Könyvek

        A Kálvin tértől az Astoriáig tizenegy antikváriumot számoltam össze. Dúskálhat itt, akinek van ideje, kedve, pénze.

         A zsákmány (ezúttal nem antikváriumból):

1. Weöres Sándor Egybegyűjtött műfordításai három kötetben. (A régi kiadást el fogom ajándékozni.)

2. James Joyce Ulyssese. Először Gáspár Endre fordításában adták ki magyarul (1947), majd Szentkuthynak 1974-ben jelent meg a fordítása, mely 1986-ban javított kiadásban újra napvilágot látott. A most megjelent Ulysses négy fordító munkája. Nagyobb hűségre, pontosságra törekedtek, felhasználva persze Szentkuthy ihletett művét.

         Miért érdemes Joyce-t olvasni? Ilyen mondatokért: „Stephen algebrai úton kimutatja, hogy Hamlet unokája Shakespeare nagyapja, és ő maga apjának szelleme.”
            

         (Szponzor a feleségem: a születésnapjára kapott könyvutalványait rám bízta!)

Lumpi és Blacky

Lumpi

         A Lumpáciusz c. vígjátékban az úrhatnám Zwirn, bár szabó a mestersége, úgy érzi többre hivatott. Amikor méretet kell venni, így méltatlankodik: Az emberek azt hiszik, hogy egy szabó csak miattuk jött a világra.”

         Leim, az asztalos felháborodik, amikor Strudl el akarja venni menyasszonyát: „Szégyellje magát, ilyen nagy hassal megházasodni!” Amikor kiderül, hogy mégse, így lelkesedik: „Strudl, ön jó ember, olyan szép, olyan arányos, nincs is pocakja. Hadd öleljem át!”

Blacky

         Egy kóbor kutya nekitámadt Blackynek, aki nem hagyta magát. Fáradtan, de elégedetten indultunk hazafelé. Felnézett rám: megadtam neki, ugye büszke vagy rám?!

         Blackyvel fontosabb dolgok történnek, mint velem. A környéken minden kutya hörögve acsarkodik, ha meglátja. Ő pedig, mit se törődve velük, könnyed léptekkel sétál. É elbujdosnék a pusztába, ha ennyien fenekednének rám.

Zalaegerszeg

           Tegnap kora reggel Zalaegerszeg felé vettük az irányt. Biztosak voltunk benne, hogy nagyon kedves (rokoni) fogadtatásban fogunk részesülni. Buszunk végigszáguldott a Balaton déli partján, s elhagyva Keszthelyt, majd Hévízt, feltárult a zalai dombos vidék. A tél lecsupaszított mindent, de eltűnt már a hó, a dombhátak barnaságába már időnként zöld is vegyült. A tavasz készülődött a földön és a kék levegőégben.

                       Az volt az örvendetes, hogy városnéző sétánkat egy élénk eszű kisfiú (Tamás nevezetű) vezette – fáradhatatlanul. Itt látjuk Csaba királyfi szobra mellett. 

         Két királyfi

Aztán István király szobrához értünk, majd kértem, hogy Gábor Miklós szülőházához menjünk, mert gimnazista koromban nagy élmény volt Hamletje. Azt megközelíteni senki sem tudta, már a próbálkozás is hiábavaló volt.

                    Gábor Miklós szülőháza

            A barokk plébániatemplomot már régóta szerettem volna megnézni. Bíró Márton veszprémi püspök építtette 1750-1760 között. Építőmestere Tierhardt József volt. Csupán rácson át tekintettük meg a templombelsőt, pedig kíváncsi voltam a Mária Magdolnát ábrázoló oltárképre, a mennyezeti freskókra (Johann Cymbal bécsi mester munkái) és a legrégebbi műemlékre, egy Piétára.

            A plébániatemplom

            Szép volt a napsütésben a Bíróság épülete, mely 1730-32 között épült Donato Felice d’ Allio tervei szerint. Előtte áll Deák Ferenc fekete márványtalapzaton Vay Miklós Deák-szobra. 1879. szeptember 1-jén avatták fel. Innen indult a nagy politikus pályája. Vannak korok, melyek teret adnak a nagy lelkeknek, s olyanok is, melyekben se nagy lélek, se tér.

           Deák Ferenc szobra

            Innen a Zrínyi Gimnázium épületéhez siettünk, melyben 1897-ben indult el az oktatás. Ezért olvasható a timpanonban a „Millenium”. Vasárnap lévén, nem tudtam bemenni a tekintélyes épületbe, s nem olvashattam az emléktábla szövegét, mely szerint „Itt végezte középiskolai tanulmányait 1896-tól 1904-ig Pais Dezső nyelvtudós (1886-1973)”.

              Zrínyi Miklós Gimnázium

            Felfedeztem viszont Keresztury  Dezső mosolygós szobrát a Keresztury Dezső téren (!). Tudtam, hogy itt született, apja három évig volt a város polgármestere. Keresztury harmonikus lélek volt, kiváló tanár. Könyvei, tanulmányai nagy tehetségről tanúskodnak. Végezetül verseskönyvéből idézek, aktuálisat:

               „Fogj ásót, ha a tél megtört, forgasd meg a földet

                 új olytványok alá te is; elteregetve a trágyát

                 bontsd ki a mesd meg a tőkéket, de ügyelj, hogy a sarkot

                 jól válaszd: ne legyen sok a termő szem….”

                                                                   (Féktelen idő, 25. old.)

Keresztury Dezső