Útközben

Pannonhalma

            Még Győr előtt balra láthatjuk, ha jó a szemünk, Pannonhalmát, első Benedek-rendi apátságunkat. Alapítólevele 1002-ből való, de Géza fejedelem már 996-ban építtetni kezdett itt egy templomot a bencések számára. Egy falmaradvány őrzi emlékét. A mai templomot 1224-ben szentelték fel. A román stílusú épület az évszázadok során barokk és klasszicista elemekkel bővült.  A tatárok ostromát a szerzetesek fegyvereseikkel visszaverték. Viszont a török időkben megszűnt itt a szerzetesi élet, csak 1639-ben költözhettek be újra.

            Az apátság már az Árpád-korban is a kultúra, egyik fontos színhelye volt. Itt vetették papírra Szent István nagyobb legendáját és a Szent Imre-legendát. Nagyon értékes a mintegy 400 000 kötetet magába foglaló könyvtára. Itt őrzik a Tihanyi Alapítólevelet is. Jelentős a bencések oktató tevékenysége. Most csak arra emlékeztetek, hogy ők tanították Habsburg Ottót, aki a magyar érettségi vizsgáján (Ady Lajos volt az elnök) elmondta Petőfi Akasszátok föl a királyokat! c. versét.

                                                                                  wikipedia.org

Lébény

            Lébényben, Győrtől kb. húsz kilométerre található a középkori Magyarország egyik legszebb épülete, a Szent Jakab apostol plébániatemplom. Volt szerencsém körbejárni, falai közé belépni. A jáki templomhoz hasonló, kevésbé díszes, de a román stílus itt is áhítattal tölti el az embert. 1206-os évszám olvasható a falán, bencések lakták.

                                                                                      vadaro

Tafelspitz

            Rómában élj úgy, mint a rómaiak! Tekintettel arra, hogy mi most Bécsbe utazunk, kimásolok Ewald Plachutta szakácskönyvéből egy osztrák receptet, melynek a neve:

Hozzávalók:

(6-8 személyre)

1 vöröshagyma, héjastul, félbevágva

2 kg marhafartő

3,5 liter víz

10-15 borsszem, fekete

25 dkg zöldség (répa, sárgarépa, zeller és petrezselyem gyökér, egyenlő arányban)

1 póréhagyma, félbevágva, megmosva

alaplé, lehetőleg instant por

só

metélőhagyma, apróra vágva, díszítéshez

Elkészítés

            A hagymát héjával együtt a vágott oldalán egy alufóliával kibélelt tepsiben zsiradék hozzáadása nélkül sötétbarnára pirítjuk. A húst langyos vízben megmossuk, lecsepegtetjük. Vizet forralunk, a húst beletesszük, és lassú tűzön főzzük. Folyamatosan lehabozzuk, hozzáadjuk a borsot és a hagymát. Kb. 25 perccel a várható főzési idő előtt hozzáadjuk a gyökereket, a póréhagymát és kívánság szerint az alaplét). A főtt húst kiemeljük a levesből, ujjnyi vastagságú szeletekre vágjuk, tálaljuk. Sóval, metélőhagymával megszórjuk. A levest leszűrjük, sóval ízesítjük.

A főzés időtartama: 3-3,5 óra.

JÓ ÉTVÁGYAT KÍVÁNOK !

                                                                                          gasztrokaloz.ucoz.hu

Karácsony 2

                                                                                       mondoka.abbcenter.com

            Elzászból származik a karácsonyfa-állítás. A XVII. századi adatok ezt bizonyítják. Almával, aranydíszekkel, gyertyával ékesítették, ami azt is jelenti, hogy valami ősire akartak utalni vele.

            A Bibliában Ádám és Éva bűnbeesésénél a tudás fájának gyümölcse még nincs közelebbről meghatározva. Az ókeresztény és a bizánci művészetben legtöbbször fügének, Nyugaton egyre inkább almának képzelték el. (A középkori latinban a mālum ’alma’ és a malum ’baj, gonosz’ jelentésű szavak kiejtése egybeesett)

            Az alma az ókorban a termékenység, a halhatatlanság, a szerelem és a szépség szimbóluma volt. (Lásd Heszperidák almái, Aphrodité jutalma, Csongor és Tünde stb.) A gyertyagyújtás pedig a kereszténység előtti téli napforduló fényünnepére is utal.

            Az egyházi kultúrához akkor kapcsolódott, amikor a templomban is felállították a karácsonyfát, és aláhelyezték a betlehemet, amely megjeleníti Krisztus születésének körülményeit.

            Magyarországon nemesi, polgári körökben jelent meg először. Brunszvik Teréz állította az első karácsonyfát Martonvásáron, 1824-ben. Az ő nevéhez fűződik az első óvoda a Habsburg Monarchiában. (Húga volt a halhatatlan kedves?) Podmaniczky báró visszaemlékezésében leírja, hogy ők 1828-ban állítottak először fát.

*

            Érdekes, hogy a görögöknél meg kellett szerezni az almát, a Bibliában pedig óvakodni kellett tőle.

                                   Jékely Zoltán: Karácsonyfa-díszítés

                                               (részlet)

                                   A nagy üveggömböt illeszd középre,

                                   ez volt mindig karácsonyfánk szíve;

                                   vörös-arany mélységibe nézz be:

                                   tán gyermekkorod költözött ide.

                                   S a többi cifraságot sorra mind,

                                   a kéményseprőt s az aranydiókat,

                                   rakosgasd fel régi törvény szerint,

                                   melynek betűit a véredbe róttad.

                                                                                                                          jelesnapok.oszk.hu

A vég kezdete (Bécs 6)

Otto von Habsburg

      (1912-2011)

                                                                                  Károly megkoronázása    nationalinterest.org

            A Stephansdomban felhangzott Josef Haydn császárhimnusza. Az első sorban állt – ahogy a Presse beszámolt róla – az Osztrák Köztársaság elnöke, középen Habsburg Ottó koporsója fekete-sárga lepellel borítva, rajta a monarchia címere. Így búcsúzott Bécs a trónörököstől. Már korán reggel felvonultak a hagyományőrző egyletek a dóm körül, kibontották zászlaikat. Nem mindennapi látványosság lehetett a dragonyosok, nyalka huszárok színes egyenruhája. Jöttek még a tiroli vadászok, császárvadászok stb. Sok órán keresztül vártak a fellépésre.

            Fehér rózsával díszítették a dómot, megérkeztek az európai uralkodó házak képviselői. Michael Haydn C-moll rekviemje szólalt meg , s összeolvadt az itt és a most a rég elmúlttal, mert  Schönborn kardinális így szólította meg Ottó legidősebb fiát, aki most a nagy családban átvette apja helyét: „Károly főherceg!” (Erzherzog Karl). Az apostoli nuncius olvasni kezdte XVI. Benedek üzenetét: „Császári fenség, Ausztriai Károly főherceg!” (Seiner Kaiserlichen Hoheit, Erzherzog Karl von Österreich!) Majd egy ponton – zseniális a rendezés – maga Károly folytatta az olvasást, sőt az unoka is, Ferdinand Zvonimir, akit Zágrábban kereszteltek meg.

            Végül Schönborn kardinális összefoglalta Ottó életét, érdemeit, aki hat éves volt, amikor összeomlott a birodalom. Felrótta Ferenc Józsefnek, hogy elindította az I. világháborút. Ez volt az ősbűn, melyből sok szörnyűség következett. Azonban az utód kötelességének tartotta, hogy begyógyítsa a sebeket, melyeket ez a tévedés okozott. Európa békéjét, egységét szolgálta.

            Ezután indult útjára a gyászmenet, a Pummerin („zúgó”) hangjára. A köztársaság katonái az élen. Végigmentek a Grabenen és a Kohlmarkton a Heldenplatzig (Hősök tere). A külső várkapunál (Äußeres Burgtor) 21 lövés dördült, majd a Ringen folytatódott a menet az Albertináig, illetve a Tegetthofstrassén a Neuer Marktig, végül a Kapucinusok templomáig. Itt Ulrich-Walter Lipp a család barátja kért bebocsátást. Felsorolta a trónörökös tizenhárom címét. „Nem ismerjük” – hangzott belülről. Erre Lipp öt köztársasági tisztségét mondta el. Újra csak: „Nem ismerjük.” Végül elhagyta az összes földi címet, rangot, s Ottót csupán egy bűnös léleknek titulálta. Erre Gottfried páter (milyen jellemző név!) kinyitotta a kaput. Ottó hamarosan édesanyja mellé került.

            Egyszer kezet fogott velem. A József Attila Színházban volt vele egy beszélgetés. Utána belógtam a fogadásra, és autogramot kértem tőle egy előre megvásárolt képeslapra, mely a budai várat ábrázolta.

                                                              A Kapucínusok temploma       houali.com

A politika és a művészet terei (Bécs 3)

            Itt állunk a Hofburg sarkán. A Hofburg a Habsburgok rezidenciája volt I. Albert óta (1283-ban kapta meg a stájer és az osztrák hercegséget) az Osztrák Magyar Monarchia végéig (1918). Lenyűgöző méreteivel, a régi Ausztria nagyságának és gazdagságának szimbóluma. Ma egyrészt látogatható Ferenc József és Sisi rezidenciája, másrészt az államelnök II. József termeiben dolgozik, itt van a kincstár, a nemzeti könyvtár, a spanyol lovasiskola, múzeumok, a kápolnában a Wiener Sängerknaben működik. Az építészettörténete a gótikától az eklektikáig terjed, de talán a barokk nyomta rá legjobban bélyegét, elsősorban Fischer von Erlach személyében.

            Két hatalmas múzeumot látunk a körút másik oldalán. A baloldali a Kunsthistorisches Museum. Akik voltak velünk benn, talán emlékeznek Canova szobrára: Theseus legyőzi a Minotaurust. A lépcsőház mennyezetét Munkácsy festménye díszíti. Képtára mintegy 7000 festményből áll. Dürertől Tintorettóig mindenki megtalálható itt. A jobboldali múzeum a Naturhistorisches Museum. A természettudományok nem izgatnak, de ennek a gyűjteménynek a gazdagsága mindenkit ámulatba ejt. Amire valóban kíváncsi voltam, az a Willendorfi Vénusz. Jó név egy kis szobrocskának.

            Mind a két múzeumot a császári udvarnak építették olasz reneszánsz stílusban. 1872 és 1881 között. Tervezőik Gottfried Semper (külső) és Karl von Hasenauer (belső tér). A két hatalmas múzeum között egy szép parkot létesítettek, középen a Mária Terézia császárnő emlékművével, Kaspar Zumbusch műve, 1888.

            Kiemelkedő épület a Parlament, mely a görög templomokra emlékeztet. Theophil Hansen tervei alapján készült 1873 és 1883 között. A középső timpanonban Ferenc József látható (Hellmer). A főbejárat előtti díszkút oszlopán Pallasz Athéné 4 m magas márványszobra áll. Karl Kundmann alkotása, 1892-1902.

artflakes.com

            A Burgtheater. Már a nevéből is gondolhatjuk, hogy udvari színházként épült 1874 és 1888 között Gottfried Semper és Karl von Hasenauer tervei alapján, olasz reneszánsz stílusban. Az első bécsi színházat Mária Terézia alapította 1741-ben. Fia, II. József elrendelte, hogy az udvari színháznak nemzeti színházzá kell válnia. A legkiválóbb színházak egyike német nyelvterületen. A Városháza felől lehet jól látni a Burgtheatert.

            Rathaus, azaz Városháza. Egyik fő célunk, ott van ugyanis a karácsonyi vásár. Óriási neogótikus épületét Friedrich Schmidt tervezete. Épült 1872-1883 között. Schmidt tanítványa és munkatársa volt Steindl Imre és Schulek Frigyes. Ez a hatás érezhető a magyar parlament épületén, de talán még a Mátyás templomon és a Halászbástyán is. A torony 98 m magas, a tetején áll a három és félméteres Rathausmann, a városházi emberünk. Ha jól megfigyeljük az ablakokat, mindegyiken egy szám van, a szentestéig tartó napok száma. S minden nap kinyílik egy ablak, minden nap közelebb kerülünk ahhoz a pillanathoz, amikor megkapjuk a várva várt ajándékot. Tulajdonképpen ez az advent: a várakozás.

*

Köves József: Advent Bécsben

Izzó aranylabdák támadták az eget

gesztenyés nénike kínált friss meleget

dalolt a Mahler Strasse gusta volt nagyon

az egész belváros csupa kincs és vagyon

még a koldus is kék gyertyának öltözött

s csillagszórót gyújtott két dankeschön között

ezüst angyalkák Srauss-keringőt táncoltak

stille Nachtot fújt a szájharmonikás vak

csengettek az eurók papírpoharában

kis hópihe is lehullt bánatában

az égről sok csillag szállta meg a dómot

béke áradt mindenből és tüchtig jómód

a Rathaus mögött árusbódék csillogtak

és mint nyugalomban városiak szoktak

burgerek ették a ham burgert, a vurstot

forralt bort ittak rá, no meg édes mustot

igen, átjárt ott a békebeli béke

s arra jöttem haza, hogy mindennek vége.

                                    (2002, a szerző Lájkolom a magyar nyelvet c. kötetéből)

Erről a pesszimizmusról a következő Ady-sorok jutnak az eszembe:

Az adhatás gyönyörüsége
És a ma öröme telít
És hogyha véget mondanál,
Hát - akkor sincsen vége.

                 (Ady: Akkor sincsen vége)

*

            Én már előre kaptam egy ajándékot: Kemény István Állástalan táncosnő c. kötetét forgatom (Összegyűjtött versek, 1980-2006) Próbálok nagyon hatásos verskezdetet találni. A Búcsúlevél első sora ilyen volt: „Édes hazám, szerettelek.” Múlt időben. Találtam egyet:

                                   „Vajon kinek nem szorítja el a torkát,

                                      ha üres folyó partján

                                     zokog a horgász?”

                                                           (A kisszerűség, 1983)