Léva és Zselíz

 2012. 11.07.

Léva

         Október utolsó hetében egynapos kirándulásra vállalkoztunk a Felvidékre. Első állomásunk Léva volt. Vasárnap lévén, nagyon csöndes volt a város. Senki nem járt az utcán, csupán a templomba igyekezett néhány lélek:

                   …eljön a méla, szent vasárnap,

                   ünnepe csendnek és sugárnak.

                   Az emberek templomba járnak.

                   Hajrá lelkem! Zárva a boltok:

                   ki egyedül van, az ma boldog.

                                    (Babits: Vasárnap)

                                                                                       A plébániatemplom, 1780

         A történelemben játszott szerepét a 13. században épült vár és a körülötte lévő park jelezte. A századok során mintha mindenki ezt a várat akarta volna bevenni: II. Ottokár, a török, Ferdinánd hadai, Bocskai, Bethlen, újra a török és a császáriak, Thököly, Ocskay kurucai. Az egyik ostrom során esett el Koháry István ezredes, akinek a fia beírta magát a magyar költészet történetébe. Végül 1709-ben falait majdnem teljesen lerombolták. Ám Léva a 19. és 20. században sem vonhatta ki magát a történelem viharaiból.

                                                                                                A vár

         1330-ban a lévai vár előtt fejeztette le Becsei Imre várnagy Zách Felicián Sebe nevű lányát. Mint tudjuk (?) a Képes krónikából, Zách Felicián merényletet követett el Károly Róbert ellen. Meg is sebesítette a királyt, feleségének négy ujja bánta. Zách Feliciánt az őrség a helyszínen megölte, nemzetségének tagjait harmadíziglen meggyilkolták. Azt sejtetik a krónikák, hogy a királyné öccse elcsábította a feltűnő szépségű Klárát, s az apa ezt akarta megtorolni. (Bánk bán, 1213. A történelem ismétlődik.) Arany János balladája így végződik:

                   „Véres az ujjad,

                   nem vérzik hiába:

                  Mit kivánsz most, királyi nőm,

                   Fájdalom díjába?”

                   „Mutató ujjamért

                   Szép hajadon lányát;

                  Nagy ujjamért legény fia

                   Borzasztó halálát;

                   A másik kettőért

                   Veje, lánya végét;

                  Piros vérem hullásaért

                   Minden nemzetségét!”

                   Rossz időket érünk,

                   Rossz csillagok járnak:

                  Isten ója nagy csapástól

                   Mi magyar hazánkat! –

         Végezetül valami jót is: lévai születésű volt Kittenberger Kálmán (1881-1958), s nem messze innen született, itt érettségizett Féja Géza (1900-1978), a Viharsarok írója.

Zselíz

                                                                                          A Baglyos ház

         Fő nevezetességét, a Baglyos házat, gazdag kiállítását, Polka Pál mutatta be. Schubert két ízben tartózkodott itt az Esterházyak jóvoltából. A szépséges grófkisasszonyokat tanította zenére. Először 1818 júliusától novemberéig, majd 1824 májusától decemberéig. Ekkor a Baglyos ház felső szintjén lakott. (Emlékszoba)

                                                                                 Schubert szobra a Baglyos ház előtt

         Fontos még a római katolikus templom középkori freskója, mely nevezetes eseményt ábrázol: Becsei Vesszős György (a várnagy fia) „pokoljárását”! A temetőben az Esterházy-család kriptája. Esterházy Jánosnak a teste a galántai sírboltban nyugszik, de a szíve itt van, a zselízi temetőben.  

Zalaegerszeg

           Tegnap kora reggel Zalaegerszeg felé vettük az irányt. Biztosak voltunk benne, hogy nagyon kedves (rokoni) fogadtatásban fogunk részesülni. Buszunk végigszáguldott a Balaton déli partján, s elhagyva Keszthelyt, majd Hévízt, feltárult a zalai dombos vidék. A tél lecsupaszított mindent, de eltűnt már a hó, a dombhátak barnaságába már időnként zöld is vegyült. A tavasz készülődött a földön és a kék levegőégben.

                       Az volt az örvendetes, hogy városnéző sétánkat egy élénk eszű kisfiú (Tamás nevezetű) vezette – fáradhatatlanul. Itt látjuk Csaba királyfi szobra mellett. 

         Két királyfi

Aztán István király szobrához értünk, majd kértem, hogy Gábor Miklós szülőházához menjünk, mert gimnazista koromban nagy élmény volt Hamletje. Azt megközelíteni senki sem tudta, már a próbálkozás is hiábavaló volt.

                    Gábor Miklós szülőháza

            A barokk plébániatemplomot már régóta szerettem volna megnézni. Bíró Márton veszprémi püspök építtette 1750-1760 között. Építőmestere Tierhardt József volt. Csupán rácson át tekintettük meg a templombelsőt, pedig kíváncsi voltam a Mária Magdolnát ábrázoló oltárképre, a mennyezeti freskókra (Johann Cymbal bécsi mester munkái) és a legrégebbi műemlékre, egy Piétára.

            A plébániatemplom

            Szép volt a napsütésben a Bíróság épülete, mely 1730-32 között épült Donato Felice d’ Allio tervei szerint. Előtte áll Deák Ferenc fekete márványtalapzaton Vay Miklós Deák-szobra. 1879. szeptember 1-jén avatták fel. Innen indult a nagy politikus pályája. Vannak korok, melyek teret adnak a nagy lelkeknek, s olyanok is, melyekben se nagy lélek, se tér.

           Deák Ferenc szobra

            Innen a Zrínyi Gimnázium épületéhez siettünk, melyben 1897-ben indult el az oktatás. Ezért olvasható a timpanonban a „Millenium”. Vasárnap lévén, nem tudtam bemenni a tekintélyes épületbe, s nem olvashattam az emléktábla szövegét, mely szerint „Itt végezte középiskolai tanulmányait 1896-tól 1904-ig Pais Dezső nyelvtudós (1886-1973)”.

              Zrínyi Miklós Gimnázium

            Felfedeztem viszont Keresztury  Dezső mosolygós szobrát a Keresztury Dezső téren (!). Tudtam, hogy itt született, apja három évig volt a város polgármestere. Keresztury harmonikus lélek volt, kiváló tanár. Könyvei, tanulmányai nagy tehetségről tanúskodnak. Végezetül verseskönyvéből idézek, aktuálisat:

               „Fogj ásót, ha a tél megtört, forgasd meg a földet

                 új olytványok alá te is; elteregetve a trágyát

                 bontsd ki a mesd meg a tőkéket, de ügyelj, hogy a sarkot

                 jól válaszd: ne legyen sok a termő szem….”

                                                                   (Féktelen idő, 25. old.)

Keresztury Dezső

Útközben

Pannonhalma

            Még Győr előtt balra láthatjuk, ha jó a szemünk, Pannonhalmát, első Benedek-rendi apátságunkat. Alapítólevele 1002-ből való, de Géza fejedelem már 996-ban építtetni kezdett itt egy templomot a bencések számára. Egy falmaradvány őrzi emlékét. A mai templomot 1224-ben szentelték fel. A román stílusú épület az évszázadok során barokk és klasszicista elemekkel bővült.  A tatárok ostromát a szerzetesek fegyvereseikkel visszaverték. Viszont a török időkben megszűnt itt a szerzetesi élet, csak 1639-ben költözhettek be újra.

            Az apátság már az Árpád-korban is a kultúra, egyik fontos színhelye volt. Itt vetették papírra Szent István nagyobb legendáját és a Szent Imre-legendát. Nagyon értékes a mintegy 400 000 kötetet magába foglaló könyvtára. Itt őrzik a Tihanyi Alapítólevelet is. Jelentős a bencések oktató tevékenysége. Most csak arra emlékeztetek, hogy ők tanították Habsburg Ottót, aki a magyar érettségi vizsgáján (Ady Lajos volt az elnök) elmondta Petőfi Akasszátok föl a királyokat! c. versét.

                                                                                  wikipedia.org

Lébény

            Lébényben, Győrtől kb. húsz kilométerre található a középkori Magyarország egyik legszebb épülete, a Szent Jakab apostol plébániatemplom. Volt szerencsém körbejárni, falai közé belépni. A jáki templomhoz hasonló, kevésbé díszes, de a román stílus itt is áhítattal tölti el az embert. 1206-os évszám olvasható a falán, bencések lakták.

                                                                                      vadaro

Tafelspitz

            Rómában élj úgy, mint a rómaiak! Tekintettel arra, hogy mi most Bécsbe utazunk, kimásolok Ewald Plachutta szakácskönyvéből egy osztrák receptet, melynek a neve:

Hozzávalók:

(6-8 személyre)

1 vöröshagyma, héjastul, félbevágva

2 kg marhafartő

3,5 liter víz

10-15 borsszem, fekete

25 dkg zöldség (répa, sárgarépa, zeller és petrezselyem gyökér, egyenlő arányban)

1 póréhagyma, félbevágva, megmosva

alaplé, lehetőleg instant por

só

metélőhagyma, apróra vágva, díszítéshez

Elkészítés

            A hagymát héjával együtt a vágott oldalán egy alufóliával kibélelt tepsiben zsiradék hozzáadása nélkül sötétbarnára pirítjuk. A húst langyos vízben megmossuk, lecsepegtetjük. Vizet forralunk, a húst beletesszük, és lassú tűzön főzzük. Folyamatosan lehabozzuk, hozzáadjuk a borsot és a hagymát. Kb. 25 perccel a várható főzési idő előtt hozzáadjuk a gyökereket, a póréhagymát és kívánság szerint az alaplét). A főtt húst kiemeljük a levesből, ujjnyi vastagságú szeletekre vágjuk, tálaljuk. Sóval, metélőhagymával megszórjuk. A levest leszűrjük, sóval ízesítjük.

A főzés időtartama: 3-3,5 óra.

JÓ ÉTVÁGYAT KÍVÁNOK !

                                                                                          gasztrokaloz.ucoz.hu

Karácsony 2

                                                                                       mondoka.abbcenter.com

            Elzászból származik a karácsonyfa-állítás. A XVII. századi adatok ezt bizonyítják. Almával, aranydíszekkel, gyertyával ékesítették, ami azt is jelenti, hogy valami ősire akartak utalni vele.

            A Bibliában Ádám és Éva bűnbeesésénél a tudás fájának gyümölcse még nincs közelebbről meghatározva. Az ókeresztény és a bizánci művészetben legtöbbször fügének, Nyugaton egyre inkább almának képzelték el. (A középkori latinban a mālum ’alma’ és a malum ’baj, gonosz’ jelentésű szavak kiejtése egybeesett)

            Az alma az ókorban a termékenység, a halhatatlanság, a szerelem és a szépség szimbóluma volt. (Lásd Heszperidák almái, Aphrodité jutalma, Csongor és Tünde stb.) A gyertyagyújtás pedig a kereszténység előtti téli napforduló fényünnepére is utal.

            Az egyházi kultúrához akkor kapcsolódott, amikor a templomban is felállították a karácsonyfát, és aláhelyezték a betlehemet, amely megjeleníti Krisztus születésének körülményeit.

            Magyarországon nemesi, polgári körökben jelent meg először. Brunszvik Teréz állította az első karácsonyfát Martonvásáron, 1824-ben. Az ő nevéhez fűződik az első óvoda a Habsburg Monarchiában. (Húga volt a halhatatlan kedves?) Podmaniczky báró visszaemlékezésében leírja, hogy ők 1828-ban állítottak először fát.

*

            Érdekes, hogy a görögöknél meg kellett szerezni az almát, a Bibliában pedig óvakodni kellett tőle.

                                   Jékely Zoltán: Karácsonyfa-díszítés

                                               (részlet)

                                   A nagy üveggömböt illeszd középre,

                                   ez volt mindig karácsonyfánk szíve;

                                   vörös-arany mélységibe nézz be:

                                   tán gyermekkorod költözött ide.

                                   S a többi cifraságot sorra mind,

                                   a kéményseprőt s az aranydiókat,

                                   rakosgasd fel régi törvény szerint,

                                   melynek betűit a véredbe róttad.

                                                                                                                          jelesnapok.oszk.hu

A vég kezdete (Bécs 6)

Otto von Habsburg

      (1912-2011)

                                                                                  Károly megkoronázása    nationalinterest.org

            A Stephansdomban felhangzott Josef Haydn császárhimnusza. Az első sorban állt – ahogy a Presse beszámolt róla – az Osztrák Köztársaság elnöke, középen Habsburg Ottó koporsója fekete-sárga lepellel borítva, rajta a monarchia címere. Így búcsúzott Bécs a trónörököstől. Már korán reggel felvonultak a hagyományőrző egyletek a dóm körül, kibontották zászlaikat. Nem mindennapi látványosság lehetett a dragonyosok, nyalka huszárok színes egyenruhája. Jöttek még a tiroli vadászok, császárvadászok stb. Sok órán keresztül vártak a fellépésre.

            Fehér rózsával díszítették a dómot, megérkeztek az európai uralkodó házak képviselői. Michael Haydn C-moll rekviemje szólalt meg , s összeolvadt az itt és a most a rég elmúlttal, mert  Schönborn kardinális így szólította meg Ottó legidősebb fiát, aki most a nagy családban átvette apja helyét: „Károly főherceg!” (Erzherzog Karl). Az apostoli nuncius olvasni kezdte XVI. Benedek üzenetét: „Császári fenség, Ausztriai Károly főherceg!” (Seiner Kaiserlichen Hoheit, Erzherzog Karl von Österreich!) Majd egy ponton – zseniális a rendezés – maga Károly folytatta az olvasást, sőt az unoka is, Ferdinand Zvonimir, akit Zágrábban kereszteltek meg.

            Végül Schönborn kardinális összefoglalta Ottó életét, érdemeit, aki hat éves volt, amikor összeomlott a birodalom. Felrótta Ferenc Józsefnek, hogy elindította az I. világháborút. Ez volt az ősbűn, melyből sok szörnyűség következett. Azonban az utód kötelességének tartotta, hogy begyógyítsa a sebeket, melyeket ez a tévedés okozott. Európa békéjét, egységét szolgálta.

            Ezután indult útjára a gyászmenet, a Pummerin („zúgó”) hangjára. A köztársaság katonái az élen. Végigmentek a Grabenen és a Kohlmarkton a Heldenplatzig (Hősök tere). A külső várkapunál (Äußeres Burgtor) 21 lövés dördült, majd a Ringen folytatódott a menet az Albertináig, illetve a Tegetthofstrassén a Neuer Marktig, végül a Kapucinusok templomáig. Itt Ulrich-Walter Lipp a család barátja kért bebocsátást. Felsorolta a trónörökös tizenhárom címét. „Nem ismerjük” – hangzott belülről. Erre Lipp öt köztársasági tisztségét mondta el. Újra csak: „Nem ismerjük.” Végül elhagyta az összes földi címet, rangot, s Ottót csupán egy bűnös léleknek titulálta. Erre Gottfried páter (milyen jellemző név!) kinyitotta a kaput. Ottó hamarosan édesanyja mellé került.

            Egyszer kezet fogott velem. A József Attila Színházban volt vele egy beszélgetés. Utána belógtam a fogadásra, és autogramot kértem tőle egy előre megvásárolt képeslapra, mely a budai várat ábrázolta.

                                                              A Kapucínusok temploma       houali.com

A politika és a művészet terei (Bécs 3)

            Itt állunk a Hofburg sarkán. A Hofburg a Habsburgok rezidenciája volt I. Albert óta (1283-ban kapta meg a stájer és az osztrák hercegséget) az Osztrák Magyar Monarchia végéig (1918). Lenyűgöző méreteivel, a régi Ausztria nagyságának és gazdagságának szimbóluma. Ma egyrészt látogatható Ferenc József és Sisi rezidenciája, másrészt az államelnök II. József termeiben dolgozik, itt van a kincstár, a nemzeti könyvtár, a spanyol lovasiskola, múzeumok, a kápolnában a Wiener Sängerknaben működik. Az építészettörténete a gótikától az eklektikáig terjed, de talán a barokk nyomta rá legjobban bélyegét, elsősorban Fischer von Erlach személyében.

            Két hatalmas múzeumot látunk a körút másik oldalán. A baloldali a Kunsthistorisches Museum. Akik voltak velünk benn, talán emlékeznek Canova szobrára: Theseus legyőzi a Minotaurust. A lépcsőház mennyezetét Munkácsy festménye díszíti. Képtára mintegy 7000 festményből áll. Dürertől Tintorettóig mindenki megtalálható itt. A jobboldali múzeum a Naturhistorisches Museum. A természettudományok nem izgatnak, de ennek a gyűjteménynek a gazdagsága mindenkit ámulatba ejt. Amire valóban kíváncsi voltam, az a Willendorfi Vénusz. Jó név egy kis szobrocskának.

            Mind a két múzeumot a császári udvarnak építették olasz reneszánsz stílusban. 1872 és 1881 között. Tervezőik Gottfried Semper (külső) és Karl von Hasenauer (belső tér). A két hatalmas múzeum között egy szép parkot létesítettek, középen a Mária Terézia császárnő emlékművével, Kaspar Zumbusch műve, 1888.

            Kiemelkedő épület a Parlament, mely a görög templomokra emlékeztet. Theophil Hansen tervei alapján készült 1873 és 1883 között. A középső timpanonban Ferenc József látható (Hellmer). A főbejárat előtti díszkút oszlopán Pallasz Athéné 4 m magas márványszobra áll. Karl Kundmann alkotása, 1892-1902.

artflakes.com

            A Burgtheater. Már a nevéből is gondolhatjuk, hogy udvari színházként épült 1874 és 1888 között Gottfried Semper és Karl von Hasenauer tervei alapján, olasz reneszánsz stílusban. Az első bécsi színházat Mária Terézia alapította 1741-ben. Fia, II. József elrendelte, hogy az udvari színháznak nemzeti színházzá kell válnia. A legkiválóbb színházak egyike német nyelvterületen. A Városháza felől lehet jól látni a Burgtheatert.

            Rathaus, azaz Városháza. Egyik fő célunk, ott van ugyanis a karácsonyi vásár. Óriási neogótikus épületét Friedrich Schmidt tervezete. Épült 1872-1883 között. Schmidt tanítványa és munkatársa volt Steindl Imre és Schulek Frigyes. Ez a hatás érezhető a magyar parlament épületén, de talán még a Mátyás templomon és a Halászbástyán is. A torony 98 m magas, a tetején áll a három és félméteres Rathausmann, a városházi emberünk. Ha jól megfigyeljük az ablakokat, mindegyiken egy szám van, a szentestéig tartó napok száma. S minden nap kinyílik egy ablak, minden nap közelebb kerülünk ahhoz a pillanathoz, amikor megkapjuk a várva várt ajándékot. Tulajdonképpen ez az advent: a várakozás.

*

Köves József: Advent Bécsben

Izzó aranylabdák támadták az eget

gesztenyés nénike kínált friss meleget

dalolt a Mahler Strasse gusta volt nagyon

az egész belváros csupa kincs és vagyon

még a koldus is kék gyertyának öltözött

s csillagszórót gyújtott két dankeschön között

ezüst angyalkák Srauss-keringőt táncoltak

stille Nachtot fújt a szájharmonikás vak

csengettek az eurók papírpoharában

kis hópihe is lehullt bánatában

az égről sok csillag szállta meg a dómot

béke áradt mindenből és tüchtig jómód

a Rathaus mögött árusbódék csillogtak

és mint nyugalomban városiak szoktak

burgerek ették a ham burgert, a vurstot

forralt bort ittak rá, no meg édes mustot

igen, átjárt ott a békebeli béke

s arra jöttem haza, hogy mindennek vége.

                                    (2002, a szerző Lájkolom a magyar nyelvet c. kötetéből)

Erről a pesszimizmusról a következő Ady-sorok jutnak az eszembe:

Az adhatás gyönyörüsége
És a ma öröme telít
És hogyha véget mondanál,
Hát - akkor sincsen vége.

                 (Ady: Akkor sincsen vége)

*

            Én már előre kaptam egy ajándékot: Kemény István Állástalan táncosnő c. kötetét forgatom (Összegyűjtött versek, 1980-2006) Próbálok nagyon hatásos verskezdetet találni. A Búcsúlevél első sora ilyen volt: „Édes hazám, szerettelek.” Múlt időben. Találtam egyet:

                                   „Vajon kinek nem szorítja el a torkát,

                                      ha üres folyó partján

                                     zokog a horgász?”

                                                           (A kisszerűség, 1983)