2012. 11.07.
Léva
Október utolsó hetében egynapos kirándulásra vállalkoztunk a Felvidékre. Első állomásunk Léva volt. Vasárnap lévén, nagyon csöndes volt a város. Senki nem járt az utcán, csupán a templomba igyekezett néhány lélek:
…eljön a méla, szent vasárnap,
ünnepe csendnek és sugárnak.
Az emberek templomba járnak.
Hajrá lelkem! Zárva a boltok:
ki egyedül van, az ma boldog.
(Babits: Vasárnap)
A történelemben játszott szerepét a 13. században épült vár és a körülötte lévő park jelezte. A századok során mintha mindenki ezt a várat akarta volna bevenni: II. Ottokár, a török, Ferdinánd hadai, Bocskai, Bethlen, újra a török és a császáriak, Thököly, Ocskay kurucai. Az egyik ostrom során esett el Koháry István ezredes, akinek a fia beírta magát a magyar költészet történetébe. Végül 1709-ben falait majdnem teljesen lerombolták. Ám Léva a 19. és 20. században sem vonhatta ki magát a történelem viharaiból.
A vár
1330-ban a lévai vár előtt fejeztette le Becsei Imre várnagy Zách Felicián Sebe nevű lányát. Mint tudjuk (?) a Képes krónikából, Zách Felicián merényletet követett el Károly Róbert ellen. Meg is sebesítette a királyt, feleségének négy ujja bánta. Zách Feliciánt az őrség a helyszínen megölte, nemzetségének tagjait harmadíziglen meggyilkolták. Azt sejtetik a krónikák, hogy a királyné öccse elcsábította a feltűnő szépségű Klárát, s az apa ezt akarta megtorolni. (Bánk bán, 1213. A történelem ismétlődik.) Arany János balladája így végződik:
„Véres az ujjad,
nem vérzik hiába:
Mit kivánsz most, királyi nőm,
Fájdalom díjába?”
„Mutató ujjamért
Szép hajadon lányát;
Nagy ujjamért legény fia
Borzasztó halálát;
A másik kettőért
Veje, lánya végét;
Piros vérem hullásaért
Minden nemzetségét!”
Rossz időket érünk,
Rossz csillagok járnak:
Isten ója nagy csapástól
Mi magyar hazánkat! –
Végezetül valami jót is: lévai születésű volt Kittenberger Kálmán (1881-1958), s nem messze innen született, itt érettségizett Féja Géza (1900-1978), a Viharsarok írója.
Zselíz
A Baglyos ház
Fő nevezetességét, a Baglyos házat, gazdag kiállítását, Polka Pál mutatta be. Schubert két ízben tartózkodott itt az Esterházyak jóvoltából. A szépséges grófkisasszonyokat tanította zenére. Először 1818 júliusától novemberéig, majd 1824 májusától decemberéig. Ekkor a Baglyos ház felső szintjén lakott. (Emlékszoba)
Schubert szobra a Baglyos ház előtt
Fontos még a római katolikus templom középkori freskója, mely nevezetes eseményt ábrázol: Becsei Vesszős György (a várnagy fia) „pokoljárását”! A temetőben az Esterházy-család kriptája. Esterházy Jánosnak a teste a galántai sírboltban nyugszik, de a szíve itt van, a zselízi temetőben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése