Közel és távol

 2012. 12. 29.

Idegen városban

Genova a magasból, crownstudio.net

         A művészet minden ágában fontos bizonyos atmoszféra létrehozása. A Genova c. film azért olyan nagy hatású, mert nagyon jól tudja ábrázolni a város fenyegető légkörét: szűk sikátoraival, kevésbé vonzó alakjaival. A szárazságtól szenved az erdő labirintusa, a tenger vize majd átcsap a nézőn, az olasz nyelv most bántóan gyorsan, érthetetlenül pereg. A rendező persze feloldja a végén a feszültséget, a szépséges légi felvétel már eleve idézőjelbe teszi a félelmet.

*

          Csoportterápia

         Musical a Madách Színházban. Merész ötlet a történet alapja: az orvos-pszichológus inkognitóban érkezik a foglalkozásra. Mégis tudja irányítani az eseményeket. Sőt így tudja igazán – szinte észrevétlenül. Ma nem fogadunk el címeket, tekintélyeket. A tudás számít egyedül. Azonban a segítő pszichológusnő sorsa a végén vesz fordulatot, amikor egyedül marad a színpadon. Ki segít neki?

*

Illyés Gyula:   

  
                Ajtófélfának döntve vállamat –:

                    …füleltem: a zajló messzeségben,
                         mi történik életem alatt. –
                                            Paszternák: Hamlet

           Akikre adhatnék: nincsenek itt.

          Akiknek dicséretére adok,
          akiknek rosszallására adok,
          nincsenek itt velem.
          Irányithatják rám távcsöveik
          még fényt-se-kapott csillagok:
          akiknek véleményére adok,
          nincsenek körülem.
          Akikkel együtt játszottuk a Szerepet
          – égi tetszésre – idelenn! –:
          nincsenek. Hidegen
          küldi huzatát az üres terem.
          Valami nyitva feledett
          Folyosó-végi ablak csapkod
          ütemes-ridegen
          csontkezű tapsot.