2017. február 25., szombat

Ibsen és Grieg



2012. 09. 08.

     Ha valaki, mint én idősebb korba lépett, talán emlékszik, hogy milyen különös zenéje volt egy gyerekeknek szóló rádióműsornak. Moha bácsi, a törpe szólalt meg Kőmíves Sándor hangján. A zene pedig (A hegyi király csarnokában a címe), ma már tudom, Griegnek a Peer Gynthöz írt művéből való.

Ibsen, hu.wikipedia.org
 
     A másik örökzöld műsorszám volt Aase anyó halála: jutalomjáték egy nagy színésznőnek. Gobbi Hilda mondta el. 

Aase:
S ott, Peer, ott messze, mi rémlik?
Honnan jön a fény? Van ezer!

 Peer Gynt:
A vár ezer ablaka fénylik.
Hallod? Zene. 

Aase:
Tánczene, Peer. 

Peer Gynt:
Szent Péter jön kapujából
s int: jöjj be. 

Aase:
Köszön?

Peer Gynt:
Köszön. Áll
s mézízű, drága borából
tisztelve, hajolva kinál.

Aase:
Borral? De kalácsa lesz-é?
(Ibsen: Peer Gynt, 3. felvonás, ford.: Áprily Lajos)

*

     Akarsz mindent szépnek látni? Itt a recept: 

Dovre apó:

A bal szemedbe vágok,
de csak finoman – kancsal leszel.
De amit látsz, mindent szépnek érezel.
Most mély metszést jobb szembe a hártyakörnek –
(…)
Gondold meg, a szem sok éven át mi rosszat,
mi bajt, mi bosszúságot okozhat,
s a könny s ami lúgként csíp savában,
nem a szem forrásaiból ered?
                     (Ibsen: Peer Gynt, 2. felvonás, ford.: Áprily Lajos)

      *

     A romantika, mely megújította a művészetet, nemcsak az egyéniségnek adott tág teret, hanem a nemzeti kultúrának. Grieg a lipcsei konzervatóriumban tanult, de később azt vallotta, hogy ezek az évek elhomályosították látását. Koppenhágai tartózkodása idején így nyilatkozott: „A népdal volt az, amely nekem utat mutatott.”

Grieg, en.wikipedia.org
 


     Grieg és Ibsen neve összekapcsolódott. Grieget a Peer Gynthöz írt zenéje tette világhírűvé. Nem is kísérőzene ez már, hanem egyenrangú társa a költői szónak.

     Talán még egy nagy nevet ismer mindenki a norvég kultúrából: Munch. Sikolya elsősorban a szemnek szól, de fülünk is hallani véli.

Munch: Sikoly, sulinet.hu


Nincsenek megjegyzések: