2013. 02. 09.
A Les Préludes és A
fából faragott királyfi a Táncszínházban, mely korábban Várszínház
volt. (2001-től Nemzeti Táncszínház.) Kicsit visszarévedtünk a múltba: hány jó
színházi előadást láttunk itt!
Az egri Gárdonyi Géza Színház táncosai formálták képpé, látvánnyá Liszt Les Préludes-ét, mely szabad kezet ad a koreográfusnak: mintha az egész teremtés, az egész emberi lét elevenedett volna meg. (Mészáros Máté)
A fából faragott királyfi története bonyolultabb, s nehéz a zenének megfelelő látványt a színpadra vinni. Mindenesetre a "báb" ebben az előadásban is érdekesebb, erősebb, mint alkotója, az ember. S ha erejét vesztve, le is esik a színpadi árokba, újra életre kel, legalábbis meghajolni és fogadni a közönség tapsait. (Topolánszky Tamás)
Az egri Gárdonyi Géza Színház táncosai formálták képpé, látvánnyá Liszt Les Préludes-ét, mely szabad kezet ad a koreográfusnak: mintha az egész teremtés, az egész emberi lét elevenedett volna meg. (Mészáros Máté)
A fából faragott királyfi története bonyolultabb, s nehéz a zenének megfelelő látványt a színpadra vinni. Mindenesetre a "báb" ebben az előadásban is érdekesebb, erősebb, mint alkotója, az ember. S ha erejét vesztve, le is esik a színpadi árokba, újra életre kel, legalábbis meghajolni és fogadni a közönség tapsait. (Topolánszky Tamás)
*
Sikerült újra elcsípni a Vígszínház
egyik előadását, A zöld kilencest. (Szerzői: Darvas Benedek, Hamvai
Kornél és Varró Dániel). Jó kis bohózat: egy napba sűríti mindazt, ami
rossz és kétségbeesésre ad okot az ember életében. De úgy, hogy ne fájjon, hogy
egy légtérben van a (szerethető) szélhámos, a sorozatgyilkos, a miniszterelnök,
az egyiptomi alkirály.... A zöld kilences egy cinkelt kártyalap. Aki
birtokolja, új életet kezdhet. Csupán az a kérdés: hol, mikor, s készen áll-e
az ember az újra. A rendező jó ritmusban mozgatja a sokszereplős gépezetet. (Ascher
Tamás)
*
Kezembe került Elsa Triolet Fegyveres kísértetek c.
regénye. Érdekes kordokumentum. (Bizonyára van jobb könyve is.) 1946 decemberében
készült el vele az írónő. Magyarul 1949-ben jelent meg a Szikra Kiadónál.
Arról szól, hogy mennyire nem fejeződött be semmi közvetlenül a háború után.
Voltak olyan franciák, akik így vélekedtek: "Asszonyom, éljenek a
németek! Amikor itt voltak, legalább egy kis rendet teremtettek. Asszonyom, ne
akarjuk, hogy a forradalmak, meg a sztrájkok, meg a nacionalizálások végképp
tönkretegyenek minket...."
Csupán Elza, az ő szeme-lelke volt-e ilyen érzékeny? "Az utcán, egy zavaros szempárból a németországi kényszermunkapoklok egyikéből szabadult kísértetre ismerünk rá, és amikor az éj leszáll a városra, egy mozdulatlan teherautó vagy egy összeboruló facsoport halálkamrának látszik, itt, Párizs szívében..."
Néha költői: "Az orgonák teljes pompájukban virágzanak. Az emberek a nap elébe mennek, attól félve, hogy elszalad előlük; szeretnék egy sugarával pórázon vezetni."
Neki szól Aragon híres himnikus költeménye, az Elza szeme:
Hiába űzi a
menny bánatát a kék szél
Fénylőbb a te szemed ha benne könnyed ég
Féltékeny rá a friss esők utáni ég
Legmélyebb az üveg kékje a repedésnél
Fénylőbb a te szemed ha benne könnyed ég
Féltékeny rá a friss esők utáni ég
Legmélyebb az üveg kékje a repedésnél
(Rónay György
fordítása)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése