Tavasz, 2013

2013. 05. 21.

     Amikor február végén Németországban voltam, olvastam az újságban, hogy Werderben már metszik a szőlőt. Most találtam egy képet a MAZ-ban, és hozzátettem még az én itthoni felvételemet.

Werderben

Tavaszi fények

                                                                      *   

      Kedvenc német újságom (MAZ = Märkische Allgemeine Zeitung) megemlékezik a 335 évvel ezelőtt csodagyerekként született Anna Maria von Schürmannról.

     Már 3 éves korában tudta olvasni a Bibliát. Később tizenkét nyelvet tanult meg. Az Utrechti Egyetemen folytatta tanulmányait, de -nő lévén- egy elkülönített, rácsos ketrecben kellett az előadásokat hallgatnia. (Túl csinos volt?) Átfogó ismereteket szerzett a botanika, anatómia, csillagászat, geológia és a művészetek terén.

                                                                        *

     Schanigarten címmel még április közepén ajánló cikk jelent meg a bécsi Pressében. A kávéházak, éttermek a hosszú tél után kiköltöznek az utcára, kirakják az asztalokat, székeket. Ezt nevezik Schanigartennek (Schani-kertnek). Nevét valószínűleg egy bizonyos Johann - Schani - Taroniról kapta, aki a Grabenen levő kávéháza elé 1754-ben állított sátrat. A kis írás 24 Schanigartent sorol fel. Bécsben sétálva sokat magunk is észreveszünk. (Naná!) Az egyikbe én is szívesen beülnék: a Justizpalast tetejéről szép a kilátás a városra. Szemben van a Trautson-palota, ahol annak idején Mária Terézia magyar testőrsége lakozott. (Csak 4-ig van nyitva!)

Justizpalast

Édes az otthon 1

Édes az otthon 2

 

 *

     Száz évvel ezelőtt (1913. június 22-én) született Weöres Sándor. Emlékszem, az általános iskolai Olvasókönyvünkben volt egy verse, mely nagyon tetszett. Talán sokan ismerik:

Ó ha cinke volnék,
útra kelnék,
hömpölygő sugárban
énekelnék -
minden este
morzsára, buzára
visszaszállnék
anyám ablakára.

Ó ha szellő volnék,
mindig fújnék,
minden bő kabátba
belebújnék -
nyári éjen,
fehér holdsütésen
elcsitulnék
jó anyám ölében.

Ó ha csillag volnék
kerek égen,
csorogna a földre
sárga fényem -
jaj de onnan
vissza sose járnék,
anyám nélkül
mindig sírdogálnék.

(A Rongyszőnyeg ciklus 19. darabja.)

Weöres Sándor, www.libri.hu