2012. 10. 10.
Szörnyű vád volt a szemedben: mit tett veled a világ, mit tettem
veled én, hisz, (mint gyermekkoromban) - szavak nélkül - annyi jót ígértem.
Az intenzív osztályon csönd van. Csupán a
lélegeztető készülék dolgozik. A nővérek hangját hallani, gyorsan csapatban
körülállnak egy ágyat: sürgősen kell cselekedni. Majd szétrebbennek csöndesen.
A betegnek persze kifinomultak az érzékei, mindent észrevesz, tudja, mi
történik fehér, körülhatárolt világában.
Már csak csepegtetve kering az élet az
erekben.
*
A harmadik műtét is sikerült, az ember
ugyan fél, hogy mint a vízilabda válogatott, vereséget fogsz szenvedni.
Esik az eső, a villamoson sötét van
*
Az orvostanhallgatók angolul hallgatják a
professzor magyarázatát. Van, aki még kérdez is. Anyám, az eseted felettébb
érdekes. Sebtében fordítom magyarra: "Hát – mondja a tanár, és
elgondolkodva húzza az időt – majd valami érdekes példát veszünk… A jó tanuló
udvariasan és végtelen megértéssel köhög."
Természetesen, valami érdekes példát, az
érdekes helyzetnek megfelelőt.
*
Este Brahmsot hallgatom: „Miért adatott a
fény?” Vajon miért?
Őszi nap (Nagy Sarolta, 1926-2012) |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése