2017. február 10., péntek

Szétrebbennek...



2012. 10. 10.

     Szörnyű vád volt a szemedben: mit tett veled a világ, mit tettem veled én, hisz, (mint gyermekkoromban) - szavak nélkül - annyi jót ígértem.
     Az intenzív osztályon csönd van. Csupán a lélegeztető készülék dolgozik. A nővérek hangját hallani, gyorsan csapatban körülállnak egy ágyat: sürgősen kell cselekedni. Majd szétrebbennek csöndesen. A betegnek persze kifinomultak az érzékei, mindent észrevesz, tudja, mi történik fehér, körülhatárolt világában.
     Már csak csepegtetve kering az élet az erekben.

*

     A harmadik műtét is sikerült, az ember ugyan fél, hogy mint a vízilabda válogatott, vereséget fogsz szenvedni.
      Esik az eső, a villamoson sötét van

*

     Az orvostanhallgatók angolul hallgatják a professzor magyarázatát. Van, aki még kérdez is. Anyám, az eseted felettébb érdekes. Sebtében fordítom magyarra: "Hát – mondja a tanár, és elgondolkodva húzza az időt – majd valami érdekes példát veszünk… A jó tanuló udvariasan és végtelen megértéssel köhög."
     Természetesen, valami érdekes példát, az érdekes helyzetnek megfelelőt.

*

     Este Brahmsot hallgatom: „Miért adatott a fény?” Vajon miért?

Őszi nap (Nagy Sarolta, 1926-2012)




Nincsenek megjegyzések: