2013. 01. 20.
Mókus
Szirtes Edina Mókus, pecsma.hu |
Végre megismerhettük közelebbről Szirtes Edina Mókust, akit
egyszer már láttunk színpadon, de nem mint "főszereplőt", s akinek a
harmadik neve különös vonzerővel bír.
A kispesti Szabó Ervin Könyvtárban lépett fel. Jártam én ebbe a könyvtárba is. Nem messze laktunk az Üllői úton. Most jobban szemügyre vettem a feliratokat: Kötelező olvasmányok, Új könyvek, Tilos a dohányzás... Egy alkalommal sokat vívódtam: visszavigyem-e Szentkuthy Praejét. (Győzött a jobbik énem.) Így nyugodt lélekkel hallgattam Mókus népi ihletésű, városi zenéjét. Egyénisége, tehetsége, játékos közvetlensége kellemes élmény volt.
Tetszettek a megzenésített versek. Elsősorban a kínai Lao Ce Tao Te Kingjéből (Az Út és az Erény Könyve) választott négy mű Weöres Sándor fordításában. (Lásd őket a Verstárban!) Mintha ma íródott volna mindegyik. (Többet: Lao Ce)
A kispesti Szabó Ervin Könyvtárban lépett fel. Jártam én ebbe a könyvtárba is. Nem messze laktunk az Üllői úton. Most jobban szemügyre vettem a feliratokat: Kötelező olvasmányok, Új könyvek, Tilos a dohányzás... Egy alkalommal sokat vívódtam: visszavigyem-e Szentkuthy Praejét. (Győzött a jobbik énem.) Így nyugodt lélekkel hallgattam Mókus népi ihletésű, városi zenéjét. Egyénisége, tehetsége, játékos közvetlensége kellemes élmény volt.
Tetszettek a megzenésített versek. Elsősorban a kínai Lao Ce Tao Te Kingjéből (Az Út és az Erény Könyve) választott négy mű Weöres Sándor fordításában. (Lásd őket a Verstárban!) Mintha ma íródott volna mindegyik. (Többet: Lao Ce)
Pannon
Filharmonikusok
Pénteken a MÜPÁ-ban a pécsi Pannon Filharmonikusok
vendégszerepeltek Bogányi Tibor (karmester) és Bogányi Gergely (zongoraművész)
vezetésével.
A műsor Ravel Alborada del gracioso c. művével kezdődött, mely eredetileg a Miroirs (Tükrök) c. zongoraciklus 4. darabja volt. Ravel később elkészítette a mű zenekari változatát. Pándi Marianne így jellemzi: "A bohóc szerenádja (így szokták fordítani) mozgalmas, kevésbé szomorú jelenetet ábrázol a spanyolos ritmika eleven színeivel." Idézném még Szabolcsi Bencét, aki így jellemzi Ravel zenéjét: "Kultúrember zenéje ez, egy népvándorlás előtti, alexanrin kultúra végső csiszoltságával és nemességével, túlérett hajtás, gyönyörű, fáradt virág, búcsúzó fényjel a növekvő homályban." (A zene története, 1940, 398)
A műsor Ravel Alborada del gracioso c. művével kezdődött, mely eredetileg a Miroirs (Tükrök) c. zongoraciklus 4. darabja volt. Ravel később elkészítette a mű zenekari változatát. Pándi Marianne így jellemzi: "A bohóc szerenádja (így szokták fordítani) mozgalmas, kevésbé szomorú jelenetet ábrázol a spanyolos ritmika eleven színeivel." Idézném még Szabolcsi Bencét, aki így jellemzi Ravel zenéjét: "Kultúrember zenéje ez, egy népvándorlás előtti, alexanrin kultúra végső csiszoltságával és nemességével, túlérett hajtás, gyönyörű, fáradt virág, búcsúzó fényjel a növekvő homályban." (A zene története, 1940, 398)
A növekvő homályban fénylő pont Bartók 2. zongoraversenye.
Rendkívüli mű, rendkívüli előadás. (Bogányi Gergely!) Abszolút
modern, de valamiképpen a népdal hatása is érezhető. Az 1. tétel vad
dinamikája után József Attila Téli éjszakájának hidegét érezzük
(2. tétel). Majd a 3. tétel "kiegyensúlyozottságával és dús bőségével
beteljesít és megbékít." (Kroó György)
A szünetben megnéztük a Lajtha László életét és munkásságát bemutató
kamarakiállítást, melyet születésének 120. és halálának 50. évfordulója
alkalmából rendeztek.
Szkrjabin
Az utolsó műsorszám Szkrjabin 3. szimfóniája volt. Még nem
volt szerencsém Szkrjabint hallgatni, de ez az előadás
kíváncsivá tett.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése