Énekek éneke - négyszer

 2012. 03. 15.

     Az Énekek énekéről írtam már. Akkor a német fordítás lelkesített fel és Babits „átirata”. Most a könyvtárban egy négy, 16. századbeli fordítást tartalmazó kis kötetre bukkantam: Énekek éneke, sajtó alá rendezte és az utószót írta Komoróczy Géza, illusztrálta Reich Károly, Magyar Helikon, 1970. A fordítók: Károli Gáspár, a Döbrentei-kódex ismeretlenje, Heltai Gáspár és Bogáti Fazekas Miklós.

    A mai olvasóhoz persze a Károli-féle Biblia áll közelebb (1590). Nem okoz nehézséget a pár száz év. Mintha Adyt olvasnánk.

IV,
1.Ime szép vagy, szerelmes jegyesem, imé szép vagy,
az te szemeid ollyanok, mint az galambok szemei
az te hajadon kivöl.
Az te hajad hasonlatos a kecskéknek gyapjához,
mellyeket megnyítenek az Gilead hegyen.

2. Az te fogaid hasonlatosak
az szépen megnyíret juhoknak seregéhöz,
mellyek az feredőből feljőnek,
mellyek mind kettősöket ellenek,
és nincs egy is azok között meddő;

3. mint az veres cérna, az te ajakaid, ollyanok,
és az te beszéded ékes;
mint az pomagranátnak darabja,
ollyan az te két vakszemed
az te hajadnak fonatékja között.

4. Hasonló az Dávidnak tornyához az te nyakad,
melly építtetett fegyveres háznak,
melyben ezer paizsok függesztettek fel,
az erős vitézeknek paizsai.

5. Az te két mellyed hasonló az vad kecskének kettős fiához,
mellyek az liliomok között észnek.

     A Döbrentei-kódex az 1508 előtti évekből való. Gyulafehérvárott őrzik. Másolója, összeállítója Bertalan pap. Zsoltárfordításokat, himnuszokat, lecke- és evangéliumrészleteket, prédikációkat tartalmaz. Döbrentei Gábor másoltatta le először az Akadémia számára. Toldy Ferenc nevezte el róla a kéziratot.

IV. Mely szép vagy én barátom, mely szép vagy! Te szemeid galambaké, attól megválva, mi belől enyészik. Te fürtid mint Galad hegyéről hágó kecskéké. Te fagaid miként nyirett csordák, kik mosodóból hágának, és mindenik két ellővel, és közöttök nincsen meddő. Te ajakid miként erősből gyártott fűkötő, és édes te kedves beszéded. Te nyakad miként Dávid toronya, kiraktatott viadalhelyekkel, belőle ezer pajzs csügg, erősseknek minden fegyveri. Te két emlőid miként két gímborjó egy hasból, kiket őriznek liliomba.

     Heltai Gáspár protestáns prédikátor, nyomdász, a 16. század egyik legjelentősebb írója. 1551-1565 között majdnem az egész Bibliát lefordította.

IV. Ime én szeretőm szép vagy te, imé szép vagy te. A te szömeid olyanok, mint a galamb a te fürt hajaid közett. A te hajad olyan, mint a kecskéknek nyája, melyeket megnyírtenek Gileadnak hegyén.. A te fogaid olyanok, mint a megnyírt juhoknak nyája, kik az usztatásról jöttenek fel, kik kettőt-kettőt ellenek és kik közett egy sincsen meddő.
     A te ajakid olyanok, mint a veres bársony és a te beszéded ékes. A te két tügyed olyan, mint pomagranátnak hasadása, a te fürt hajaid közett. A te nyakad olyan mint Dávidnak tornya, mely erkélyekkel felépíttetett, kin ezer pajzsok függnek, erőseknek minden fegyverek. A te emleid olyánok, mint két kettős kecske gedelye, kik a rózsák közett legelnek…

     Bogáti Fazekas Miklós erdélyi unitárius tanító és pap, zsoltárfordító és énekszerző. A teljes zsoltárkönyvet legelőször ő fordította le. Virágéneknek nevezi verses fordítását.

NEGYEDIK FEJEZET

SALAMON

Ah virágom! Mely szép és mely jó te vagy,
szemeid mint a galambnak úgy állnak,
fodros üstököd köziből villámlanak,
hajad, mint kecskeszőr laposan állnak.

Neked fogaid tiszták és fejérek,
mint juhok, kik csak iment feredtek,
kik között meddőt csak egyet sem leltek,
sőt mindenha kettőt-kettőt ellettek.

Narancs színű szemed alatt két pofád,
kin ékesen lenyúlt szép fodor hajad,
piros gránát színű te szép ajakad,
ékes és kedves mindenben te szavad.

Olyan nyakad, mint Dávid király tornya,
kit derék bástyának ő csináltata,
Jeruzsálemben erősen rakata.
minden hadi szerszámmal kit megraka.

Nemes melljeden két szép termés alma,
erdei kecskének mint két szép fia,
ki mindenkor a rózsahegyet lakja,
színét, szépségét a rózsától kapta.

     Végül néhány gondolat Komoróczy Géza utószavából. Megtudjuk, hogy Rabbi Aqibának milyen nagy szerepe volt abban, hogy az Énekek éneke bekerült a szent kánonba. De csak vallásosan lehetett értelmezni: a Vőlegény Jahvét, a Menyasszony pedig Izrael népét jelenti.

     A keresztény értelmezésben hármat különböztet meg: 1. az Énekek éneke „Krisztus és az Egyház szeretetének költeménye”. A 2. értelmezés szerint az Énekek éneke „Isten és a feléje törő lélek költeménye”. A 3., a mariologista felfogás azt vallja: „Krisztus és Jegyese, Szűz Mária ’amor sanctus’-áról van szó.

     Korunk bibliatudományának véleményét Komoróczy így összegzi: „… a könyv: gyűjtemény; egymástól eredetileg teljesen független és különböző műfajokba tartozó, szerelmi, lakodalmi és egyéb világi témájú énekek, énektörmelékek szerencsés kézzel összeválogatott antológiája.”

Reich Károly: Énekek éneke, biblia.hu