2017. február 4., szombat

Cédulák embertársainknak



      2015. 09. 09.

     Mint minden városban, Berlinben is sok helyen láthatóak különféle cédulák, melyekkel a városlakók egymásnak üzennek. Joab Nist három évig gyűjtötte a legmulatságosabb cédulákat, majd 2010-ben elindította blogját, a Notes of Berlint. Hamarosan másoktól is kapott segítséget, mert olvasói közül sokan lencsevégre kapták, s beküldték a legérdekesebb üzeneteket. Ki hinné, hogy Nist a cédulákból már két könyvet is megjelentetett. Sőt, jövőre filmet is forgatnak a cédulák sugallta történetekből.

      Örkény is szerette a „készen kapott” irodalmat, mely jól jellemzi az emberi természetet, a várost s a kort, melyben élünk.
      Ide másolok néhány cédulát: nincsenek palackba zárva. Vagy mégis?

      Van valakinek egy mikrohullámú sütője? Csak 5 percre kéne, egy ételt szeretnék kipróbálni, melynek állagát csak mikróval lehet elérni. (Sütőben nem!) Örülnék, ha valaki jelentkezne.

      Kedves lakótársak! 11-én egy klippet forgatok. Számítsanak arra, hogy 19 órakor 4-szer vagy 5-ször kiáltani fogok. Ez a klipp nekem nagyon fontos. Tudom, hogy minden ember megérdemli a pihenést. Ezért tudatosan korlátozom kiáltásaim számát max. 5-re. Köszönöm a megértést.

      Emberek! ne üzenjetek cédulákkal. Ha valami problémátok van, mondjátok meg. Csak cédulákat ne! Akkor grillezek, amikor akarok. Kinyalhatjátok a seggemet!

     Vigyázat!
Egy öregember köpköd az erkélyről!


     Elveszett egy tigriscsíkos kandúr. Könnyen megfogható: a „Gyere, zabálj!” – hívásra hallgat. 6 hónapos, nagyon kíváncsi, játékos. Utoljára a Burger King közelében látták múlt éjszaka. A megtalálót meghívom vacsorára.

      WC-tisztító kerestetik! Együtt álltunk a WC-tisztító polc előtt, és később a villamosmegállóban is. Meg voltál pakolva különféle tisztító eszközökkel, többek között egy felmosó moppal is. Ha a takarításnál szükséged volna segítségre, értesíts! Minden hétfőn 21 óra 15-kor megtalálsz a „Mindenki táncba vihető” bárban.

      A péntekre virradó éjszaka a legsötétebb alkoholmámorban felvittél a 3. emeletre. Nem lehetett nagy öröm, te kedves francia lány, köszönöm Neked!

      Rawes! Jelentkezz! Apa leszel!

      Hát így állunk:
 
         „Itt vagyok, az Elhagyatottság Harmincadik
          Szélességi, a Szégyen
          Századik Hosszúsági
          S a fogatösszeszorító Dac
          Végső Magassági Fokán, valahol messze vidéken
          És kíváncsi vagyok, lehet-e még jutni előbbre."
                                 (Karinthy Frigyes: Üzenet a palackban)


                               (Forrás: Berliner Zeitung, 2015. aug. 19.)

Nincsenek megjegyzések: