Ábrahám fordulata

  2014. 04. 07.

Rembradt: Ábrahám áldozata, mmi.elte.hu

     

     A Die Welt c. német napilapban egy vita során érdekes írás jelent meg Ábrahámról, az ábrahámi fordulatról. Írója, Hannes Stein, felidézi Rembrandt rézkarcát. A Mórijjá hegyen három alakot látunk: Ábrahámot, Izsákot s az Úr angyalát. Ő menti meg Izsák életét. Ezt mondja Ábrahámnak: „Ne nyújtsd ki kezedet a fiúra, és ne bántsd őt…” (1Móz, 22 12) A legszebb a képen az, hogy az angyal mindkettőt védi!

     Ezt a pillanatot nevezi Hannes Stein a civilizáció kezdetének. Megszámolta a héber eredeti szövegben a szavakat. 242 szó mondja el a történetet, mely az Ószövetség legmegrázóbb szövegei közé tartozik, jóllehet a Bibliában van vérfertőzés, háború, népirtás, erotikus költemény, öngyilkosság. Éppen azért a legmegrázóbb, mivel itt egy apa készül feláldozni a gyermekét, s az Úr követelheti azt, amit követel: ő adta a fiút, és ugyanúgy el is veheti. Mindenesetre egy midrás (magyarázat a bibliai szöveghez, kiegészítés) leírja, hogy amikor Sára meghallotta, hogy Ábrahám kis híján megölte fiát, a fájdalomtól felkiáltott, és holtan esett össze.

     Gunnar Heinsohn szerint a zsidó volt az egyetlen nép, mely nem a gyermekek megölésével „szabályozta” a születésszámot. A római szokás az volt, hogy a pater familias lába elé helyezték a csecsemőt. Ha kezébe veszi, életben maradhat, ha nem emeli föl, a gyermeket megölik.

     Nota bene, teszi hozzá újságírónk, a rómaiak, görögök (Taigetosz), perzsák stb. nem voltak barbárok, csupán nem tartották szentnek az emberi életet.   Konstantin császár 318-ban tiltotta meg a gyermekek kitételét és a gyermekgyilkosságot.

Konstantin császár, hu.wikipedia.org