2014. 10. 21.
Télephoszról Kerényi Károly
Görög mitológia c. művében olvashatunk részletesen. Télephosz („a
messze világító”) alakjához sokféle történet fűződik. Tisztelték Kis-Ázsiában,
Pergamonban, de egyes elbeszélők szerint Árkádiában is. Innen
vetődött a kis-ázsiai Müszia partvidékére, ahol Teuthrasz volt a
király.
 |
| Héraklész Télephosszal, Louvre, en.Wikipedia.org |
Télephosz anyja Augé volt, Athéné
templomának papnője. Héraklész megerőszakolta, s Kerényi
hozzáteszi : „Héraklész mentségére szolgál, hogy részeg volt.” Augé
megszüli gyermekét, de sorsuk szétválik, hogy később drámaian újra
egybekapcsolódjon. Augét egy ládába tették, s a tengerre bocsátották,
így került Müsziába.
Egy változat szerint fiát is mellé tették az "úszó
koporsóba", de hihetőbb, hogy ő Árkádiában nevelkedett, s a
sors akarta, hogy gyilkosságba keveredjen, és őt is Müsziába küldjék.
(Ahogy a görögök kelet felé terjeszkedtek, a héroszok is keletre költöznek.)
Itt Teuthroszt megvédte ellenségeitől. Erre a király hozzá akarta adni
fogadott lányát, Augét. „Már egymás mellett feküdtek, amikor hatalmas
kígyó jelent meg.” (406) Nagy egymásra ismerések, így nem az történt, mint
Oidipusszal! Mindenesetre Télephosz lett Teuthrasz utóda a
trónon. Feleségének különféle neveket adtak: Argiópénak
("Fehérarcúnak”) is hívták, de Hierának („Szentnek”) is.
Télephosz szembeszáll a Trójába készülő görögökkel. Megsebesítette Akhilleusz legközelebbi társát, Patrokloszt. Akhilleusz viszonzásul olyan sebet ejtett Télephoszon, mely nem akart begyógyulni. Apollon jóslata szerint csak az gyógyíthatja meg, aki okozta. Akhilleusz még erre is képes volt. (Lásd még viselkedését Priamosszal!) A lándzsahegyről kaparták le a gyógyírt, s ezt szórták bele a sebbe.
Télephosznak héroszáldozatokat mutattak be Pergamonban. A Zeusz-oltár belső frízének főszereplője! A himnuszokban az ő dicsőségét is zengték.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése