"Az idő térré változik. Másként hogyan is tudnánk
felfogni változásait." (Bánki Éva)
Bécsi séta
 |
| Karlskirche, commons.wikimedia.org |
Bécs egyik jelképe a Karlskirche hatalmas zöld kupolája, a két csavart oszloppal, melyek
a római Traianus-oszlopot idézik fel. Különlegessége, hogy kevésbé van
beszorítva különféle épületek közé, mint a Peterskirche
vagy akár a Stefansdom.
1713-ban újra pusztított a pestis Bécs városában - immár hetedszer két
évtizeden belül. Ekkor VI. Károly (1711-től
német-római császár, ill. III. Károly
néven magyar király) a Stefansdomban
fogadalmat tett: ha megszűnik a pestis (8000 halott ), templomot emeltet Borromeo Szt. Károly tiszteletére, aki
1567-ben Milánóban érseki tisztéhez
méltóan viselkedett: ápolta, vagyonával segítette a betegeket. Szentté is
avatták 1610-ben.
(Közbevetőleg: a gyakran támadó
pestis pusztításának egyik jeles ábrázolója, Manzoni a Jegyesek c.
regényében (1827) írja, hogy Milánóban,
1630-ban kristálykoporsóban vitték körbe a halott főpásztor földi maradványait,
hogy vele űzzék el a járványt.)
A két Károly
(császár és a szent) templomára már 1714-ben elkezdték gyűjteni az adományokat.
1715-ben VI. Károly Bernhard
Fischer von Erlach terve mellett voksolt. 1716-ban került sor az
alapkőletételére. Felszentelésére majd húsz évvel később, 1737-ben került sor.
VI.
Károly személyes patrónusának alakja a templom minden szegletében ott van:
a csavart oszlopok az ő áldozatos életét mutatják be. Az oszlopcsarnok fölötti
timpanon Bécs látképét és a
pestisjárvány megszűnését ábrázolja. A latin felirat a császár szava: Vota
mea reddam in conspectu timentium Deum, azaz Eleget teszek fogadalmamnak
azok szeme láttára, kik istent félik. (22. zsoltár)
Az oromzat fölötti szobor is Szt. Károlyt ábrázolja. Mögötte sorban
"attributumai": a Vallás,
az Irgalmasság, a Bűnbánat és az Imádságos buzgalom. Lorenzo
Mattielli alkotásai.
Ha belépünk a templomba, a főoltár felett
ismét Szt. Károlyt látjuk, amint
arany fénysugarak között, angyalokkal és puttókkal a mennybe emelkedik. Nem
véletlenül juthat eszünkbe Bernini Szent Teréz extázisa.
 |
| A szentély Borromeoval |
Középen állva tekintetünk önkéntelenül
fölfelé, a kupola freskóira irányul. Először csupán a színek nyűgöznek le, ahogy
úsznak a magasban. Az ovális kupola harmonizál
a belső tér alaprajzával. Majd a lift felvisz a magasba (32,5 m), s egész
közelről csodálhatjuk meg Rottmayer
vízióit. S fentről még jobban szemügyre tudjuk venni a fölfelé igyekvő Szt. Károlyt is.
Amikor Rottmayr
1725-ben elkezdte a munkát, már túl volt a 70. évén. 1730-ig, haláláig
dolgozott rajta. Ez volt a harmadik nagy, (1150 m²) kupolafreskója. Már
korábban is (Peterskirche, a salzburgi Dreifaltigkeitskirche) a földöntúli, a határtalan, az Istenhez vezető út érzékeltetésére
törekedett. A felhőkre és a felhők mögötti nagy kékségre helyezi a nagy
jelenetet: Szt. Károly könyörgését.
Innen kiindulva alkotta meg külön univerzumát, melyben az isteni és az emberi
világ rendje feltárul: "Ahon nyitva
látom Istennek országát…" (Zrínyi). Nincs középút: vagy fönt, az
isteni szféra, vagy lent az ember szenvedésteli, bűnökkel terhelt világa.
Károly
térdre hullva kéri Istent, hogy vessen véget a pestisnek, adjon békét és
jólétet azoknak, akik bíznak benne. Szűz
Mária van mellette, aki Isten felé mutat. Krisztus, a legfőbb közvetítő, itt nem Isten mellett ül, hanem az Isten
és az ember között lebeg, alattuk a földgolyó. Bal kezével sebére mutat,
jobbjával a keresztre, ahol megfeszítették. Mintha azt mondaná: segíts nekik,
értük szenvedtem. Mihály arkangyal, az isteni jóindulatot
megelőlegezve, kardját a hüvelyébe dugja, a békét jelképezi.
A kupolafreskó további részleteiben a
három legfontosabb isteni erényt mint követendő példát mutatja meg Rottmayr. Ha a kereszttől fölfelé
indulunk, az óramutató járásával egyezően, akkor első a Hit.
 |
| A Hit, 1020-wien.at/karlskirche.php |
A Hitet
ábrázoló jeleneteket-alakokat Rottmayer
a Karlskirchét felidéző templom köré
csoportosítja. A Hit allegóriája a
keresztet tartja a templom fölé. Jobbra vannak a szent könyvek és Péter ezüst és arany kulcsa. A bal
oldali angyal sisakkal, harci öltözékben a pápai tiarát tartja. Az Egyház (Eglesia) díszes köpenyben az
örök szövetség kelyhét tartja. Bal oldalt lenn vannak a különböző bűnök. Luther Bibliáját egy angyal akarja
elégetni…
 |
| A Remény, 1020-wien.at/karlskirche.php |
A következő stáció a Remény. Ujja fölfelé mutat, de tulajdonképpen Isten, Krisztus és Mária
irányába. A legfontosabb jelképe a horgony, legyen mivel kapaszkodni, másrészt
az angyalok tartják az Állhatatosság
oszlopát, lábaiknál az Alázat.
Jobbra a mérleg, azaz a kiegyensúlyozottság, az egyszerű étel, s a korsóban a
tiszta víz.
 |
| A Szeretet, 1020-wien.at/karlskirche.php |
Végül elérkezünk ahhoz az erényhez,
melyről Pál apostol olyan szépen
szólt, a Szeretethez. A Szeretet mindenekelőtt a kisdedet
tápláló anya. A Szeretet cselekvő: enni ad az éhezőnek, inni a szomjúhozónak,
pénzt a zarándoknak.
A Karlskirchét 1737-ben szentelték fel, s VI. Károly halotti miséjét is itt
tartották 1740-ben.
Irodalom:
Dr. Maria Missbach: Die Wiener Karlskirche
