Karlskirche

       "Az idő térré változik. Másként hogyan is tudnánk felfogni változásait." (Bánki Éva)  

              Bécsi séta   

Karlskirche, commons.wikimedia.org

      

     Bécs egyik jelképe a Karlskirche hatalmas zöld kupolája, a két csavart oszloppal, melyek a római Traianus-oszlopot idézik fel. Különlegessége, hogy kevésbé van beszorítva különféle épületek közé, mint a Peterskirche vagy akár a Stefansdom.

     1713-ban újra pusztított a pestis Bécs városában - immár hetedszer két évtizeden belül. Ekkor VI. Károly (1711-től német-római császár, ill. III. Károly néven magyar király) a Stefansdomban fogadalmat tett: ha megszűnik a pestis (8000 halott ), templomot emeltet Borromeo Szt. Károly tiszteletére, aki 1567-ben Milánóban érseki tisztéhez méltóan viselkedett: ápolta, vagyonával segítette a betegeket. Szentté is avatták 1610-ben.

          (Közbevetőleg: a gyakran támadó pestis pusztításának egyik jeles ábrázolója, Manzoni a Jegyesek c. regényében (1827) írja, hogy Milánóban, 1630-ban kristálykoporsóban vitték körbe a halott főpásztor földi maradványait, hogy vele űzzék el a járványt.)

     A két Károly (császár és a szent) templomára már 1714-ben elkezdték gyűjteni az adományokat. 1715-ben VI. Károly Bernhard Fischer von Erlach terve mellett voksolt. 1716-ban került sor az alapkőletételére. Felszentelésére majd húsz évvel később, 1737-ben került sor.

     VI. Károly személyes patrónusának alakja a templom minden szegletében ott van: a csavart oszlopok az ő áldozatos életét mutatják be. Az oszlopcsarnok fölötti timpanon Bécs látképét és a pestisjárvány megszűnését ábrázolja. A latin felirat a császár szava: Vota mea reddam in conspectu timentium Deum, azaz Eleget teszek fogadalmamnak azok szeme láttára, kik istent félik. (22. zsoltár)

     Az oromzat fölötti szobor is Szt. Károlyt ábrázolja. Mögötte sorban "attributumai": a Vallás, az Irgalmasság, a Bűnbánat és az Imádságos buzgalom. Lorenzo Mattielli alkotásai.

     Ha belépünk a templomba, a főoltár felett ismét Szt. Károlyt látjuk, amint arany fénysugarak között, angyalokkal és puttókkal a mennybe emelkedik. Nem véletlenül juthat eszünkbe Bernini Szent Teréz extázisa.

 

A szentély Borromeoval

     Középen állva tekintetünk önkéntelenül fölfelé, a kupola freskóira irányul. Először csupán a színek nyűgöznek le, ahogy úsznak a magasban. Az ovális kupola harmonizál  a belső tér alaprajzával. Majd a lift felvisz a magasba (32,5 m), s egész közelről csodálhatjuk meg Rottmayer vízióit. S fentről még jobban szemügyre tudjuk venni a fölfelé igyekvő Szt. Károlyt is.

     Amikor Rottmayr 1725-ben elkezdte a munkát, már túl volt a 70. évén. 1730-ig, haláláig dolgozott rajta. Ez volt a harmadik nagy, (1150 m²) kupolafreskója. Már korábban is (Peterskirche, a salzburgi Dreifaltigkeitskirche) a földöntúli, a határtalan, az Istenhez vezető út érzékeltetésére törekedett. A felhőkre és a felhők mögötti nagy kékségre helyezi a nagy jelenetet: Szt. Károly könyörgését. Innen kiindulva alkotta meg külön univerzumát, melyben az isteni és az emberi világ rendje feltárul: "Ahon nyitva látom Istennek országát…" (Zrínyi). Nincs középút: vagy fönt, az isteni szféra, vagy lent az ember szenvedésteli, bűnökkel terhelt világa.

      Károly térdre hullva kéri Istent, hogy vessen véget a pestisnek, adjon békét és jólétet azoknak, akik bíznak benne. Szűz Mária van mellette, aki Isten felé mutat. Krisztus, a legfőbb közvetítő, itt nem Isten mellett ül, hanem az Isten és az ember között lebeg, alattuk a földgolyó. Bal kezével sebére mutat, jobbjával a keresztre, ahol megfeszítették. Mintha azt mondaná: segíts nekik, értük szenvedtem.  Mihály arkangyal, az isteni jóindulatot megelőlegezve, kardját a hüvelyébe dugja, a békét jelképezi.

     A kupolafreskó további részleteiben a három legfontosabb isteni erényt mint követendő példát mutatja meg Rottmayr. Ha a kereszttől fölfelé indulunk, az óramutató járásával egyezően, akkor első a Hit.

A Hit, 1020-wien.at/karlskirche.php

      A Hitet ábrázoló jeleneteket-alakokat Rottmayer a Karlskirchét felidéző templom köré csoportosítja. A Hit allegóriája a keresztet tartja a templom fölé. Jobbra vannak a szent könyvek és Péter ezüst és arany kulcsa. A bal oldali angyal sisakkal, harci öltözékben a pápai tiarát tartja. Az Egyház (Eglesia) díszes köpenyben az örök szövetség kelyhét tartja. Bal oldalt lenn vannak a különböző bűnök. Luther Bibliáját egy angyal akarja elégetni…

A Remény, 1020-wien.at/karlskirche.php

      A következő stáció a Remény. Ujja fölfelé mutat, de tulajdonképpen Isten, Krisztus és Mária irányába. A legfontosabb jelképe a horgony, legyen mivel kapaszkodni, másrészt az angyalok tartják az Állhatatosság oszlopát, lábaiknál az Alázat. Jobbra a mérleg, azaz a kiegyensúlyozottság, az egyszerű étel, s a korsóban a tiszta víz. 

A Szeretet, 1020-wien.at/karlskirche.php

     Végül elérkezünk ahhoz az erényhez, melyről Pál apostol olyan szépen szólt, a Szeretethez. A Szeretet mindenekelőtt a kisdedet tápláló anya. A Szeretet cselekvő: enni ad az éhezőnek, inni a szomjúhozónak, pénzt a zarándoknak.

       

     A Karlskirchét 1737-ben szentelték fel, s VI. Károly halotti miséjét is itt tartották 1740-ben.

Irodalom: 

Dr. Maria Missbach: Die Wiener Karlskirche