A harmadik nagyszabású
Bosch-triptichon A gyönyörök kertje. (Prado) Ennek az értelmezése sok
művészettörténész számára probléma. Bizonyára született sok okos koncepció, ám
a Bosch-irodalmat áttanulmányozni éveket venne igénybe. Így csupán néhány szerzőre
támaszkodom és a saját józan eszemre.
Mindenesetre miként A szénásszekér bal oldali szárnyán, itt is a
paradicsom látható. Az úr bemutatja Évát Ádámnak, aki fenékre ül
meglepetésében. Mesés nyugalom, áhítat sugárzik a képről, csak az állatok
küzdenek egymással. Semmi sem utal a bűnbeesésre, ellentétben A szénásszekér
c. kép balszárnyával.
Bosman
a középső táblát az édenkert-ábrázolás folytatásának látja. Háttérben szép
épületek, ahol valamiféle „erkölcstelen dolgok” történhetnek, gondolják
némelyek. Bosman a kép poézisét emeli ki. Úgy véli, a festő nem fogalmaz
meg „kritikát” a meztelenséggel és a szerelmi játszadozással kapcsolatban. Nem
a túlzás, a bujaság, hanem az öröm és a béke uralkodik a képen, bár néhol
érezhető a boldogság törékenysége: az egyik szerelmespár üveggolyóba van zárva,
s szerepelnek olyan szimbólumok is, melyek a szemérmetlenség, az
erkölcstelenség és a romlottság jelképei: madarak, gyümölcsök, halak.
Nagy
dilemmája Bosmannak, miképpen jöhetett létre ez a festmény. Mert oltárra
tenni, merész dolog lett volna. (Valószínűleg csak kevesen gyönyörködtek a
középső tábla emberi forgatagában.)
A gyönyörök kertje, www.albrecht-dürer-apokalipse.de |
Ugyanezek
az emberek kerülnek a pokolra? Mert pokol kétségtelenül létezik. Bosch
bizonyára a lét fájdalmas, visszataszító oldalát óhajtotta bemutatni a jobb
oldali képpel. Azt, hogy a kettő egyidejűleg létezik, kiegészítik egymást.
A kép ugyan
most A gyönyörök kertje címet viseli, de sokféleképpen nevezték.
1593-ban így vették föl az Escorial leltárába: „una pintura de la
variedad del Mundo” címmel. Vagyis a világ sokféleségét érzékelteti
a kép, még ha nagy szakadék van is a „változatok” között.
A gyönyörök kertje, Pokol, www.malerei-meisterwerke.de |
Most
képzeletben csukjuk össze a szárnyakat. Még szürke, ködös fény válik ki az
árnyékból. Bosch a teremtés 3. napját ábrázolja. A táblák felső részén a
következő felirat olvasható: „Ipse dixit et facta, ipse mandavit et
creata sunt.” (Mert amit ő mondott meglett, / és amit parancsolt,
előállott.” (Zsoltárok, 33, 9)
Becsukva, de.wikipedia.org |
Irodalom
Baldass, Ludwig : Hieronymus Bosch, Wien – München, 1959
Bosman, Anthony : Hieronymus Bosch, Berlin – München, 1962
Wintermeyer, Wolfgang : Hieronymus Bosch fantasztikus életműve, Budapest, 1983
Döpfer, Matthias: Warum in der Hölle gelacht weden darf, Die Welt, 2016. 02. 23.
Baldass, Ludwig : Hieronymus Bosch, Wien – München, 1959
Bosman, Anthony : Hieronymus Bosch, Berlin – München, 1962
Wintermeyer, Wolfgang : Hieronymus Bosch fantasztikus életműve, Budapest, 1983
Döpfer, Matthias: Warum in der Hölle gelacht weden darf, Die Welt, 2016. 02. 23.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése