Bosch: A gyönyörök kertje

     A harmadik nagyszabású Bosch-triptichon A gyönyörök kertje. (Prado) Ennek az értelmezése sok művészettörténész számára probléma. Bizonyára született sok okos koncepció, ám a Bosch-irodalmat áttanulmányozni éveket venne igénybe. Így csupán néhány szerzőre támaszkodom és a saját józan eszemre.

     Mindenesetre miként A szénásszekér bal oldali szárnyán, itt is a paradicsom látható. Az úr bemutatja Évát Ádámnak, aki fenékre ül meglepetésében. Mesés nyugalom, áhítat sugárzik a képről, csak az állatok küzdenek egymással. Semmi sem utal a bűnbeesésre, ellentétben A szénásszekér c. kép balszárnyával.

 

Bosch: Az Édenkertben, hu.wikipedia.org

     Bosman a középső táblát az édenkert-ábrázolás folytatásának látja. Háttérben szép épületek, ahol valamiféle „erkölcstelen dolgok” történhetnek, gondolják némelyek. Bosman a kép poézisét emeli ki. Úgy véli, a festő nem fogalmaz meg „kritikát” a meztelenséggel és a szerelmi játszadozással kapcsolatban. Nem a túlzás, a bujaság, hanem az öröm és a béke uralkodik a képen, bár néhol érezhető a boldogság törékenysége: az egyik szerelmespár üveggolyóba van zárva, s szerepelnek olyan szimbólumok is, melyek a szemérmetlenség, az erkölcstelenség és a romlottság jelképei: madarak, gyümölcsök, halak.

     Nagy dilemmája Bosmannak, miképpen jöhetett létre ez a festmény. Mert oltárra tenni, merész dolog lett volna. (Valószínűleg csak kevesen gyönyörködtek a középső tábla emberi forgatagában.)

A gyönyörök kertje, www.albrecht-dürer-apokalipse.de

     Ugyanezek az emberek kerülnek a pokolra? Mert pokol kétségtelenül létezik. Bosch bizonyára a lét fájdalmas, visszataszító oldalát óhajtotta bemutatni a jobb oldali képpel. Azt, hogy a kettő egyidejűleg létezik, kiegészítik egymást.

     A kép ugyan most A gyönyörök kertje címet viseli, de sokféleképpen nevezték. 1593-ban így vették föl az Escorial leltárába: „una pintura de la variedad del Mundo” címmel. Vagyis a világ sokféleségét érzékelteti a kép, még ha nagy szakadék van is a „változatok” között.

A gyönyörök kertje, Pokol, www.malerei-meisterwerke.de

     Most képzeletben csukjuk össze a szárnyakat. Még szürke, ködös fény válik ki az árnyékból. Bosch a teremtés 3. napját ábrázolja. A táblák felső részén a következő felirat olvasható: „Ipse dixit et facta, ipse mandavit et creata sunt.”  (Mert amit ő mondott meglett, / és amit parancsolt, előállott.” (Zsoltárok, 33, 9)

Becsukva, de.wikipedia.org

Irodalom
Baldass, Ludwig : Hieronymus Bosch, Wien – München, 1959
Bosman, Anthony : Hieronymus Bosch, Berlin – München, 1962
Wintermeyer, Wolfgang : Hieronymus Bosch fantasztikus életműve, Budapest, 1983
Döpfer, Matthias:  Warum in der Hölle gelacht weden darf, Die Welt, 2016. 02. 23.