Mendelssohn

2012. 11.29.

Fanny Mendelssohn       en.wikipedia.org

         Ki ne ismerné Mendelssohn Nászindulóját? Már kevesebben tudják, hogy ez a kedvelt vagy éppen megunt zene a Szentivánéji álom c. Shakespeare-vígjátékhoz készült több művel egyetemben. A kísérőzene megrendelője a porosz király volt. A bemutató 1843 októberében bűvölte el a berlinieket. S hogy milyen nagy izgalmat okozott az előadás, jól mutatja Fanny Mendelssohn levele, melyet Sebastian Hensel családi krónikájában olvashatunk: „Az első előadás ragyogóan, remekül ment és végtelenül élvezetes volt. Félixet nagy zajjal hívták ki, de nem jelent meg… (…) A zenedarabok mind külön feltűntek, megtapsolták őket, a nyitány ismét pompásan ment, mint az összes zeneszámok. (…) De össze is vagyunk nőve teljesen a Szentivánéji álommal! Kivált Félix tette a magáévá, nyomon követett minden jellemet, szinte újjá teremtett mindent, amit Shakespeare a maga kimeríthetetlenségében megalkotott…” (Fanny Mendelssohn Félix nővére volt, ugyanolyan tehetséges, mint öccse, de nőként háttérben kellett maradnia.)

         Maga a Nyitány a kísérőzenénél jóval előbb, 1826-ban született. Tizenhét éves volt akkor Mendelssohn. Egyetemi tanulmányokat folytatott Berlinben, s az előadások szünetében, egy közelben lakó szép hölgy zongoráján formálódott ki a tündérek és a kézműves népség színes világa. Wulf Konold Mendelssohn „festői” korszakának (1826-1834) jelentőségét abban látja, hogy hatott a 19. század zenei fejlődésére. Többek között Liszt szimfonikus költeményeiben is ott van Mendelssohn hatása. (W. Konold: Felix Mendelssohn und seine Zeit, 1984, 166. o.)

         Sebastian Hensel egyébként Fanny Mendelssohnnak és a festő Wilhelm Henselnek a fia volt. Terjedelmes műve több nemzedéket mutat be. A kezdet kezdetén Moses Mendelssohn alakja áll, aki a német felvilágosodás kiemelkedő gondolkodója volt, Lessing barátja, a Bölcs Nátán modellje. Fiainak pénzt kellett keresnie – különösen Abrahamnak -, hogy Félix fia csodagyerekként a legmagasabb szintű kultúrát magába tudja szívni. Tanára, Zelter büszkén vitte el Goethéhez (!) már 1821-ben. Félix így számol be élményeiről:
       „Gondoljátok el! Délután két óra hosszat játszottam Goethének, részben Bach-fúgákat, részben rögtönöztem. Este whistet játszottak, és Zelter professzor, aki eleinte szintén játszott, ezt mondta: ’Whist annyit jelent, hogy fogd be a szádat!’ (Erős kifejezés!) (…)
         Minden délután evvel nyitja föl Goethe a Streicher-féle hangszert: ’Ma még nem hallottalak, üss már egy kis zajt nekem’, és ilyenkor mellém szokott ülni…”

                                                                       F. Mendelssohn, 1821, Begas festménye, en.wikipedia.org

         (Sebastian Hensel: A Mendelssohn család, Zeneműkiadó, 1979, vál., ford.: Honti Irma – 259. old. és 55. old)