A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Heltai Jenő. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Heltai Jenő. Összes bejegyzés megjelenítése

2017. január 22., vasárnap

Gondolkodj pozitívan!



2013. 11. 22.
1.
     A Vásáry-család gyermekei példás nevelést kaptak. A Bibliát is olvasták, s az anya sokat beszélt nekik a csodákról, ill. a nagy könyvben nem szereplő legendákról. Az egyik történet a pozitív gondolkodásra tanított. Arról szólt, hogy amikor egy kocsi elgázolt egy kutyát, mindenki szörnyülködött, de Krisztus így szólt: „Milyen szép szeme van!”  Vagyis: ne csak a rosszat vegyük észre, hanem a jót is.

A sötéten látó Blacky

2.
     Kuksi, Vásáry Tamás nővére, elmesélte, hogy amikor történelemórán Hitlerről esett szó, az egyik lány felpattant, és „előretartott kézzel ’Heil Hitler’-t kiáltott, majd odafordult az osztályhoz, és felszólított bennünket, hogy mi is álljunk fel.” Mindenki felállt, csak Kuksi maradt ülve. A Dóczyban történt. Ide járt Szabó Magda is.
3.
     Micsoda véletlen, hogy épp most néztük meg az Abigélt a Tháliában! Jó előadás volt. Az egész „osztály” együtt mozgott, táncolt. De lassan kirajzolódott minden lány egyénisége. Tudnak aranyosak lenni, de kegyetlenek is.
     Költői kérdés: ha mindenért a németek a felelősek, akkor miért rohangált annyi magyar katona a színpadon?

     Egyébként régi ötletem: össze kellene vetni a Sorstalanságot az Abigéllel! Mindkét mű főszereplője gyerek, és ugyanabban az évben játszódik. Első gondolatom, hogy a Sorstalanságból nem lehetne musicalt csinálni.
4.
     Heltai-est a Radnóti Színházban Irodallam címmel. Bálint András és Dinnyés Dániel mutatja be a hosszú életű szerzőt (1871-1957). Fia 1944-ben, titokban kérte, hogy mentsék fel a zsidórendeletek alól. Heltai, a francia becsületrend viselője, a következőket írta az államtitkárnak: „(Fiam) nagyon jól tudta, hogy én magam sohasem kértem volna semmiféle mentesítést. Sok jót kaptam attól az országtól, melyben születtem, és amelynek a nyelvén írok, el kell fogadnom a rosszat is…”

Heltai jenő, www.hotdog.hu