 |
| Séta Blackyvel, 2011. dec. |
Néhány
nappal ezelőtt, amikor szokásos esti sétánkat tettük Blackyvel,
a Bókay-kert
kerítésénél hirtelen megállt a kutya, és szimatolni kezdett. Nem láttunk semmit
a sötétben, csönd volt, hóbuckák, csupasz fák, homályba vesző épületek. Másnap
ugyanúgy, de a magas betonaljzat mögül most morgás is hallatszott. Harmadik nap
feleségem felderítette, hogy mások is tudnak a gazdátlan kutyáról, de elzavarták
a bátortalan, kéregető kiskutyát.
Azután együtt vonultunk, mint az üdvhadsereg, élelemmel a zsebünkben, hogy segítsünk a kutyán. Erzsike már helyet is keresett – átmenetileg – szegény jószágnak.
Riadt kutyuska, félelem volt a szemedben. A kerítésen át adott ételt felfaltad,
de mikor bementünk a Kertbe, hogy hazacsalogassunk, elinaltál. Tudtad
útját-módját, hogy menekülj előlünk. Avar-vackodra ennivalót tettünk, mely
másnapra eltűnt.
Blacky
éjjel, amikor kint -15 fok van, az előszobában alszik. Míg mi az esti filmet
nézzük, óvatosan bedugja a fülét a küszöbön, hogy hallja Rocca
parancsnok (Gigi Proietti) magyar hangját, Helyey Lászlót. (olasz TV-sorozat)
2012. 02. 03
2012. 02. 03
Ui: Azóta nincs Blacky, és sajnos Helyey
László sincs.)
