Búcsú

 

                                  Blacky (2001-2013), Lina (2013-2023)

                                              Előrementetek.                                         Találkozunk az örök vadászmezőkön, jobban mondva örök sétaútjainkon.

                                                      Bendzsi - Cila (2021- )

     Gazdik (1949- ), (1948- ) 

Rocca parancsnok hangja

Séta Blackyvel, 2011. dec.

     Néhány nappal ezelőtt, amikor szokásos esti sétánkat tettük Blackyvel, a Bókay-kert kerítésénél hirtelen megállt a kutya, és szimatolni kezdett. Nem láttunk semmit a sötétben, csönd volt, hóbuckák, csupasz fák, homályba vesző épületek. Másnap ugyanúgy, de a magas betonaljzat mögül most morgás is hallatszott. Harmadik nap feleségem felderítette, hogy mások is tudnak a gazdátlan kutyáról, de elzavarták a bátortalan, kéregető kiskutyát.

     Azután együtt vonultunk, mint az üdvhadsereg, élelemmel a zsebünkben, hogy segítsünk a kutyán. Erzsike már helyet is keresett – átmenetileg – szegény jószágnak.

     Riadt kutyuska, félelem volt a szemedben. A kerítésen át adott ételt felfaltad, de mikor bementünk a Kertbe, hogy hazacsalogassunk, elinaltál. Tudtad útját-módját, hogy menekülj előlünk. Avar-vackodra ennivalót tettünk, mely másnapra eltűnt.

     Blacky éjjel, amikor kint -15 fok van, az előszobában alszik. Míg mi az esti filmet nézzük, óvatosan bedugja a fülét a küszöbön, hogy hallja Rocca parancsnok (Gigi Proietti) magyar hangját, Helyey Lászlót. (olasz TV-sorozat)
                                                                        2012. 02. 03

                      Ui: Azóta nincs Blacky, és sajnos Helyey László sincs.)

Adjon az Úristen...

 

János bácsi

   

2012. 12. 20.

     Nemsokára eljön János-nap, de már János bácsi nélkül. Nagy családi ünnepeken mindig mellette ültem. Elmesélte, hogy volt régen a szőlőben, a földeken, háborúban és békében. A bor aranysárga volt, s izzott a napsugárban, csillogott a félhomályban. - Péter! Jobban járunk, ha iszunk! - mondogatta az öreg.

     Ebben az évben már nem hangzik fel a János-köszöntő és a János-áldás:

                   Zendüljön föl János hangos énekekkel,

                   verseim elkezdem gyönyörű rendekkel,

                   verseim elkezdem gyönyörű rendekkel.

                   Valamennyi csillag ez magas égen van,

                   valamennyi fűszál e kerek földön van,

                   annyi áldásokkal áldja meg az Isten!

                   Adjon az Úristen erőt, egészséget,

                   holta után pedig örök dicsőséget,

                   vigye lelkét mennybe, örök dicsőségbe!

*

         Tu, felix Austria

         A bécsi utakról jut eszembe: a Habsburgok az elmúlt századokban szereztek, gyűjtöttek, gazdagodtak. Most: közkinccsé vált mindaz, amilyük volt, és adnak, hívogatnak… (Készítsd elő utolsó euródat!)

*

         Minden reggel és este séta Blackyvel. Nézem a kis házakat, minden lakóját ismerem: húsz év óta ugyanott lakom!

Blacky

*

         A napokban egy telefonbeszélgetés közben fel kellett írnom egy fontos számot. Mára már elfelejtettem, mit jelöl, miért volt fontos. Tele vagyunk számokkal, kódokkal. Nekem is van egy számom, mellyel számon tartanak:

Beírtak engem mindenféle Könyvbe
és minden módon számon tartanak.
Porzó-szagú, sötét hivatalokban
énrólam is szól egy agg-szürke lap.
Ó, fogcsikorgatás. Ó, megalázás,
hogy rab vagyok és nem vagyok szabad.
Nem az enyém már a kezem, a lábam,
és a fejem, az is csak egy adat.
Jobb volna élni messze sivatagban,
vagy lenn rohadni, zsíros föld alatt,
mivel beírtak mindenféle Könyvbe
és minden módon számon tartanak.

                    (Kosztolányi A bús férfi panaszai c. kötetében, 1924)

 Lásd még József Attila: Levegőt

Pöszmöt

2013. 11. 13.

Blacky, 2001-2013

     "A Valaki Más, portyázva, kiragadja a kis ebet meleg vackából, s érzem, sorsom (végzetem?) kiragad engem pöszmöt életemből, melynek csodás (kutyás, madaras, festőalbumos, verselemzős) alig semmijében végre meglétezhetni érződtem. Hát ne érződjek.
     Hát ne?"
                                   (Tandori Dezső, Tiszatáj, 2013. április)

Gracián

     2012. 06. 29.

Graciánt (1601-1658) olvasom, az Oráculo manualt (Az életbölcsesség kézikönyve), Schopenhauer fordításában. Egy mondatát keresem, mert emlékezetem szerint tőle származik egy fontos gondolat, mely napok óta foglalkoztat. Nem találom…

     Viszont jókedvre derített az életkorok játékos bemutatása: „Húszévesen az ember páva, harmincévesen oroszlán, negyvenévesen teve, ötvenévesen kígyó, hatvanévesen kutya, hetvenévesen majom, nyolcvanévesen: semmi.”

     Jelenleg a kutya létformájából a majoméba haladok. Blackyre tekintek. Őkutyasága némán szenvedi a 35-40 fokot fekete bundájában. Csupán a villámlástól fél, az ismeretlen üzenetétől, mely számára érthetetlen és soha nem látható előre.

Blacky

Dolgozom...

     2012. 07. 20

     Amikor elővettem a fűnyírógépet, Blacky, aki eddig békésen heverészett a teraszon, fölugrott, és magából kikelve ugatta a zörgő masinát. Most megértettem, a zajártalom és mindenféle ártalom ellen tiltakozott.

                                                                  *

     Kis vers Tandori Dezső egyik kötetéből (Egy talált tárgy megtisztítása, 1973):

          Kant-emlékzaj

     A fűnyírógép (odakint)
     Villanyborotvám (odabent)

 

     A költő a címben a filozófusnak arra a híres mondatára utal, mely A gyakorlati ész kritikája c. opusz (1788) második részét zárja: „Kedélyemet két dolog tölti el egyre újabb és fokozódó csodálattal s tisztelettel, minél gyakrabban és kitartóbban gondolok rájuk: a csillagos ég fölöttem és az erkölcsi törvény bennem.” (Ford Berényi Gábor) Milyen csodálatosan tartozik össze erkölcs és kozmosz szépsége, a világegyetem rendje.

     Mára mindez eltűnt. A mi világunkban a gépek vették át az uralmat, jelen esetben a fűnyírógép és a villanyborotva. Mindkettő a felszínt érinti. (Nota bene: a versben az irányok is megváltoztak. A fentből és a lentből kint és bent lett. Vö. Juhász Gyulánál: „Benn emberek és künn komondorok.”)