Ljubljanai képek

A

     Ennek a végtelenül vonzó kis országnak a területe a 19. században (1918-ig) az Osztrák –Magyar Monarchiához tartozott. Ezután következett a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia. Szlovénia 1991-ben vált függetlenné. Fővárosa Ljubljana. Himnuszának szövege Prešeren egyik költeményéből való (1844).

                                                                          Prešeren

     Prešeren monumentális emlékműve a vár alatt található, a Ljubljanica folyócska hídjánál. A tér szemközti oldalán, az egyik épület faláról egy nőalak tekint a költőre, az elérhetetlen ideál, akire a költők évszázadok óta szinte vallásos áhítattal vágyódnak.

 

                                                                       Júlia

     Ide másolom Prešeren Ghazelek[1] c. ciklusából a 2. verset:

                   Szerethetlek? Faggattam a szemed,
                   s a kérdésre sosem jött felelet.
                   Kedvesen nézel rám, ha messziről látsz,
                   fenn hordod orrod, ha arra megyek.
                   Ha állsz pillantások kereszttüzében,
                   arcod elfordítod, rejtegeted;
                   ha az én szemem más leányra téved,
                   egész világ láthatja dühödet.
                  Tehát: szeretsz vagy gyűlölsz? Bárha tudnám,
                   én árva, kedvedre hogy’ tehetek!

                         (Tandori Dezső fordítása[2]) 

     Közben Pável Ágoston kötetét(2.1)  is lapozgatom, s nem tudom megállni, hogy ne idézzek ide még egy verset, de most Oton Župančičtól(2.2):

                            Mécseink

               Mondd meg nekem, Cicibán[3]:
               mi az első mécsesünk?
               -  Első mécsesünk a Nap:

                       tükrözi a mindenséget,
                  s nagy dolgokra törni késztet. – 

              Hegyek mögé bújt a Nap.
              Mondd meg nekem, Cicibán:
              mi a második mécsesünk?

               - Második mécsesünk a Hold.

                     Ha ránk szakad az éjszaka,
                 ezüst fénye vezet haza. – 

               Hegyek mögé bújt a Nap.
               Utána bukott a Hold is.
               Mondd meg nekem, Cicibán:
               mi a harmadik mécsesünk?

                - Harmadik mécsünk a Tűz.

N                   Nyájas fénye a gazdára
                  melegen süt a családra. – 

                Hegyek mögé bújt a Nap.
                Utána bukott a Hold is.
                Elhamvadt a Tűz parázsa.
                Monddsza, kedves Cicibán:
                Mi a negyedik mécsesünk,

                 - Negyedik mécsesünk az Ige.

                        Amerre jár, fény világol,
                    szívet szívvel összebájol. – 

                Hegyek mögé bújt a Nap.
                Utána bukott a Hold is.
                Elhamvadt a Tűz parázsa.
                Megdermedt a Szó varázsa.
                Monddsza,  monddsza, Cicibán:
                mi a legutolsó mécsünk? 

          - Utolsó mécsünk a Lélek. 
           Világít a vaksötétbe’
            s vezet Isten közelébe. –

                                   (Pável Ágoston fordítása)

 

B

                                                                                   A vár

     A ljubljanai vár nekünk, magyaroknak különlegesen emlékezetes. Itt raboskodott az első felelős miniszterelnökünk, Batthyány Lajos. 1849. január 8-án fogták el Pesten, amikor Windisch-Grätz csapatai elfoglalták Pest-Budát. Batthyányt később 30 társával együtt Ljubljanába, az akkori Laibachba szállították. Igaz, kapott kedvezményt: külön szobát, melyet bebútorozhatott, jó vendéglői kosztot. Sőt a várkút körül is sétálhatott.

                                                  Batthyány emléktáblája a börtönfolyosó falán

     Innen aztán Olmützbe vitték, ahol is meghozták a halálos ítéletet. A kegyelmi kérvényt Haynau elutasította. Tejhatalommal bírt.

     Zárásképpen: Batthyány többször megszökhetett volna, de nem tartotta férfias dolognak, hogy álruhában, egy (sőt két)4 asszony mögé bújva meneküljön.

---

[1] A ghazel perzsa, ill. arab versforma. 5-12 párversből áll. Rímképlete: aa, xa, xa, xa, xa.

[2] France Prešeren versei, Európa, 1975

(2.1) Pável Ágoston válogatott műfordításai és versei, Szombathely, 1986. Pável Ágoston (1886-1946) költő, műfordító, nyelvész, tanár volt. Szombathelyen nála volt "kosztos diák" Weöres Sándor.

(2.2)  Župančič (1878-1949) Pável Ágoston szerint a legnagyobb szlovén költő.

[3] Cicibán = kisgyerek

(4) Batthyány feleségén, Zichy Antónián, kívül még annak húgát, Karolinát is szerette.