A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Büchner. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Büchner. Összes bejegyzés megjelenítése

2017. február 20., hétfő

Büchner, 200



     2013. 10. 13.

Büchner 200, commons,wikipedia.org

      Különös véletlen, hogy okt. 23-án írok Georg Büchnerről. Művével (magyarul és németül) most ismerkedem. S elárulom, hogy a Danton halálát, melyet a Vígszínház okt. 26-án fog bemutatni, már láttam. Lesznek, akik elátkozzák, mások rajongani fognak érte.

     Büchner különleges helyet foglal el a német irodalomban. (Mintha Petőfi forradalmisága és Madách bölcsessége volna benne összgyúrva.) Halála után 50 évvel fedezték fel. Három dráma fűződik a nevéhez: a Danton halála, a Woyzeck és a Leonce és Léna. Életében egyiket sem mutatták be, igaz szerzőjük csak 23 évet élt. Meg kell említeni még a Lenz c. novelláját, amely viszont röviddel a halála előtt megjelent.
     Hogy megértsük, hogy Büchner mitől olyan érzékeny és zaklatott, vessünk egy pillantást a korra, mondja Tilman Spengler, melyben költőnk eszmélt és alkotott.
     Éppen Büchner születésnapján 1813. okt. 17-én zajlott le a Népek csatája Lipcse mellett. (150000 hősi halott!) Ausztria, Poroszország, Oroszország és Svédország legyőzik Napóleont. Az ő liberálisabb uralma után a német fejedelmek visszaveszik uralmukat.
     A következő fontos dátum: 1819 októbere. A frankfurti parlament határozott: vége a vélemény- és szólásszabadságnak. Gondolatrendőrség ellenőrzi az egyetemeket is.
     Végül: 1830 júliusában kitört az újabb forradalom Franciaországban. Elűzték a királyt. A restauráció megbukott.
     Büchner az orvosi hivatást választotta. 1831-ben a francia Strassburgba ment. 1833-ban beiratkozott a giesseni egyetemre. A Danton halála öt hét alatt készült el. Műve filozofikus, költői, gondolatgazdag. A hatalom természetét, az emberi viselkedésformákat oly tökéletesen ábrázolja, hogy az embernek az az érzése, mást nem is kell olvasni, hogy korunkat megértse, csak Büchnert. De nemcsak ír, hanem megalapítja az Emberi Jogok Társaságát. Röpiratot adott ki Hesseni Hírmondó címmel, melyben hadat üzen a "palotáknak", hogy a kunyhókban békesség honoljon.

     Ezt nem tűrhetik a Hesseni nagyhercegségben. Beidézik. Nem jelent meg, körözést adnak ki ellene. Strassburgban talál menedéket. Írja doktori értekezését, franciából fordít, s megszületik a Lenz c. elbeszélése. Egy drámai versenyre írja a Leonce és Léna c. vígjátékot, ezt a "drótnélküli marionettet" (Spengler), melyet olvasatlanul visszaküldenek, mert két nappal a határidő után adta be. A Woyzeck c. töredékben maradt drámája a kisember kiszolgáltatottságáról, megaláztatásáról és érthetetlennek tűnő gyilkosságáról szól.
     Tragikus, hogy egy boncolásnál fertőzést kapott. Ez okozta a halálát. Pedig már megvolt a helye a zürichi egyetemen. Lehet, hogy innen-onnan lekésett, elmaradt. De valójában előrerohant, hogy pontosan érkezzen a 20. ill. a 21. századba.