2016
 |
| A Vár |
Hauszmann Alajos
naplóját olvasom. A vékony kis kötet végigvezeti az olvasót az építész
gyermekkorától egészen haláláig, s felvillant sok érdekes részletet Budapest történetéből.
Most az foglalkoztat engem, hogyan került Savoyai Jenő lovas szobra, a historizmus kiváló alkotása, a Vár elé? Erre a kérdésre Hauszmanntól kapjuk meg a válasz:
„Ezen szobor felállításának története a következő: Zenta városban
szoborbizottság alakult avégett, hogy Eugen hercegnek, aki a várost a
török uralom alól felszabadította, lovas szobrot emeljenek. Országszerte
megindult a gyűjtés a szobor költségeinek fedezésére, melynek
megalkotásával Róna József szobrászművészt bízták meg, aki egyszersmind a
bronzöntést is vállalta. Az összegyűjtött összeg azonban megközelítőleg
sem fedezte a költségeket, és amikor a szobor elkészült, sem Zenta
város közönsége, sem pedig a szoborbizotttság nem tudta megfizetni a
művész munkáját. Botrány elkerülése végett Széll Kálmán miniszterelnök
előterjesztésére a király megengedte, hogy a királyi Vár építési
alapjának terhére a szobor megvásároltassék, és a Vár egy alkalmas
helyén felállíttassék. A szobor jelenlegi elhelyezése azonban csak
ideiglenes, mert erre a helyre I. Ferenc Józsefnek lovas szobra van
tervbe véve, Eugen herceg szobra azért állíttatott egyelőre a
főhomlokzat elé, hogy meg lehessen bírálni, hogy milyen nagyságúnak kell
lennie, és az épülettől mily távolságra kell majdan állania a néhai
királyunk leendő lovas szobrának. Az Eugen szobor ezután a királyi kert
más megfelelő helyén lenne fölállítandó.” (96. o.)
Néhány szó Róna Józsefről (1861-1939). Lovasberényben született. Apja gabonakereskedő volt. Szobrászinasként kezdett el dolgozni Hensch Ignác műhelyében. (Hauszmann is kitanulta a kőművesmesterséget!) 1879-ben bécsi ösztöndíjat kapott. 1882-től Caspar von Zumbusch mesteriskolájában tanult. (Mária Terézia-emlékmű Bécsben)
Róna leghíresebb műve Savoyai Jenő lovas szobra (1899-1900).
Ismert alkotása még:
Zrínyi Miklós szobra a Kodály köröndön,
Erzsébet királyné szobra Gödöllőn.
József és Putifárné c. szobráért állami nagydíjat kapott (1910).
Irodalom:
Hauszmann Alajos Naplója - Építész a századfordulón, 1997
Róna József: Egy magyar művész élete, 1929 (online is olvasható)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése