2016
Nem olyan régen írtam várbeli sétámról, majd külön Róna József Savoyai Jenőt ábrázoló szobráról, hozzáolvasva Róna nagyszabású önéletrajzi köteteit, melyek Egy magyar művész élete címmel jelentek meg 1929-ben. Ebből kitűnik, hogy Róna
nemcsak a követ és a fát formálta tetszése szerint, hanem a szavakból
is tudott alakot formálni, portrét rajzolni. Különösen érdekes az, amit a
historizmus városkép-alakító éveiről ír.
Első mestere Edmund Hellmer volt. (Nem tévesztendő össze az építész Helmerrel!) Őt így mutatja be: „Amikor
Hellmer bejött, csodálkozva állapítottam meg, hogy milyen fiatal –
akkoriban harmincéves volt! Kis emberke volt, világosbarna hajjal s
szőke Krisztus-szakállal. Nagy kék szemével erősen és szúrósan nézett…”
Határozottan javította Róna korai kísérleteit. Hellmer
(1850-1935) korai éveiben a historizmus jegyében alkotott, majd később a
szecesszió irányzatához kapcsolódott. Egyik megalapítója lett – Klimt és Moser mellett – a Wiener Secessionnak.
A Michaelertrakt (Hofburg) bejáratát díszítő két szökőkút közül a jobb oldalit Hellmer készítette (Die Macht zu Lande, azaz A kontinens fölötti hatalom, 1897) A bal oldali Rudolf Weyré (Die Macht zur See, magyarul A tenger feletti hatalom, 1895). Hellmer gigászainak meg kell hajolniuk a nagyobb erő előtt.
 |
| A hatalom |
 |
| Letaszítva |
A Burggarten sarkán levő Goethe-szobor is monumentális. A költőfejedelem állítólag azt mondta, hogy a halhatatlanság ülve jobban elviselhető. Szegény Schiller szemközt rosszabbul járt: állnia kell az örökkévalóságig.
 |
| Olvastam művedet... |
A Stadtpark Strauß-szobra már oldottabb, mosolygósabb. A „diadalív” figurái mintha egy keringőből úsztak volna ide.
 |
| Szépen szól a ... |
 |
| Álmok |
Caspar von Zumbusch (1830-1915) német volt, de leghíresebb műveit Bécsben alkotta. Róna így írt róla: „Magas,
sovány ember volt, érdekes művészfejjel, amely félig pedig az apostolok
fejére emlékeztetett. Hosszúkás, halvány arcából két okos szem
csillogott elő, kissé elrajzolt orra alatt tömött bajusz. Hatalmas,
őszülő szakálla a mellét verte.”
Más alkat volt, mint Hellmer. Mindjárt az elején kijelentette tanítványainak, hogy mindenkinek a maga útját kell járnia.
Zumbusch legnagyobb alkotásai inkább az osztrák történelem meghatározó alakjaihoz köthetők: Mária Terézia, Radetzky, Albrecht herceg. Jóleső kivétel Beethoven szobra.
Az 1888-ban felavatott Mária Terézia-emlékművön 13 évig dolgozott. A koncepciót az elfeledett Alfred Arneth dolgozta ki. Mária Teréziát körülveszik az Erények, a hadvezérek, a miniszterek, a politika és a kultúra kiemelkedő személyiségei.
 |
| Mária Terézia |
Most csak a magyar vonatkozásokat mutatom be: a MuseumsQuartier felőli oldalon Nádasdy Ferenc és Hadik András állnak a háttérben. A Kunshistorisches Museummal szemben Grassalkovich Antal, a Naturhistorisches Museum oldalán pedig Pray György látható.
 |
| Nádasdy és Hadik, balról |
 |
| Grassalkovich, balról az első |
 |
| Pray, balról a második |
Zumbusch többi művére egy másik alkalommal kerítek sort. Addig is szép napot!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése