Bécsi szobornéző 2

2016

     Aki csak egyszer is volt Bécsben, az tudja, hogy itt sok lovas szobor ágaskodik az utcákon, tereken. Ferenc József mélységesen tisztelte a hadvezéreket. Végső soron nekik köszönhető, hogy Ausztria fönnmaradt. Ő maga is szeretett volna legalább egy csatát nyerni, de ez nem adatott meg neki.

     Ilyenformán gyalogosan tűnik föl a Burggartenben. (Johannes Benk, 1904) Még Sisitől is távol, aki a Volksgartenben fogadja teljes szépségével hódolóit. (Hans Bitterlich, 1904-1907)

Ferenc József ló nélkül

Sisi

     Ha kigyönyörködtük magunkat a rózsakertben, térjünk vissza a Heldenplatzra, ahol két rúgkapáló lovas szobor fog várni. Mindkettő Anton Dominik Fernkorn munkája. Az innenső Károly főherceget ábrázolja, aki először aratott győzelmet Napóleon fölött a nevezetes asperni csatában. Károly apja II. Lipót volt, aki 1790-1792 között - testvére I. József után - uralkodott. Károlyt később Albert szász-tescheni herceg fogadta örökbe.

     Minden jel szerint Fernkorn mintája Johann Peter Krafft festménye volt: Károly főherceg az asperni csatában a regiment zászlajával (1812). Ez a festmény a Heeresgeschichtliches Museumban van. (Zrínyi kirohanása c. óriás műve a Nemzeti Galériában. Siess megnézni, nehogy innen is kirohanjon!) Mulatságos, hogy Krafft viszont Párizsban Jacques-Luis David Napóleon-festményét tanulmányozta. (Egyik változata a Kunsthistorisches Museumban!)

Dávid: Napóleon

Krafft: Károly főherceg

     Savoyai Jenő (1663-1736), a Belvedere építtetője, Franciaországból érkezett Bécsbe. Épp jókor, mert részt tudott venni a kahlenbergi csatában, melynek felemelkedését köszönhette. Először I. Lipótot szolgálta. Zentánál nagy győzelmet aratott a török felett. Azután következett I. József, majd hosszabb ideig VI. Károly uralkodása.

     A legenda szerint a Heldenplatz lovas szobrainak alkotója, Fernkorn öngyilkos akart lenni, mert Savoyai Jenő szobránál nem sikerült megismételnie azt a bravúrt, hogy csupán a ló két lába lebegteti a tíz tonnás súlyt. Itt a ló farka is besegít. Az igazság az lehet, hogy Fernkorn nem akart két egyforma szobrot létrehozni. Azonkívül a Savoyai-szobornak méltóságteljességet kellett sugároznia.

Lovak

Lóerő - régen és most

     Zárjuk a kört Zumbusch lovas szobraival. Az Albertina előtt áll („Albrechtsrampe”) Albrecht főherceg szobra (1899). Albrecht annak a Károlynak a fia, akinek zászlót lobogtató szobrával már találkoztunk a Heldenplatzon. A katonai pályára lépő Albrechtet megvádolták azzal, hogy 1848 március 13-án belelövetett a fegyvertelen népbe. 1851-től magyarországi főkormányzó, de 1859-ben lemondott tisztségéről.

     Az egykori k. u. k. Hadügyminisztérium előtt áll Radetzky lovas szobra (1892). Maga az épület is érdekes. 1909-től 1913-ig épült, Ludwig Baumann tervezte, de az óriási kétfejű bronz sas (16 m a két szárnya közötti fesztávolság) még nem szerepelt a tervekben.

     A kétfejű sast Luxenburgi Zsigmond tette a német-római császár jelképévé. A Német-római Császárság azonban 1806-ban megszűnt, megalakult viszont az Osztrák Császárság, amely a folytonosságot jelezve ragaszkodott a hatalom e jelképéhez. Jelentése: a császár uralma keletre és nyugatra is kiterjed. (Németország jelképe az egyfejű változat maradt.)

     A kétfejű sas megjelenik a Radetzky-emlékmű talapzatán is. Fölötte Grillparzer szavai: „A te táborodban van Ausztria.” 

A magasból

Radetzky és a sasok

 

Bécsi szobornéző 1

2016

     Nem olyan régen írtam várbeli sétámról, majd külön Róna József Savoyai Jenőt ábrázoló szobráról, hozzáolvasva Róna nagyszabású önéletrajzi köteteit, melyek Egy magyar művész élete címmel jelentek meg 1929-ben. Ebből kitűnik, hogy Róna nemcsak a követ és a fát formálta tetszése szerint, hanem a szavakból is tudott alakot formálni, portrét rajzolni. Különösen érdekes az, amit a historizmus városkép-alakító éveiről ír.

     Első mestere Edmund Hellmer volt. (Nem tévesztendő össze az építész Helmerrel!) Őt így mutatja be: „Amikor Hellmer bejött, csodálkozva állapítottam meg, hogy milyen fiatal – akkoriban harmincéves volt! Kis emberke volt, világosbarna hajjal s szőke Krisztus-szakállal. Nagy kék szemével erősen és szúrósan nézett…”

     Határozottan javította Róna korai kísérleteit. Hellmer (1850-1935) korai éveiben a historizmus jegyében alkotott, majd később a szecesszió irányzatához kapcsolódott. Egyik megalapítója lett – Klimt és Moser mellett – a Wiener Secessionnak.

     A Michaelertrakt (Hofburg) bejáratát díszítő két szökőkút közül a jobb oldalit Hellmer készítette (Die Macht zu Lande, azaz A kontinens fölötti hatalom, 1897) A bal oldali Rudolf Weyré (Die Macht zur See, magyarul A tenger feletti hatalom, 1895). Hellmer gigászainak meg kell hajolniuk a nagyobb erő előtt.

A hatalom

Letaszítva

      A Burggarten sarkán levő Goethe-szobor is monumentális. A költőfejedelem állítólag azt mondta, hogy a halhatatlanság ülve jobban elviselhető. Szegény Schiller szemközt rosszabbul járt: állnia kell az örökkévalóságig.

Olvastam művedet...

     A Stadtpark  Strauß-szobra már oldottabb, mosolygósabb. A „diadalív” figurái mintha egy keringőből úsztak volna ide.

Szépen szól a ...

Álmok

       Caspar von Zumbusch (1830-1915) német volt, de leghíresebb műveit Bécsben alkotta. Róna így írt róla: „Magas, sovány ember volt, érdekes művészfejjel, amely félig pedig az apostolok fejére emlékeztetett. Hosszúkás, halvány arcából két okos szem csillogott elő, kissé elrajzolt orra alatt tömött bajusz. Hatalmas, őszülő szakálla a mellét verte.”

     Más alkat volt, mint Hellmer. Mindjárt az elején kijelentette tanítványainak, hogy mindenkinek a maga útját kell járnia.

     Zumbusch legnagyobb alkotásai inkább az osztrák történelem meghatározó alakjaihoz köthetők: Mária Terézia, Radetzky, Albrecht herceg. Jóleső kivétel Beethoven szobra.

     Az 1888-ban felavatott Mária Terézia-emlékművön 13 évig dolgozott. A koncepciót az elfeledett Alfred Arneth dolgozta ki. Mária Teréziát körülveszik az Erények, a hadvezérek, a miniszterek, a politika és a kultúra kiemelkedő személyiségei.

Mária Terézia

      Most csak a magyar vonatkozásokat mutatom be: a MuseumsQuartier felőli oldalon Nádasdy Ferenc és Hadik András állnak a háttérben. A Kunshistorisches Museummal szemben Grassalkovich Antal, a Naturhistorisches Museum oldalán pedig Pray György látható.

Nádasdy és Hadik, balról

Grassalkovich, balról az első

Pray, balról a második

  

    Zumbusch többi művére egy másik alkalommal kerítek sort. Addig is szép napot!