A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Nürnberg. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Nürnberg. Összes bejegyzés megjelenítése

2020. december 15., kedd

Nürnberg, Bayreuth, Bamberg, Regensburg – pillanatképek

                                                                                             2011
Nürnberg 
     Tulajdonképpen tanulmányútnak is lehetne nevezni azt a négy napos utat, melyen adventkor részt vettünk. Ha az ember ilyenkor német nyelvterületen jár, mindenütt karácsonyi vásárra lel, s tanulmányozhatja a számtalan sült kolbászfajtát, forralt bort, puncsot, melyeknek illata már messziről csalogatja a helybeli lakost és az idegent.

                                                                          A Dürer-ház
 
    Nürnbergben is, mint mindenhol, találkozunk rég megholt magyarok emlékeivel és élő honfitársunkkal is, aki örül nekünk, szívesen osztja meg tudását, tapasztalatát. Az elsőre jó példa Dürer, aki félig magyar, hisz apja Ajtósról vándorolt Frankföldre, és itt Nürnbergben telepedett le. S a Dürer-ház műhelyében egy magyar művész, a régóta itt élő Sofia Fränkl mutatta meg a rézmetszetkészítés technikáját. Az elkészült nyomat eredetijét (Egy velencei nő arcképe) pedig Bécsben, a Kusthistorisches Museumban lehet megtekinteni. Így függnek össze a dolgok. A Germanisches Museumban négy eredeti Dürer-festmény látható. (Sajnos egyet kölcsönadtak, de kárpótolt Cranach és az egy Rembrandt.) 

     Bayreuth számunkra elsősorban Lisztet jelentette. Tudjuk persze, hogy Wagner tisztelete szinte egyeduralkodó Bayreuthban, de talán nem véletlen hívta meg Lisztet a Festspielhaus megnyitójára: „Eljössz? (…) itt, Bayreuthban rátalálsz önmagadra.” Nekünk is pontosan ez volt az érzésünk ebben a nyugodt, csöndes, méltóságteljes városban… A Festspielhaus 1876. aug. 13-án A Nibelung gyűrűje c. előadással nyitotta meg kapuit. Liszt a díszpáholyban foglalt helyet II. Lajos bajor király mellett. Wagner 1883-ban halt meg. Liszt a következőket írta: „Ma ő, holnap én. Meghalni egyszerűbb, mint élni.” Ez a holnap 1886. júl. 31-én következett be. Elzarándokoltunk a sírjához is. 

                                                                      Liszt lakóháza 

     Bamberg volt a következő állomás. Dombokra épült, mint Róma. Már 902-ben említik Castrum Babenberch néven. 1007-ben a bajor II. Henrik, a későbbi német-római császár püspökséget alapított itt. 1146-ban szentté avatták. Az ő húga volt Gizella, Szent István királyunk felesége. A város számunkra leghíresebb, legfontosabb, legkiemelkedőbb műalkotása a katedrálisban az ún. Bambergi lovas. A gótikus szobor ismeretlen alkotója a középkori lovagkirályok idealizált alakját faragta kőbe. Egyes művészettörténészek szerint Szent Istvánt ábrázolja a reims-i katedrális szobraihoz hasonló lovas szobor. 

                                                                   A lovas előlép a fénybe 

     Regensburggal a Duna köt össze minket. Kőhídja 1135 és 1146 között épült. Regensburg nagyon régi város. A kelták, rómaiak után 843-tól a Keleti-Frank Birodalom fővárosa. S sajnos azt kellett hallanunk, hogy itt végezték ki az 955-ös augsburgi csata magyar vezéreit: Lélt és Bulcsút. Most magyarjainkat – mint mindenütt – forralt borral és sült kolbásszal kínálták. 


                                                           

2017. január 15., vasárnap

Alma



 2011. 12. 02.
 
     Az alma mint jelkép! Nürnbergben is találtam bizonyítékot arra, hogy milyen kitüntetett helye volt az almának a középkor művészetében. A Lőrinc-templom bejáratánál balra Éva, középen Mária és jobbra a könnyen befolyásolható Ádám is kezében tartja az annyi szenvedést okozó tiltott gyümölcsöt. Vajon ki lehet az a szent, aki szinte vádlón mutat Ádámra? Miért van Mária kezében is alma?
 
Éva

Mária


Ádám



 Mára csak ennyi.
                                                     
Ui.:
     Az ókorban az alma sokjelentésű szimbólum. Most legyen szó csak a keresztény mitológiáról. Nem vagyok nagyon járatos a jelképek erdejében, ezért A keresztény művészet lexikonát forgatom. A Bibliában a bűnbeesésnél a gyümölcs (egyértelműen a bűn jelképe) nincsen pontosan meghatározva. Hogy Nyugat-Európában almának képzelték, abban az is szerepet játszott, hogy a középkori latin a malum '=alma  és a malum=baj, gonosz jelentésű szavak egybeestek.
     Azonkívül az alma Máriát új Éva jelentéssel ruházza fel.

     Most ennyi.
                                                     2013. 10. 22.