2013. 05. 08.
Visszhangzó
családi kripták
„Az emberek hosszú távúnak tartják a történelmet, ám a történelem valójában nagyon hirtelen dolog.” (Philip Roth: Amerikai pasztorál, 107, ford.: Sóvágó Katalin)
„Az utca keleti oldalán ablaktalanul állnak a gyárak, öntödék, rézkohók, száz
évig böfögött kéményfüsttől fekete, nehézipari üzemek - , a napfényt tégla és
habarcs zárta ki, a be- és kijáratokat salakbeton tömbökkel dugaszolták el.
Ezek voltak azok a gyárak, ahol az emberek otthagyták az ujjukat, a karjukat,
összezúzták a lábukat, leforrázták az arcukat, ahol valaha gyerekek robotoltak
hőben-fagyban, a tizenkilencedik századi gyárak, amelyek embereket rágtak meg
és termékeket köptek ki, most pedig átjárhatatlan, légmentesen lezárt sírok.
Newark volt itt sírba zárva, a város, amely nem ad több életjelt. Newark
piramisai: olyan irdatlanok, sötétek, áthatolhatatlanok, amilyen kriptára csak
egy nagy dinasztiának van történelmi jussa.” (Roth, 260. old.)
Emlékeztető:
„S odébb, mint boltos temető
vasgyár, cementgyár, csavargyár.
Visszhangzó családi kripták.
A komor föltámadás titkát
őrzik ezek az üzemek.”
vasgyár, cementgyár, csavargyár.
Visszhangzó családi kripták.
A komor föltámadás titkát
őrzik ezek az üzemek.”
(József Attila: Külvárosi éj)
Az aszkéta
típusról
„Belső alkata alapján Robert Viktorovics aszkéta típus volt, mindig kijött a
legkevesebből, de minthogy sok éven át meg volt fosztva attól, amit minimumnak
tartott – a fogkrémtől, a jó pengétől és a meleg víztől a borotválkozáshoz, a
zsebkendőtől és a vécépapírtól -, most minden kis apróságnak örült, minden
újabb napnak, amelyet felesége jelenléte ragyogott be, a lágerből csodával
határos módon szabadult ember viszonylagos szabadságának, akinek csak hetente
egyszer kellett jelentkeznie a helyi rendőrségen.” (Ludmilla Ulickaja:
Szonyecska, 19-20. old., ford.: V. Gilbert Edit)
A görög csodáról
"Ami előtte történt: az emberiség zűrzavaros gyermekkora, gonosz és perverz
vágyakkal teli serdülése. Ami utána következett, az a római joggal és a keresztény
álszentséggel megtámogatott, Istennek tulajdonított szadizmus, kegyetlen
hatalomgyakorlás és soha véget nem érő küzdelem a pénzért.” (Popper Péter:
Kiadatlan írások, Saxum, 61. old.)