Harangok

     2011. 10. 07.

 Amikor a könyvtárban a Magyar Zene c. folyóirat legújabb számában lapozgattam, szemembe ötlött Schaffhausen neve. Most nyáron voltunk a vízesésnél (Rheinfall) Újra körbejártuk a zuhatagot, s megtapasztaltuk, milyen pici az ember a természettel szemben. Más csendül ki a schaffhauseni, 1486-ból való harang feliratából, mely ékes latin nyelven így hangzott:

„Vivos voco, mortuos plango, fulgura frango.”

     Magyarul: Hívom az élőket, elsiratom a holtakat, szétzúzom a villámokat. Szépen hangzik - főleg latinul - ez a középkori leoninustöredék. (Leoninus=rímes disztichon) Nem véletlenül tette meg Schiller a Dal a harangról c. versének mottójává.

     Erről jutott eszembe, hogy találkoztunk mi nyáron egy másik, harang ihlette verssel is, mégpedig Schwazban, ebben az Innsbruckhoz közel fekvő kisvárosban. Hans Sachs, Paracelsus, Anton Fugger nyomait követtük. A Miasszonyunk plébániatemplom (gyönyörű fényképet készítettem róla) harangja a következő verset szavalja németül:

„Maximilian heiß ich,
alle Wetter weiß ich,
für alle Wetter bin ich gut,
wenn man mich nur läuten tut.”

Vettem a bátorságot, és magyarra fordítottam a szöveget:

„ Maximilian a nevem,
az időjárást kémlelem,
vihar ha jő, figyelj rám,
harangozás a munkám.”

Schwazban

Halló! Így köszönnek...

 2013. 03. 12.

1.
     Halló! Így köszönnek sokan a berlini üzletekben, éttermekben. A ruhatáros is így üdvözöl a múzeumban. De az l-et röviden mondják: mintha arra szeretnének emlékeztetni, hogy én sem élek örökké.

     A berliniek elveszítettek egy szép szót:  Kindergarten (gyermekkert, azaz óvoda). Helyette most Kitát mondanak (Kindertagesstätte, napközi gyerekeknek).

2.
     Március 7. Este 11 óra. Haydn Esz-dur szonátáját hallgatom (No. 43.) Arthur Schoondewoerd előadásában. Nehéz szebbet elképzelni. Nemrég egy német kisváros áruházának első emeletén ültem (Storchengalerie), s míg feleségem bevásárolt, Haydn szonátáinak hallgatásával töltöttem az időt. 

     Nincs semmi baj, csupán sajnálom, hogy már az is elmúlt. Végérvényesen.

3.
     Sokat kerestem egy könyvet. Végül a könyvespolc előtt állva, egy Bartókról szóló könyv olvasásába merültem. Nagyon meglepett, hogy Bartók áttért az unitárius hitre. Igaz, amikor a Csillag a máglyán c. drámát olvastam, az volt az érzésem, hogy az unitáriusoké a legszabadabb vallás: "... hiábavaló és lehetetlen bárkinek is megparancsolni, vagy bárkit is erőszakkal kényszeríteni, hogy hite, gondolkodása ilyen vagy amolyan legyen. Miként merészkedik a dőreség oly titkos lelki dolgot, amilyen a meggyőződés, zabla alá vetni? Az efféle kényszer csak hazugságot és színlelést fiadzik. A gondolatok pedig, a gondolatok vámmentesek!" (Szervét szavai, Sütő András átírásában)

Sütő András, jelesnapok.oszk.hu

Hallgatom és olvasom...

2012. 11. 30.  

Lajtha László, fidelio.hu

 

     Hallgatom Lajtha László harmóniát sugárzó Capriccióját. Kevésbé ismert mű, manapság a disszonanciát érzik az emberek sajátjuknak.

*

     Ezen a héten (2012. nov.) Bécsben két Gluck-operát mutattak be. Az Operaházban az Alceste-et, a Theater an der Wienben pedig az Iphigenia Auliszban. Ki tud itt választani?

*

     Levelekből
     Fanny Mendelssohn írta: "A hölgyek, szokásuktól eltérően,igen elegánsak és jól öltözöttek voltak."
     Volt tanítványaimnak írtam: "Ha a Goethe Faustjáról akarsz írni, el kell olvasnod a művet. Persze a róla szóló irodalmat is. Az utóbbi lehetetlen, de a válogatás rajtad múlik!" (1)
     "Sok nemszeretem dolgot  el kell végezni ahhoz, hogy az ember eljusson valamiféle örömteli végkifejletig, eredményig." (2)

*

     Jaj! Milyen igazságtalan megjegyzés! Elhatárolódom tőle, még ha barátom mondja, akkor is!: "Washington testvérvárosa, Kecskemét újra egy pálinkás butykost küldhet ajándékba Barack Obamának, az újraválasztott elnöknek."

Habermas

2012. 09. 07.

I.

     Mennyi vallást visel el az állam?

     Az a kommunikációs közösség, amely vallási ügyekben a demokratikus-liberális állam feltételei között kirajzolódik, közvetítő közösség. A vallásos és nem vallásos polgároktól egy s más dolog elvárható. Így foglalja össze a NZZ (2012. aug. 6.) Jürgen Habermas előadását. Kíváncsi voltam mondanivalójára, s belevágtam a filozofikus szövegbe, melynek olvasása nem volt éppen könnyű. Bár Habermas egyszerű példával kezdi: a Südeutsche Zeitung címlapján az állt, hogy Mohammed Mursi, a demokratikusan megválasztott elnök, a politikai iszlám legnagyobb győzelmét segíti elő Egyiptomban, s elutasítja a nyugati értékeket.
     Valójában arról van szó, írja Habermas, hogy a mi kultúránk az olyan értékeket, mint szabadság és béke, egyenlőség és istenfélelem, más rangsorba rendezi, mint némely nem európai ország. Nyugaton is megvolt a politikai hatalomnak természetjogi megalapozása. (Természetjog: a természet örök rendjén alapuló és abból levezetett alapelvek, jogok és kötelességek összessége; észjog: az emberi természettel összhangban álló, az ész parancsán alapuló jogelvek összessége.)

     A modern társadalomban a demokrácia és az emberi jogok váltak a hatalom legitimációs tartóoszlopává. A 18. században történt a nagy fordulat: az észjog választotta le a fenti alapelveket a tetemes metafizikus és vallási tehertételtől.

    Ui. Most olvasom az ÉS-ben, hogy nemrég jelent meg magyarul Jürgen Habermas Esszé Európa alkotmányáról c. kötete. Radnóti Sándor írt róla kritikát.

II.

     Habermas a következő fejezetben az észjog alapján megkülönbözteti az igazságosságot és a legfőbb jót (das Gerechte und das Gute). A szabad és egyenlő individuumok, akik tudnak igent és nemet mondani, megbeszélés, vita, tanácskozássorozat során maguk alakítják ki a rendet – megkeresve azt a világszemléletet, amely mindenki számára elfogadható. (Az állam és az egyház szétválasztása az alap.)

     Akárha József Attilát olvasnánk:

S a hozzáértő, dolgozó
nép okos gyülekezetében
hányni-vetni meg száz bajunk.

Ennek az ellentéte:

Az erőszak bűvöletében
mit bánja sok törvényhozó,
hogy mint pusztul el szép fajunk.

(Hazám)

JA, mek.oszk.hu

      

     Ezután Habermas részletesebben kitér a polgári társadalom sajátosságaira. A liberális alkotmány biztosítja minden vallási közösségnek a szabad teret, de ugyanakkor védi az állami testületeket is a nagy vallási közösségek politikai befolyásától. Az egyeztetés, a párbeszéd nagyon fontos. Ha a liberális alkotmányos rend igényt tart a legitimitásra, alapvető dolga, hogy meggyőzze minden polgárát az alkotmány alapelveinek ésszerűségéről…

Ui. Miért gondolom, hogy József Attila egyre aktuálisabb?

III.

     Filozófusunk most John Rawlsra hivatkozik. A liberális államnak el kell várnia vallásos polgáraitól, hogy a szekularizált állam alapelveihez alkalmazkodjanak, azaz a demokráciára és a jogállamiságra, és ezeket „modulként” beépítsék vallásos meggyőződésük hátterébe.

     Számukra a hit az irányadó, de mint állampolgároknak a politikai döntések az elsődlegesek. A liberális állam összeegyeztethetetlen a fundamentalizmussal. Az állam biztosítja a szabadságjogokat a vallásgyakorlás tekintetében, ha a vallási közösség kilép a civil társadalom nyilvánosságába.

     (Rosszalló megjegyzés a kölni tartományi bíróság ítéletéről: kifogásolták egy négy éves muszlim kisfiú körülmetélését. Véleményük szerint meg kellett volna várni a tizennyolcadik életévét, hogy maga döntsön a beavatkozásról. Egy cím a német médiából: Kultúrák harca az alsónadrágban.)

Cím nélkül, DRadioWissen

 

     A szekularizált Nyugat magától értetődően különbözteti meg magát a világ többi részétől. Közben persze komolyan kell venni más kultúrák kritikus észrevételeit. Habermas emlékeztet a gyarmatosítás borzalmaira, a bűncselekményekre, melyeket magasztos célok nevében követtek el. A szekularizált állam tulajdonképpen válasz a vallásháborúk erőszakos cselekedeteire.

     Ezzel zárom Habermas előadásának ismertetését. (Már csak filozófiatörténeti fejtegetések következnek: mi mindent köszönhet egymásnak teológia és filozófia.)

     Mindenkinek eredményes elmélkedést a mai napra!