Utolsó szavak

         

                                                              Cadizban volt a bemutató
                                                                                                               

"A domb a domb alatt melyen állsz a Duna folyik a Duna nagy itt a folyó Sitio"

     (Esterházy Péter szavai. A helyszínt a Duna partjára teszi át. Sitio=szomjazom)

     „Azon a bizonyos napon a templom falait, pilléreit és ablakait fekete lepellel vonták be. Csupán a középen függő óriási lámpa világította be a szent sötétet. Délben minden ajtót bezártak, és elkezdődött a zene. A megfelelő előjáték után a püspök a szószékre ment, kimondta a hét szó közül az elsőt, és elmélkedett róla. Miután befejezte, lejött a szószékről, térdre borult az oltár előtt. A szünetet a zene töltötte ki. A püspök másodszor, harmadszor stb. fölment a szószékre, s beszéde végeztével újra belépett a zenekar. (…) Bizonyára a legnehezebb munkám volt.” 

     Így számolt be Haydn életrajzírójának, Griesingernek, A Megváltó utolsó hét szava a keresztfán c. művének spanyolországi bemutatójáról, mely 1787. április 6-án nagypénteken volt. Haydn még ebben az évben elkészítette a vonósnégyes-változatot is, illetve jóváhagyta a zongorakivonatot. Majd később énekszólamok hozzáírásával oratóriummá bővítette.

      Álljon itt az utolsó hét szó:
Jézus kereszten mondott szavaiból mind a 4 evangélium idéz, a következő sorrendben:

1. „Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek” (Lk 23,34). 

2. „Még ma velem leszel a paradicsomban” (Lk 23,43).

3. „Asszony, íme, a te Fiad”; „Íme a te anyád!” (Jn 19,26-27)

4. „Éli, Éli, lamma szabaktani ('Istenem, Istenem, miért hagytál el engem?') (Mt 27,46; Mk 16,34) 

5. „Szomjazom” (Jn 19,28). -

6. „Beteljesedett” (Jn 19,30).

7. „Atyám, kezedbe ajánlom lelkemet!” (Lk 23,46)

(Természetesen a fentiekhez hozzá kell számolni a Bevezetést és a művet lezáró Földrengés megjelenítését!) 

A Festetics palota

Háttérben a töviskorona

      

     Most nagypénteken (április 14.) a vonósnégyes változatot hallgattuk meg a Festetics palotában a Pulzus vonósnégyes előadásában. Ami Haydnban megfogott, sőt rajongással töltött el, az a klasszikus fegyelem és a kiegyensúlyozottság. A legnagyobb fájdalom csupán átcsillog az akkordokon, s meditatív jelleget ölt.

     Nem lehet véletlen, hogy ez a zenemű inspirálja a kortárs művészeket. 2010-ben Balogh Máté és Tornyai Péter egy-egy tétellel bővítette a kvartettet. Majd csatlakozott hozzájuk Horváth Márton Levente, Dargay Marcell, Kedves Csanád, Sándor László és Lackó Bálint. (2016) Így már, ha jól számolom, heten vannak.

      Két évvel korábban Dubóczky Gergely ösztönzésére Esterházy Péter „szavai” léptek a megszokottak helyére. (Megjelent: Alföld, 2014/5)

                

Irodalom:

Tillmann J. A.: Szavak a szóközökhöz (Pannonhalmi Szemle, 2016/3)

Eszes Kinga: Hét szó (Muzsika, 2016/5)

Magyar Katolikus Lexikon

Wikipedia

A teremtés

 2014. 04. 23.

     A világ teremtése, ahogy a Bibliában olvassuk, egyedül Isten műve volt (monoteizmus). Ő hozott létre mindent. Felette állt az általa megalkotott világnak. Ám nem egyszerre teremtett meg mindent, hanem lépésről lépésre.

     „Kezdetben teremtette Isten a mennyet és a földet.” 

     A föld először rendezetlen, kaotikus formában létezett, kietlen volt, mindent víz borított. (Az idézett bevezető mondat nélkül mindez kísértetiesen hasonlít a görög és más mítoszokra, s inkább keletkezés lenne..) A föld „csinosítása” tulajdonképpen a világossággal kezdődött. (Vö. Haydn!) A világosság és a sötétség, a nappal és az éjszaka megkülönböztetése a teremtés második lépése. Eltelt az első nap.

     Ezután teremtette meg Isten az égboltot, s elválasztotta a boltozat feletti vizeket a lenti vizektől. Már vége is a második napnak. 

     A harmadik napon Isten egy helyre gyűjti a vizeket, hogy előtűnjön a szárazföld, s előbújjanak a növények: a füvek és a gyümölcsfák, azaz megjelenik a földön az ÉLET. A gyümölcsfák magvai örökítik tovább az életet. Isten elégedett volt azzal, amit alkotott. Végbement a „szétválasztás”.

     A negyedik napon a világító testeket, a napot, a holdat és a csillagokat helyezi Isten az égboltra, melyek meghatározzák az ünnepeket, a napokat és az esztendőket. Egyre jobban érezhető, hogy az ember számára készül az otthon. Már a gyümölcsfák is ezt jelzik. Isten újra elégedett lehet. 

     Az ötödik napon a víziállatok népesítik be a földet, s a madarak a levegőt. A dolguk az, hogy sokasodjanak. 

     A hatodik nap különleges nap. Isten először a barmokat, csúszómászókat s az egyéb földi állatokat teremti meg, majd – saját képmására – az embert, a férfit és a nőt. Az embernek az a feladata, hogy uralkodjon az egész földön. Tehát kitüntetett szerepe van.

     Az utolsó nap a pihenésé, mert Isten lezárta a teremtést, elkészült a maga munkájával.

     Más szemléletű a második teremtéstörténet. Itt a föld tulajdonképpen termőföld, csak még száraz, ezért terméketlen, s ember sincs, aki megművelje. Legyen tehát ember! Az Úristen a párával átitatott földből formálja meg, s életet lehel az orrába. Később állatokat is készít hasonló módon, s hogy társa legyen, oldalbordájából megalkotta az asszonyt: 

     „Még mindketten mezítelenek voltak: az ember és a felesége; de nem szégyellték magukat.” (1Móz, 2,24)

     A bibliai teremtést több híres alkotásban viszontláthatjuk. Ilyen pl. Michelangelo freskói a Sixtus-kápolnában. A középpontban Ádám teremtése van, amikor is az Úr az ujja érintésével kelti életre Ádámot.¹

     Az alábbi film bemutatja Michelangelo teremtéstörténetét a kezdetektől Noéig: a fény és a sötétség szétválasztása, az égitestek megalkotása, az ég és a föld szétválasztása; Ádám majd Éva megteremtése, a bűnbeesés és a kiűzetés; Noé hálaáldozata, a vízözön, végül részegsége. Tolnay Károly szerint jobb, ha fordítva, a főbejárat felől megyünk az oltár felé, s így jutunk el a világegyetem keletkezésének látomásáig.

     Haydn Teremtés c. oratóriuma is emlékezetes. Csak röviden: három részből áll. Az első négy napot foglalja magában az első rész, az ötödiket és a hatodikat a második rész, az utolsó Ádámról és Éváról szól. Haydn három évig dolgozott a majdnem két órás művön. Itt a legmegrendítőbb a fény megjelenése: a 10.15 percben. Jó hallgatást!

     ¹ Ez a gesztus látható Caravaggio Máté elhívatása c. képén: Jézus rámutatással hívja el tanítványának a vámszedőt. A rámutatás lehet negatív is, pl. Füst Milán Este van c. versében.

Halló! Így köszönnek...

 2013. 03. 12.

1.
     Halló! Így köszönnek sokan a berlini üzletekben, éttermekben. A ruhatáros is így üdvözöl a múzeumban. De az l-et röviden mondják: mintha arra szeretnének emlékeztetni, hogy én sem élek örökké.

     A berliniek elveszítettek egy szép szót:  Kindergarten (gyermekkert, azaz óvoda). Helyette most Kitát mondanak (Kindertagesstätte, napközi gyerekeknek).

2.
     Március 7. Este 11 óra. Haydn Esz-dur szonátáját hallgatom (No. 43.) Arthur Schoondewoerd előadásában. Nehéz szebbet elképzelni. Nemrég egy német kisváros áruházának első emeletén ültem (Storchengalerie), s míg feleségem bevásárolt, Haydn szonátáinak hallgatásával töltöttem az időt. 

     Nincs semmi baj, csupán sajnálom, hogy már az is elmúlt. Végérvényesen.

3.
     Sokat kerestem egy könyvet. Végül a könyvespolc előtt állva, egy Bartókról szóló könyv olvasásába merültem. Nagyon meglepett, hogy Bartók áttért az unitárius hitre. Igaz, amikor a Csillag a máglyán c. drámát olvastam, az volt az érzésem, hogy az unitáriusoké a legszabadabb vallás: "... hiábavaló és lehetetlen bárkinek is megparancsolni, vagy bárkit is erőszakkal kényszeríteni, hogy hite, gondolkodása ilyen vagy amolyan legyen. Miként merészkedik a dőreség oly titkos lelki dolgot, amilyen a meggyőződés, zabla alá vetni? Az efféle kényszer csak hazugságot és színlelést fiadzik. A gondolatok pedig, a gondolatok vámmentesek!" (Szervét szavai, Sütő András átírásában)

Sütő András, jelesnapok.oszk.hu