Első
nap
Rosszkedvűvé tett, hogy láttam a Keleti
pályaudvar elhanyagoltságát, a koszt. Mennyire más világot érzékelünk Csontváry
képén!? Persze ő álomvilágban élt. Viszont a Jázmin expressz pontosan indult,
tiszta és kényelmes volt.
 |
| Csontváry: Keleti pályaudvar éjjel, Miskolci Képtár |
Miskolcon nagyon hideg volt ezen a napon.
Arra nem számítottunk, hogy a havat, mely itt-ott jéggé alakult át, nem nagyon
takarítják el. Szállásunkra nincs panasz, kivéve hogy nehezen járható a hozzá
vezető út.
Ebéd után Mikita Gábor színháztörténész
kalauzolt végig a városon, átfogó képet adva a város történetéről is.
Természetesen kiemelte a színházi vonatkozásokat: itt épült föl az ország első
kőszínháza, és sok nagy színész itt kezdte pályáját: pl. a Latabárok vagy Bilicsi
Tivadar. (Meglepetés, hogy Nagy Attilának mellszobra van itt a színház mellett.)
A Szentháromság ortodox templom (1805)
volt sétánk következő állomása. Ennek a barokkba oltott keleti levegőjű
templomnak a 18 m magas, 88 ikonból álló ikonosztáza volt lenyűgöző.
 |
| Az ortodox templom, by apóci, wikipedia |
 |
| Az ikonosztáz |
Este Ábrahám Pál Viktória c. operettjét láttuk a színházban. A második rész jobban tetszett, különösen akkor, amikor a játék abszurddá vált. Bár a végén a nemzetieskedés majdnem elrontotta az egészet. Igaz, egy-egy pillanatra bevillant valami más is, ami kívül esett az operett kellemes világán. Például amikor a pálinkásüveg megállt a levegőben, vagy amikor a „cigányt” ütni akarják. A színháznak – akár tetszik, akár nem - ellenzékinek kell lennie.
 |
| A Miskolci Nemzeti Színház |
Második
nap
Reggeli után a Diósgyőri várba
igyekeztünk. Nem is gondoltuk volna, hogy mennyi újdonság vár ránk. Két évvel
ezelőtt adták át a felújított részeket, s még tovább fognak dolgozni rajta,
hogy minél teljesebb legyen a középkori történelmünket bemutató vár. Alul a
hétköznapi élet szükséges kellékei, a mesterségek szép tárgyai: fazekasság,
fegyverművesség stb. Fönt a lovagvár új életre kelt pompája.
 |
| A Diósgyőri vár |
 |
| A lovagterem |
Ezután következett a Színészmúzeum. Miskolc kiemelkedő jelentőségű a magyar színház történetében. Miként Mikita Gábor mondta (és írta): „az 1823-tól működő Miskolci Nemzeti Színház a legrégebbi múltra visszatekintő (kő)színházi intézmény.” (M. G. : Páholynyitogató, 2014) Ez így igaz, ha nem számolunk az 1821-ben megnyitott kolozsvári színházzal. (Erdély akkor hivatalosan nem tartozott Magyarországhoz.)
Az első magyar kőszínházunkat tűzvész
pusztította el. Az új épületet 1857-ben adták át. A megnyitón főszerepet kapott
Miskolc szülötte, Jókainé Laborfalvi Róza és Egressy Gábor. A színház épületét
1925-ben, 1957-ben és a 1990-es évek elején újították fel. Ma a 700 fős Nagyszínház mellett létezik a 300 fős Kamaraszínház és a 100 fős Játékszín is.
A műemléképület mellé színészházat, irodaépületet és műhelyt is emeltek. Az
épületegyütteshez tartozik a Miskolci Színháztörténeti és Színészmúzeum is. Az
Operafesztivál 2001-ben indult útjára.
 |
| Mikita Gábor és Marton Gyula |
Este újra színház. Wagner A bolygó
hollandi c., frissen bemutatott operáját láthattuk. Wagnert bemutatni
életveszélyes vállalkozás. A mű inkább egy végtelennek tűnő költemény, mint
dráma. S ha mégis, akkor a lélek drámája: monológok, vallomások gyűjteménye. A
nyitány szép volt, s a második részből Senta balladája volt emlékezetes.
Harmadik
nap
Ez már
a hazautazás napja. De azért belendült a csoport, legyőzve a gravitációt.
Első célpontunk a tetemvári református
Deszkatemplom volt. Honnan származik a Tetemvár elnevezés? A 17. század végén
pestisjárvány tizedelte a lakosokat. Az áldozatok többségét ide temették – a tömegsírba.
Így lett a hely neve először Csontvár,
majd később Tetemvár.
 |
| Deszkatemplom 1 |
 |
| Deszkatemplom 2 |
A templomról az első feljegyzés 1698-ból való. Fennmaradása – sok viszontagság után – Bató Istvánnak köszönhető, aki jelentős összeget hagyott a templom folyamatos felújítására (1882). Az új Deszkatemplomot 1938-ban szentelték föl, melyet sajnos 1997-ben felgyújtottak. A Szeghalmy Bálint által tervezett, az erdélyi és a szatmári népi építészet formavilágát megőrző templomot 1999-ben építették újjá.
A miskolci születésű Szabó Lőrinc
édesanyja itt van eltemetve a Deszkatemplom temetőjében. A költő búcsúzó verse a Tücsökzene utolsó ciklusában található:
A miskolci "deszkatemplom"-ban
Sír kint az ég... Sír s
anyját temeti
a költő... "Hogy sír! Óh, hogy szereti!"...
Férfi fáj benne s zokog a gyerek.
Mert lelhetsz asszonyt, jót is, eleget;
de ha anyádtól búcsúzik a szív,
úgy érzed, metszik a gyökereid...
S eszedbe jut tíz év. Húsz. Negyven év.
A föltétlen szeretet! S a tiéd:
az nem az volt! S eszedbe sok teher:
Ő hordta! s te mit vettél róla el?
S öregedő sóvárgása feléd;
s hogy (hányszor) úntad!... Legszentebb Cseléd,
te, Egyetlen, sírhat a kisfiad
a "deszkatemplom" duc-ege alatt -
veszítve szeretünk csak igazán,
döbbenten, mint most én, édesanyám,
hogy üres a vég s mind hiú a gyász:
Jaj, nincs holnap! Jaj, nincs föltámadás.
a költő... "Hogy sír! Óh, hogy szereti!"...
Férfi fáj benne s zokog a gyerek.
Mert lelhetsz asszonyt, jót is, eleget;
de ha anyádtól búcsúzik a szív,
úgy érzed, metszik a gyökereid...
S eszedbe jut tíz év. Húsz. Negyven év.
A föltétlen szeretet! S a tiéd:
az nem az volt! S eszedbe sok teher:
Ő hordta! s te mit vettél róla el?
S öregedő sóvárgása feléd;
s hogy (hányszor) úntad!... Legszentebb Cseléd,
te, Egyetlen, sírhat a kisfiad
a "deszkatemplom" duc-ege alatt -
veszítve szeretünk csak igazán,
döbbenten, mint most én, édesanyám,
hogy üres a vég s mind hiú a gyász:
Jaj, nincs holnap! Jaj, nincs föltámadás.
Amit még mindenki ajánlott, hogy meg kell
nézni, az a Herman Ottó Múzeum képtára volt, illetve lent a Pannon-tenger
Múzeum. Érdekesek voltak a Bükkábrányban talált mocsárciprus-erdő 7 millió éves
ősfa leletei. Ugyanakkor itt van Magyarország és a Kárpátok legteljesebb ásványgyűjteménye.
A kiállításon több mint ezer, különleges szépségű darabot láthatunk.
Fönt a Képtár: kis keresztmetszet a magyar
festészet ismert-ismeretlen történetéből:
(ha többet akarsz tudni Az öreg halászról, kattints ide!)
(ha többet akarsz tudni Az öreg halászról, kattints ide!)
 |
| Csontváry: Az öreg halász |
 |
| Korb Erzsébet: Áhítat, 1923 |
Két kisplasztika, ha jól sejtem, különleges értékkel bír:
 |
| Róna J.: József és Putifárné |
 |
| Borsos Miklós: Barcsay Jenő, 1963 |
