A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Sylvester János. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Sylvester János. Összes bejegyzés megjelenítése

2017. február 15., szerda

Szövetségek



      2013. 01. 29.

Michelangelo: Jeremiás próféta

     Hahn István lesz a vezetőnk, amikor áttekintjük a Biblia könyveit. Az Ószövetséget a keresztények a következő sorrendben olvashatják: 1. Mózes öt könyve 2. történeti könyvek, ide tartozik Jób könyve is, mert azt történetinek vélték 3. Bölcsesség könyvek, ide sorolták a Zsoltárok könyvét, valamint az Énekek énekét. 4. A próféták könyvei: négy terjedelmesebb, tizenkét kisebb terjedelmű.  

     Mint korábban a kanonizációról írtam, az Ószövetség mintegy ezer évet fog át a legkülönbözőbb műfajokban. Nem minden része vallásos célzattal keletkezett, de ebben az összeállításban azzá vált. Az Ószövetség és az Újszövetség elnevezése Jeremiás könyvének (Jer 31,31) egy részletén alapszik, amikor is így szól az Úr:

Eljön az idő, amikor új szövetséget kötök Izráel és Júda házával. Nem olyan szövetséget, amelyet őseikkel kötöttem, amikor kézen fogva vezettem ki őket Egyiptom földjéről. …. Törvényemet a belsejükbe helyezem, a szívükbe írom be.”

     A keresztények úgy gondolták, Jézus fellépésével és tanításával köttetik meg az új szövetség. Könyvei az i.sz. 60-as és 130-as évek között keletkeztek. Alkotói, összeállítói tudatosan „szent iratokat” hoztak létre, egy vallási közösség tanításait foglalták össze. Az Újszövetség kanonizálása is hosszú folyamat. A mai kánont 397-ben állapították meg, majd 405-ben I. Ince pápa áldását adta rá.

     Hahn István felhívja a figyelmet arra, hogy milyen párhuzamosságok figyelhetők meg a két gyűjtemény között: Mózes öt könyvének a négy evangélium felel meg, a történeti könyveknek az Apostolok cselekedetei, a próféták könyveinek az apostolok levelei, Dániel könyvének (apokaliptikus irodalom) pedig János jelenései.

     Míg az Ószövetség nyelve héber, az Újszövetség görög nyelven maradt ránk. A kódexek őrzik a legrégebbi, nem teljes fordításokat. Majd nyomtatásban is megjelent egy-egy részlet. Az Újszövetség első teljes fordítása Sylvester János nevéhez fűződik, 1541-ben jelent, s ez az első Magyarországon nyomtatott könyv. Előszavát disztichonban írta meg:

„Próféták által szólt rígen néked az isten,
Azkit igírt, vígre megadta fiát.
Buzgó lílekvel szól most es néked ez által,
Kit hagya, hogy hallgass, kit hagya, hogy te kövess.
…..
Azki zsidóul és görögül, és vígre deákul
Szól vala rígen, szól néked az itt magyarul:
Minden nípnek az ű nyelvín, hogy minden az isten
Törvínyinn íljen, minden imádja nevít.”