Kutya és madár

 2014. 07. 02.

     Lina kutyánk a Blacky reinkarnációja. (Ugyanaz a nézés, mozgás stb.) Nagyon meglepő: a reinkarnációban az előző életemben sem hittem.

Kutya

                                                                *

     A politizáló kutya
     Már másodszor tépi össze apró darabokra a tévéújságot Lina, az okos kutya. Biztos nem ért egyet az RTL (stb.) műsorpolitikájával. Hiába bizonygattam neki, hogy a magam részéről soha nem néznék efféle csatornákat. (Nem mondtam igazat!)

                                                             *

     Mundruczó Kornél Fehér isten c. filmje megkapta a cannes-i filmfesztivál Un certain regard (Egy bizonyos nézőpont) kategória díját. Kíváncsivá tett a témája: a kutyák lázadása. A film nem bánik kíméletesen a nézővel. Ami brutalitás van a társadalomban, azzal mind szembesülünk. A kislány dacos viselkedése s az apa kíméletlensége már előrevetíti a nagyobb konfliktust. Hazug dolog lenne azonban, ha a kutyák lázadása győzne. A történelemben (majdnem) minden lázadást levertek. Ennek is ez lesz a sorsa.

                                                            *

     Attól, hogy egy politikus nem szalonképesen fejezi ki magát, még igaza lehet. Ösztönös durvasága azonban visszataszító. Ennél csak az a rosszabb, ha jó modor álarca alatt gépiesen mindig felmondja azt, amit elé tesznek.

                                                           *

     Hallgatom, hogy Schiff András, hogyan játssza Beethoven szonátáit. (Köztük a Pathétiquet-et) Nem csodálkozom, hogy Erzsébet királynő lovaggá ütötte a zongoraművészt.

                                                           *

     Gyűlölöm ezt a szót: szofisztikált!

                                                           *

     Ultrahang-vizsgálat
     M, miután összekent, átvilágított, megkérdezte:
     - Péter, beszéltünk már az epéről?
     - Nem, de ha lennél kedves...

                                                          *

     A Pray-kódex
     Irgalmatlan türelme lehetett a kódexmásolónak, hogy olyan sokféle szöveget írt le latinul, nem sejtve, hogy több száz év múlva már kevés embert fog érdekelni, miről írt. Kivétel a Halotti beszéd és könyörgés (26 sor + 6 sor) magyarul, mely a 135. lapon olvasható. Figyelemre méltó szöveg, több költőt is megihletett. A lényege: ember vagy, neked is ugyanaz a sorsod, mint társaidnak.

                                                         *

     Vázlat egy születésnapi köszöntőhöz
1. Holnaptól ingyen utazhatsz a buszon és a villamoson.
2. Testvéreid is mind április végén születtek. Mi a titok? (Bevonni a jelenlevőket.)
3. Emlékezzünk meg azokról is, akik bár szívesen itt lennének, már nem lehetnek itt.
4. Még sok szépség vár az úton, ha fogják az ember kezét.

                                                         *

     2014. máj. 21. Ebben az évben ezen a napon repültek ki madárkáink a fészekből. Tavaly jún. 9-én. Így mérd az idő múlását. Megint eltelt egy év.    

és madár

Kukori

 2012.01. 24.

 

Köki, hirado.hu

- A 284-esen a Kökinél Kukori néven búcsúzott el tőlünk a buszsofőr. Minden megálló nevét bemondta. (Ki fogják rúgni?)

- A Deák téren a 16-os végállomásán várakoztunk az indulásra. A sofőr váratlanul kijött a fülkéjéből, s egy turistatérképen megmutatta egy vékony japán hölgynek a keresett helyet (nevezetességet?). Angolul beszélt, majd összeszedte a száraz gallyat, melyet az erős szél a járdára sodort.

- A köztársasági elnök palotája előtt katonák gyülekeztek díszegyenruhában. Én, az örök civil, először sajnáltam őket. Majd eszembe jutott, hogy más országokban is van őrségváltás, s milyen lelkesen igyekszem elkapni fényképezőgéppel a legjobb pillanatot. Megyünk Európába?!

Most szép lenni katonának

 

- Nárcizmus
Irodalomtörténészek gyorsírók segítségéért folyamodnak: fejtsék meg a gyorsírással lejegyzett gondolatfutamokat. Vajon mit írt/gondolt Kosztolányi, amikor Illyés vitacikkére a választ fogalmazta. (It. 2008)

Illyés, mma.hu

     Én saját írásomat szeretném elolvasni.

Közel és távol

 2012. 12. 29.

Idegen városban

Genova a magasból, crownstudio.net

         A művészet minden ágában fontos bizonyos atmoszféra létrehozása. A Genova c. film azért olyan nagy hatású, mert nagyon jól tudja ábrázolni a város fenyegető légkörét: szűk sikátoraival, kevésbé vonzó alakjaival. A szárazságtól szenved az erdő labirintusa, a tenger vize majd átcsap a nézőn, az olasz nyelv most bántóan gyorsan, érthetetlenül pereg. A rendező persze feloldja a végén a feszültséget, a szépséges légi felvétel már eleve idézőjelbe teszi a félelmet.

*

          Csoportterápia

         Musical a Madách Színházban. Merész ötlet a történet alapja: az orvos-pszichológus inkognitóban érkezik a foglalkozásra. Mégis tudja irányítani az eseményeket. Sőt így tudja igazán – szinte észrevétlenül. Ma nem fogadunk el címeket, tekintélyeket. A tudás számít egyedül. Azonban a segítő pszichológusnő sorsa a végén vesz fordulatot, amikor egyedül marad a színpadon. Ki segít neki?

*

Illyés Gyula:   

  
                Ajtófélfának döntve vállamat –:

                    …füleltem: a zajló messzeségben,
                         mi történik életem alatt. –
                                            Paszternák: Hamlet

           Akikre adhatnék: nincsenek itt.

          Akiknek dicséretére adok,
          akiknek rosszallására adok,
          nincsenek itt velem.
          Irányithatják rám távcsöveik
          még fényt-se-kapott csillagok:
          akiknek véleményére adok,
          nincsenek körülem.
          Akikkel együtt játszottuk a Szerepet
          – égi tetszésre – idelenn! –:
          nincsenek. Hidegen
          küldi huzatát az üres terem.
          Valami nyitva feledett
          Folyosó-végi ablak csapkod
          ütemes-ridegen
          csontkezű tapsot.

Léva és Zselíz

 2012. 11.07.

Léva

         Október utolsó hetében egynapos kirándulásra vállalkoztunk a Felvidékre. Első állomásunk Léva volt. Vasárnap lévén, nagyon csöndes volt a város. Senki nem járt az utcán, csupán a templomba igyekezett néhány lélek:

                   …eljön a méla, szent vasárnap,

                   ünnepe csendnek és sugárnak.

                   Az emberek templomba járnak.

                   Hajrá lelkem! Zárva a boltok:

                   ki egyedül van, az ma boldog.

                                    (Babits: Vasárnap)

                                                                                       A plébániatemplom, 1780

         A történelemben játszott szerepét a 13. században épült vár és a körülötte lévő park jelezte. A századok során mintha mindenki ezt a várat akarta volna bevenni: II. Ottokár, a török, Ferdinánd hadai, Bocskai, Bethlen, újra a török és a császáriak, Thököly, Ocskay kurucai. Az egyik ostrom során esett el Koháry István ezredes, akinek a fia beírta magát a magyar költészet történetébe. Végül 1709-ben falait majdnem teljesen lerombolták. Ám Léva a 19. és 20. században sem vonhatta ki magát a történelem viharaiból.

                                                                                                A vár

         1330-ban a lévai vár előtt fejeztette le Becsei Imre várnagy Zách Felicián Sebe nevű lányát. Mint tudjuk (?) a Képes krónikából, Zách Felicián merényletet követett el Károly Róbert ellen. Meg is sebesítette a királyt, feleségének négy ujja bánta. Zách Feliciánt az őrség a helyszínen megölte, nemzetségének tagjait harmadíziglen meggyilkolták. Azt sejtetik a krónikák, hogy a királyné öccse elcsábította a feltűnő szépségű Klárát, s az apa ezt akarta megtorolni. (Bánk bán, 1213. A történelem ismétlődik.) Arany János balladája így végződik:

                   „Véres az ujjad,

                   nem vérzik hiába:

                  Mit kivánsz most, királyi nőm,

                   Fájdalom díjába?”

                   „Mutató ujjamért

                   Szép hajadon lányát;

                  Nagy ujjamért legény fia

                   Borzasztó halálát;

                   A másik kettőért

                   Veje, lánya végét;

                  Piros vérem hullásaért

                   Minden nemzetségét!”

                   Rossz időket érünk,

                   Rossz csillagok járnak:

                  Isten ója nagy csapástól

                   Mi magyar hazánkat! –

         Végezetül valami jót is: lévai születésű volt Kittenberger Kálmán (1881-1958), s nem messze innen született, itt érettségizett Féja Géza (1900-1978), a Viharsarok írója.

Zselíz

                                                                                          A Baglyos ház

         Fő nevezetességét, a Baglyos házat, gazdag kiállítását, Polka Pál mutatta be. Schubert két ízben tartózkodott itt az Esterházyak jóvoltából. A szépséges grófkisasszonyokat tanította zenére. Először 1818 júliusától novemberéig, majd 1824 májusától decemberéig. Ekkor a Baglyos ház felső szintjén lakott. (Emlékszoba)

                                                                                 Schubert szobra a Baglyos ház előtt

         Fontos még a római katolikus templom középkori freskója, mely nevezetes eseményt ábrázol: Becsei Vesszős György (a várnagy fia) „pokoljárását”! A temetőben az Esterházy-család kriptája. Esterházy Jánosnak a teste a galántai sírboltban nyugszik, de a szíve itt van, a zselízi temetőben.