2015. 08 15.
Ábrahám
Berlinben
 |
| Cavaraggio: Izsák föláldozása, 1606 |
Idéztem már többször is Ábrahám és Izsák történetét. Most újra
kezdem egy kiállítás kapcsán, mely Berlinben, a Zsidó Múzeumban
nyílt meg, s NZZ tudósítója számol be róla. S aki, rögtön a lényegre
térve, úgy véli, tudja, mit kellett volna felelnie Ábrahámnak, amikor
meghallotta az Úr utasítását: „Teljesen biztos vagyok benne, hogy a
fiamat nem kell megölnöm. S abban is, hogy te, aki megjelentél nekem, nem vagy
isten…”
Ez lett volna az egyetlen értelmes reakció az állítólagos isten hangra. Ahogy Kant véli: teljességgel lehetetlen, hogy az ember érzékeivel felfogja a „Végtelent”…
A bibliai történetben (Mózes, 1, 22, 12) Ábrahám másodszor az Úr angyalát hallja: „Ne nyújtsd ki kezedet a fiúra, és ne bántsd őt, mert most már tudom, hogy istenfélő vagy, és nem tagadtad meg tőlem a fiadat, a te egyetlenedet.”
Mit tartson az ember – folytatódik a cikk - egy olyan Istenről, aki kegyetlen játékot űz a benne tökéletesen megbízó emberrel, arra kényszerítvén, hogy föláldozza gyermekét?
Peter Greenway, a kiállítás rendezője (Saskia Boddekével együtt) az Engedelmesség címet adta a kiállításnak: „Öreg férfiak története, akik engedelmességet követelnek, és fiatal férfiakat a háborúba küldenek…”
Nota bene: 100 évvel ezelőtt már egy éve tartott az I. világháború.
Ez lett volna az egyetlen értelmes reakció az állítólagos isten hangra. Ahogy Kant véli: teljességgel lehetetlen, hogy az ember érzékeivel felfogja a „Végtelent”…
A bibliai történetben (Mózes, 1, 22, 12) Ábrahám másodszor az Úr angyalát hallja: „Ne nyújtsd ki kezedet a fiúra, és ne bántsd őt, mert most már tudom, hogy istenfélő vagy, és nem tagadtad meg tőlem a fiadat, a te egyetlenedet.”
Mit tartson az ember – folytatódik a cikk - egy olyan Istenről, aki kegyetlen játékot űz a benne tökéletesen megbízó emberrel, arra kényszerítvén, hogy föláldozza gyermekét?
Peter Greenway, a kiállítás rendezője (Saskia Boddekével együtt) az Engedelmesség címet adta a kiállításnak: „Öreg férfiak története, akik engedelmességet követelnek, és fiatal férfiakat a háborúba küldenek…”
Nota bene: 100 évvel ezelőtt már egy éve tartott az I. világháború.
Stefanie útja hazafelé
"Napjainkban földgolyónk története - végre - csakugyan oszthatatlan egész,
de az emberiség oly régóta álmodott egységét az ide-oda vándorló háború
valósítja meg és biztosítja. Az emberiség egysége azt jelenti, hogy nincs hely,
ahova bárki is megszökhetne." (Kundera: A regény művészete, 1986)
Stefanie meráni nyaralásából utazik haza, s Bozenben
(mennyivel szebb olasz neve: Bolzano) kell átszállnia München
felé. A kis pályaudvaron gyülekeznek a menekültek is. A segítők vizet és
élelmet osztanak, a rendőrök figyelnek. Az utas kevés. Stefanie egy dél-tiroli
házaspárral helyet keres az egyik fülkében. Egy csapat menekült is
fölszáll, s megpróbálnak elbújni a fülkékben az ülés alatt. Stefanie
elutasít egy szenegáli fiút: reménytelen, a rendőrök úgyis felfedeznek, s
leszállítanak a vonatról.
A menekültek csoportját Kufsteinben leparancsolják a vonatról. Az itteni gyűjtőtáborban fognak dönteni további sorsukról. A piros pulóveres is ott van azok között, akiket körbe fognak a rendőrök.
Stefanie gyötrődik, szemrehányást tesz magának. A vonat már Bajorországban jár, amikor észrevesz egy suhanó árnyat… A piros pulóveres! Utána megy, megtalálja az ülés alatt. Hihetetlen. Hogyan sikerülhetett neki? Pénzt, csoki szeletet nyom a kezébe. Hadd legyen tiszta a lelkiismerete. Más nem is kell neki. A szenegáli sugárzik a boldogságtól. Sikerült! Németországban van!
A menekültek csoportját Kufsteinben leparancsolják a vonatról. Az itteni gyűjtőtáborban fognak dönteni további sorsukról. A piros pulóveres is ott van azok között, akiket körbe fognak a rendőrök.
Stefanie gyötrődik, szemrehányást tesz magának. A vonat már Bajorországban jár, amikor észrevesz egy suhanó árnyat… A piros pulóveres! Utána megy, megtalálja az ülés alatt. Hihetetlen. Hogyan sikerülhetett neki? Pénzt, csoki szeletet nyom a kezébe. Hadd legyen tiszta a lelkiismerete. Más nem is kell neki. A szenegáli sugárzik a boldogságtól. Sikerült! Németországban van!
 |
| Bolzano (Bozen), www.wienstrasse.com |
