Olvass, magyar!

 2015. 04. 20.

I.

     Érdekes cikk jelent meg a FAZ-ban (Frankfurter Allgemeine Zeitung), mely szerint a berlini gimnazisták kötelező tanmenetében a legújabb irodalmat Bertolt Brecht képviseli. Brecht 60 éve halott.

     Most nem részletezem a helyzet abszurditását. Brecht életműve persze maradandó, szívesen olvasnám újra meg újra. (Buddhapéldázata az égő házról c. verse nagyon régen szíven ütött: az embereknek nem sietős még az égő házból sem kimenekülni. Hajlandók bennégni, lustaságból, tudatlanságból, félelemből? Ady ezt úgy fogalmazta meg, hogy nekünk Mohács kell!)

     Sokan lennének német írók, akik betöltenék az űrt. A cikkíró is ajánl egy-kettőt, köztük a magyar születésű Terézia Morát, akiknek műveit reprezentálnák, mi történt Brecht óta.

II.

     (25 év)

     Tamás Gáspár Miklós nemrég a HVG-ben fejtette ki azt a nézetét, hogy a Kádár-korban sokkal több irodalmi remekmű született, mint a rendszerváltás utáni 25 évben. Válaszul a Magyar Narancs megkérdezett egypár kritikust, szerkesztőt, egyetemi tanárt, mi a véleményük a provokatív állításról. Nem célom igazságot tenni, csupán arra voltam kíváncsi, hogy a megkérdezettek mely műveket sorolják a legjobbak közé. Mit olvassunk tehát?
     A legtöbb szavazatot Bodor Ádám Sinistra körzet c. regénye kapta. Mások műveit is kiemelték. A többiek ábécé sorrendben:

     Barnás Ferenc: A kilencedik
     Esterházy Péter: Harmonia caelestis
     Krasznahorkai László: Seiobo járt odalent
     Nádas Péter: Párhuzamos történetek
     Tar Sándor: A mi utcánk
     Térey János: Versei, Paulus
     Tóth Krisztina: Versei, Pillanatragasztó
          A fiatalok közül Szvoren Edina nevét említették.
 
     Sok listát lehetne készíteni. (Pl. vannak a két korszakon átívelő pályák!) Az irodalom nem mérhető objektív mércével.

III.

     (Olvassunk valami nem trendit!)

     Lásd még Vas István versét Avilai Szent Terézről! Most Keresztes Szent János költeményeire bukkantam véletlenül. (Takács Zsuzsa fordításai felkerültek DIÁ-ra!) A szentek összetartanak: Avilai Szent Teréz többször írt Jánosról (Spanyol neve: Juan de la Cruz, 1542-1591). Kényelmes századunkban ki szenvedne ennyit  a hitéért?

            Vers az isteniről

     Támaszkodva, támasz nélkül,
     vaksin, fogytán a világnak,
     gyöngülök, erőm alábbhagy.
          A teremtett, múló dolgok
     elbocsátották a lelkem,
     önmaga fölébe röppent,
     új életre, íme, boldog,
     megfogóztam Istenemben,
     és a legfőbb jó, mi várt,
     nem vágyhattam többre végül,
     lelkem látta önmagát,
     támaszkodva, támasz nélkül.
          Bár halálos életemnek
     félhomálya meggyötör,
     nem veszít el, meg nem öl,
     fénytől sötétsége foszt meg,
     lelkem mégis égbe tör,
     mert az ilyen szeretetnek
     ereje lelkembe árad,
     s az magát föladva enged,
     vaksin, fogytán a világnak.
          Csodát tesz a szeretet
     azzal, aki ismeri,
     jó vagy rossz – egy íz neki,
     kínt nem érez, örömet,
     minden ővele lesz egy.
     Így tesz önmagammá engem,
     s lángja én e lángolásnak,
     hagyom hogy megsemmisítsen,
     gyöngülök, erőm alábbhagy.
                            
                          (Takács Zsuzsa fordítása)

Nem vagy egyedül

 2014. 09. 29.

A Puskin moziban

Maynard
     Nem sok  amerikai nővel találkoztam - írónővel pláne nem. Voltaképpen soha. Nem gondoltam volna, hogy az első Joyce Maynard lesz, és a Puskin moziba fog eljönni, hogy beszéljen filmjéről, a Nyárutóról. Őszintén szólva, nem a film volt érdekes, hanem ő, aki együtt élt Salingerrel, s bár elmúlt 60 éves, mégis sugárzott belőle a fiatalos lendület. Biztos mindenkinek átadott valamit abból az elixírből, mely csak kevesek sajátja…

Autogram

 Jó szöveg Maynardról!

Pires
      Dicsekszem egy majdnemmel. Majdnem hallgatója/nézője voltam tavaly egy Pires-koncertnek. Egyébként már ezt is nagy dolognak tartom. (Sajnos betegsége miatt nem tudott eljönni Budapestre.) Úgy vagyok, mint az a szállodás, aki emléktáblát helyeztetett el szállodája falán: „Majdnem itt töltött egy éjszakát Johann Wolfgang Goethe.”

Maria Joao Pires, www.midiorama.com

 Vásáry
      Olvasom tovább Vásáry Tamás önéletrajzát (Üzenet). Szinte minden oldalon van valami érdekes gondolat vagy szituáció. Az ifjú zeneakadémista megjegyzi „kutyahű” barátjáról: „Ha csak egyvalaki is akad, akinek szájából visszaszól a világ, már nem vagy egyedül.” (430. o.)

      A következő lapon Liszt H-moll szonátájának a „programját” foglalja össze: „A fausti probléma: Isten, ember és nő, az eszményi és a bukásra csábító, sátáni mivoltával az anyagba kötő, szublimált szerelmével a túlvilág felé hívogató. (…) Tökéletes önarckép, és ő (Vásáry) minden mozzanatát érti. Mikor rajta keresztül születik újjá a mű, úgy érzi, megidézte Lisztet, és eggyé vált vele. (…) Maga a zene csak médium, egy kapu, rajta keresztül kell eljutni egy más világba, az eszmék és minden érzelem forrásának a szférájába.” (431. o.)

    Feltétlenül meg kell hallgatnod, hogyan elemzi Vásáry e művet, miként segít nekünk megérteni a zenemű minden részletét. (Különösen a 33. perctől!)

Átszellemülve

 

A könyv
      „A könyv azért van, hogy ne légy egyedül.”  (Patrick Ness, Berliner Zeitung, 14. 09. 10.)

Kemény Lili
      „Nem akarok olyan dolgot leírni, ami az olvasónak nem érthetőbbé, gazdagabbá vagy tágasabbá teszi a létét…” (Magyar Narancs, 14/35)

Műélvezet

2013. 06. 01.  

  

     Jékely Zoltán (1913-1982) költő, író, műfordító éppen száz évvel ezelőtt látta meg a napvilágot az erdélyi Nagyenyeden. A legnagyobbak közül való. Apja, Áprily Lajos, klasszikus fegyelemmel vértezte fel magát. Jékely többet mutatott meg önmagából, a kor kataklizmáiból. Kutyás versét nagyon szeretem.

Jékely Zoltán, nyugat.oszk.hu

Ballada a kóbor kutyákról

Az ötszázéves Villon emlékének

Hol vagytok hé, szegény kóborkutyák,
hogy bírjátok ki mostanság a sorsot?
Talán nyulat gyilkoltok s őz-sutát,
vagy kunyhótájról koncokat raboltok?
Lehet, hogy erdőszélen kóboroltok,
s irhátoknak nem árt a hó s hideg,
mert éjjelente most nem panaszoltok,
vonítgatás a tért nem tölti meg.
.....

                                                    *

Akademie der Künste

     A berlini Művészeti Akadémiának a 90-es években Konrád György volt az elnöke. Idézet egyik beszédéből: "Gondoljuk meg, hogy nem vagyunk alárendeltjei sem politikai, sem üzleti, sem világnézeti-vallási megfontolásoknak, az akadémia független, rendeltetése szerint éppenséggel a művészet autonómiáját kell a maga tekintélyével megtestesítenie, annak kell nyomatékot adnia, azt kell védelmeznie." (Idézet helye: Egy berlini műteremben, Palatinus, 1999)

     Konrád tegnap (máj. 24.) indult Gauck elnök meghívására Berlinbe.

                                                     *

A Belvárosi Színház

Kulka, post.freeblog.hu

    

     

     

     Szombat este (máj. 25.) a Belvárosi Színházban Kulka János, a kiváló színész sanzonokat énekelt, s közben jó szövegekkel "sokkolta"/szórakoztatta a nagyérdeműt. Pl. így írt Ady Endre 1907-ben: "Az élet: nem csupán nemzeti ellenállás. Az élet: nem csupán áldomás a Pannóniában. (...) Pest vármegyét még Afganisztán sem fogadná el ajándékul. Ha úgy egyáltalán lehetséges volna vármegyéket átnyújtani. Mert hihetetlenül megrendülnének Afganisztán közbiztonsági viszonyai. Ölni például Bácsbodrogból, Dunántúlról, sőt messzebbről is Pest vármegyébe jönnek manapság az ölők. Pest vármegye egy új Bakony lesz bakonyi rengetegek nélkül agyonsimogatnak valakit, ez már nem is szenzáció."

     Ezt is énekelte:

                                                     *

Niall Ferguson, en.wikipedia.org

     Niall Ferguson, a Harvard professzora előadást tartott az európai (németországi) gazdasági helyzetről, számol be a Die Zeit. Először sorra veszi, mi tette naggyá a Nyugatot kb. 1500-tól kezdve. Az első a verseny, mely a hatalom megosztásával függ össze. A második a tudományos forradalom, a harmadik a jogállam, mely a magántulajdonon alapul. Negyedikként az orvoslást nevezi meg. Az ötödik a "fogyasztói társadalom" kialakulása. Az utolsó, nem lényegtelen tényező a protestáns munkaerkölcs. A fentieket elsajátította (először) Japán, majd Kína, India... Kína négy éven belül megelőzi az USÁ-t.

     A fenti hat dolog épül le most Európában, állítja Ferguson.

Morál

  2013. 10.25. 

     Komolyan vettem, hogy a vígszínházi Danton-bemutató kezdete után röviddel valakik be akarnak törni a nézőtérre. Erős dulakodás zaja, kiabálás hallatszott.
     Miért pont ide nem, gondoltam. Hál' Istennek, kiderült, hogy ez csupán az az utcai jelenet, amikor a részeges Simon veri a feleségét, s a járókelők megpróbálnak közbeavatkozni.
     Később ugyanaz a két színész (Hegyi Barbara és Borbiczki Ferenc) politikusi szerepkörben tűnik fel. Így hozzák zavarba a nézőt, vajon mit gondoljon az emberekről. Most semmirekellő vagy politikus?

                                                         *

Választási igéret? dpa

 

     Németországban, ahol - úgy tudjuk - jól élnek az emberek, egy UNICEF jelentés szerint 1, 1 millió gyermek él hosszú éveken keresztül szegénységben. (FAZ, 2013. 10. 25.) Különösek azok, akiket egyedül nevel édesanyjuk. Azt is megtudjuk, hogy a gyermeküket egyedül nevelő szülőnek legalább 1100-1300 euró havi jövedelemmel kell rendelkeznie, hogy ne lépje át a szegénység határát. Az ilyenekből lesznek az elégedetlen felnőttek, vonja le a következtetést a jelentés írója.

     Hogy is írja Büchner?

     "KAPITÁNY (Elérzékenyülve) Woyzeck derék ember, de (méltósággal) Woyzecknek nincs morálja! Morál azt jelenti, hogy az ember morális; érti ezt maga? Ez nagyon jó szó.
(...)
      WOYZECK Nálunk szegényeknél, tessék elhinni, kapitány úr, pénz beszél, kutya ugat. Akinek nincs pénze ... az olyanfajta tesz a morálra a világban!
(...)
     Igenis, kapitány úr, az erény, az nálam még hibádzik. Tessék csak nézni: nekünk, egyszerű népeknek, nincs erényünk (...) hanem ha úr volnék, volna órám, kalapom, bodros hajam, és tudnék szép előkelően beszélni, akkor már én is erényes akarnék lenni. Szép dolog lehet az erény, kapitány úr. De én csak egy szegény ördög vagyok."