Prága

2012. 12. 26.

Betlehem a Szent Vitus oldalában

    Féltem a mai naptól: esőben, szürkeségben vajon milyennek mutatja magát az „arany Prága”? Fölösleges volt az aggodalom. Mindenen átütött a szépség és a nagyság, az eső mosta paloták, hidak, belülről sugározták a fényt, s az emberek változatlan áhítattal vonultak hosszú sorban.

     A Hradzsin történetének első korszaka a Přemysl–uralkodók idejére esik. Fénykora IV. Károly uralkodása alatt volt. Ő építtette a világ egyik legmonumentálisabb gótikus katedrálisát, a Szent Vitust. Majd Jagelló Ulászló hatalomra jutása idején újra nagy jelentőségre tett szert. Az Ulászló-terem lenyűgöző. A harmadik korszak tulajdonképpen a Habsburg-uralkodók kora. II. Rudolf uralkodása idején (1576-1612) sok művészt és tudóst csábított udvarába, főleg alkimistákat:

Állítsd fel Kepler, horoszkópomat,
Rossz álmom volt az éjjel, rettegek…
 …
Ha majd e klimaktérikus napok
Elmúlnak, a nagy műt is újrakezdjük,
Mely a minap sikertelen maradt.
…
…elhibáztuk a nedves tüzet,
száraz vizet, s ezért nem létesűlt
A szent menyegző, a dicső eredmény,
Mely ifjúságot önt az agg erébe,
Nemességet visz át a szürke ércbe.
                       (Madách: Az ember tragédiája, 8. szín)

     Utoljára V. Ferdinándot koronázták cseh királlyá, Ferenc Józsefet már nem.

     A várba az 1614-ből való, barokk stílusú Mátyás-kapun jutottunk be. (Mátyás követte II. Rudolfot a trónon. Ő és felesége voltak a bécsi Kapucinusok kriptájának első „lakói”.)

A Mátyás-kapu

     Mint említettem, a gótikus stílusú Szent Vitus katedrális IV. Károly korának kiemelkedő alkotása. A katedrálisnak persze vannak magyar vonatkozásai is. Az első az, hogy két helyen is látható a magyar címer. Ez arra az időre emlékeztet, amikor Csehországnak és Magyarországnak közös uralkodója volt.

A Szent Vitus homlokzata

     A bejárati kapu bal oldalán látható Vajk megkeresztelése, mely feltehetően Szent Adalbert prágai püspök nevéhez fűződik. (Otakar Španiel alkotása, 1927)

      Itt van eltemetve Báthori Zsigmond erdélyi fejedelem is, aki a nagy Báthori István (szintén fejedelem és lengyel király!) testvére volt. Ha jól számolom háromszor mondott le a fejedelmi címről. Az 1602-es lemondása után még tizenegy évig élt Csehországban. A Hradzsin foglya is volt.

     Újabb magyar szál: Liszt Ferenc 1856-ban itt vezényelte el Esztergomi miséjét, s ekkor ismerkedett meg Smetanával.

     (Van még egy érdekesség egy szép szobor és egy hozzá kapcsolódó vers!)

     A szentélyből nyíló kápolna előtt magasodik Nepomuki Szent János ezüst síremléke, melyet Fischer von Erlach tervei alapján Antonio Corrodani készített el. Nepomuki Szent János (1350-1393) vértanú püspök a csehországi kis faluban, Pomukban született. (Ma Napamuk.) Úgy mondják maga Vencel, IV. Károly fia kínozta meg égő fáklyával, s megkötözve a Moldvába dobták. A legenda szerint a halála előtti éjszakán öt csillag lebegett a folyó felett. (Lásd a szent szobrát a Károly-hídon!)

Nepomuki Szent János síremléke

Nepomuki Szent János öt csillagával

     Elhagyva a vár területét, még sokáig gyönyörködtünk az alattunk elterülő város panorámájában. A borús időben is szépen látszott a sok torony,  a Nemzeti Színház aranyozott tetőzete s az a reneszánsz palota, melyben a Smetana Múzeum van.

Prága tetői a Hradzsinból

Látkép a Károly-hídról

     Mielőtt a várból a Károly-hídra értünk volna, a Kafka Múzeum előtt felfedeztük David Černý (1967) pisilős szobrát. A világban persze több pisilős szobor létezik. Az itt látható férfiak történetesen Csehország térképét „tisztelik” le. Nem baj, a csehek elviselik.

Cerny szoborkompozíciója a Kafka Múzeum előtt

     Sajnos időnk kevés volt. Néhány óra. Igyekeztünk gyorsan bejárni a számunkra kedves helyeket: a belvárosban az Orlojt, az óvárosi Városházát, a Týn-temlomot, a Vencel teret. Este még hajókáztunk a Moldván. Sajnos a város ekkor már eléggé sötétbe burkolózott.

A Városháza, az Orloj és a Tyn-templom

     Búcsúzóul egy Holan-vers.  A nagy költő (1905-1980) itt lakott a Kampa nevű városrészben.

Holan lakóháza a Károly-híd előtt

 Vladimír Holan: 

Valóban

Még hogy alkonyodik?!
Állandósult a sötét itt.
S mert nem tudni, mi jöhet még,
inkább nem teszünk semmit.

Így vagyunk mi itt: vakok,
tapogatózva látó falak közt,
s az is, mi bennünk van,
elérhetetlen a számunkra…

                           (Tóth László fordítása)