A Tchibótól Canova szobráig

2012

          Az ember nemcsak fülével akarja megtapasztalni a szépet (Mozart, Bach, Csajkovszkij, Dvořak), hanem szemével is (épületek, szobrok, képek). A „hivatalos” program után (Arsenal), újra jártuk Bécs utcáit, hogy ismerősként köszöntsük a tereket, meghitt szögleteket, színeket. Lehet-e egy város nemcsak ember vacka, de műalkotás?

Mozart várja az adakozókat

          

     Nehéz kenyér. De a számlát itt is ki kell fizetni.
                                                        
                                                         *

     A Tchibo. Nálunk is van már. Otthon is ugyanolyan kedvesen kínálják a capuccionót, de nekünk a Grabenen kávét inni szertartás.

Kedvenc helyem

                                                           *

Az Augustienerkirche egy régi lapon

       Összefutunk E-vel és férjével. Kérdezem, hogy látták-e már Canova művét, a Mária Krisztina síremlékét. Nekem is „jól jön”, hogy bemegyünk a nevezetes templomba (Augustienerkirche), mely több száz éven át épült, s több korszak hagyta rajta nyomát.

A templombelső

     A hozzá kapcsolódó kolostort I. Albert fia, III. vagy Szép Frigyes alapította fogsága után, 1327-ben. A Loreto-kápolna különlegessége, hogy a Habsburg-család elhunyt tagjainak szívét itt őrzik ezüst urnában. A szívnek szimbolikus jelentősége van: a lelket, a személyiséget jelképezte már a középkorban is. Habsburg Ottó végrendeletében meghagyta, hogy szíve Pannonhalmán nyugodjon, mivel az itteni bencések tanították, s szerette Magyarországot.

     A templom legértékesebb műkincse Antonio Canova alkotása a Mária Krisztina főhercegnő síremléke. 1798-10 között készült. (Mária Krisztina Mária Terézia legkedvesebb lánya, Albert Szász-Tescheni hercegnek, az Albertina alapítójának a felesége volt.) Gyulai Gergely a következőképpen írja le a remekművet: a piramis formájú kriptába az Erény lép, kezében az urnával. Balra mögötte a Nagylelkűség, egyik oldalán szakállas, öreg koldus, a másikon egy kisgyerek. Jobbra a síró oroszlán és a szárnyas géniusz. A piramis közepén Mária Krisztina portréja, melyet egy nőalak emel magasba…
    Számomra legjobban az oroszlán alakja közvetíti a gyászt és a megrendültséget. Mária Krisztina arcképén a saját farkába harapó kígyó alkotja a keretet, mely az örökkévalóság jelképe.

Canova műve

                                                          *

     Most lelki szemeimmel újra látom Canovának egy másik művét, a Kunthistorisches Museum lépcsőházát „szent hellyé" avató szobrát: Thészeusz legyőzi a Minótauroszt. Ahogy az erő győzelmesen feszül és hajlik, a nemtelen pedig gyötrődve enged, azt senki szebben nem ábrázolta Canovánál.

Canova: Theseus, picasaweb.googl.com