A skizofrénia nem ott kezdődik, amikor valakiben többen laknak, hanem amikor szétköltöztek már. (Centauri)
Talán nem véletlen, hogy a musical-produkció címlapján meg sem említik Stevenson nevét. Az ő regénye alapján készült a színpadi előadás. Ennek az lehet az oka, hogy a musical olyan mértékben eltér a regénytől, hogy már alig lehet ráismerni az eredeti történetre. Ami megmaradt, az az átváltozás, a gyilkosságok, s végül a szörny/doktor halála. Persze végső kicsengésében a musical is ugyanazt mondja, mint a regény.
Mi az új? Természetesen a zene, az énekszámok, a tánc, a látvány. Homonnay Zsolt (Jekyll és Hyde) viszi hátán az egész előadást, s voltak megható, szép pillanatok Nádasi Veronika (Lucy) és Fekete-Kovács Veronika (Emma) alakításában is. Új szereplők népesítik be a színpadot, s új a gyilkosságok motivációja. A regényben a külön vált rossz, gonosz Hyde nem azért gyilkol, mert igazságot akar szolgáltatni, hanem a lényéből fakad. Másrészt az eredeti Jekyllnek nem az a célja, hogy apját meggyógyítsa, ő egyszerűen "tudományos eretnekségről" beszél. Az emberkísérlet azonban egyik esetben sem sikerülhet. Ebben hasonlít némileg Frankensteinre.
Vajon visszafordítható-e az átváltozás? A motívum ősrégi. Már Az ezeregy éjszaka meséiben is előfordul. Ott a szultán egy varázsige segítségével egy papagáj alakját veszi fel. Nem könnyen, de visszaváltozik emberré. Hasonló a gond Hauff meséjében, a Gólyakalifában, ott is tudni kell, mint manapság, a jelszót.[1]
A két személyiség, Jekyll és Hyde, tudnak egymásról. Viszont Jekyll egyre jobban szenved attól, hogy a rossz felülkerekedik, egyre erősebb lesz. Egyre nagyobb a feszültség, a belső dráma, a küzdelem a jó és a rossz között. Hamarosan nyilvánvalóvá válik, hogy Jekyllnek el kell pusztítania Hyde-ot. Ezt kívánja a megmaradt jobbik énje, jóllehet ezzel önmagát is megsemmisíti. Varázsszó nincs. Beteljesedett, amit Madách megjövendölt:
Te nagy konyhádba helyzéd embered,
S elnézed néki, hogy kontárkodik,
Kotyvaszt, s magát Istennek képzeli.
De hogyha elfecsérli s rontja majd
A főztet, akkor gyúlsz késő haragra.
(Lucifer)
