A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Kertész kitüntetése. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Kertész kitüntetése. Összes bejegyzés megjelenítése

2017. február 11., szombat

Vakkantások



 2014. 11. 14.

Hamupipőke

     Rossini operáját hallgatom, s lassan az az érzésem, hogy bár Rossini ebben a művében nem különösképpen eredeti, van egy behozhatatlan előnye, s ez nem más, mint az olasz nyelv, mely önmagában zene.

Rossini, pinky.hu
 
        Ősz

    (Kis vers Áprilytól, mert olyan szép a hasonlat a végén!)

      Most már a barna, dérütötte rónán
       mulandóságról mond mesét a csend.
       Most már szobádba halkan elvonulhatsz
       s hallgathatod az álmodó Chopint.

      Most már a kályhatűz víg ritmusára
      merenghetsz szálló életed dalán,
      míg bús ködökből búcsút int az erdő,
      mint egy vöröshajú tündérleány.

        2000 év

      Párizs idestova 700 éve vonzza a művészeket. Kutatók elemezték 150 000 művész születési és halálozási adatait, s ebből kiderült, hogy kulturális szempontból immár 700 éve a legvonzóbb város Párizs. Először persze az antikvitásban Róma játszotta ezt a szerepet. Idővel más városok is előtérbe kerültek, pl. Bécs a 18-19. század fordulóján. De úgy látszik, Párizs varázsa nem fakult.

Párizs

        Perzsa költők

       A perzsa költők antológiájának (1968) olvasásába kezdtem. (Antikváriumi példány!) Újra meg újra végigfutok a klasszikus sorokon. Elgondolkodtat azonban az első oldalon levő zöld tintával írt bejegyzés:
„Első karácsonyunkra, Judit (1968).”
       Ti boldogok voltatok, én kicsit féltem: első vizsgáimra készültem…

        Kertész kitüntetéséhez

      Első pillanatban meglepődtem, hogy elfogadja. De gondoljuk meg: 1944 óta 70 év telt el. A magyar állam bírálóját a legmagasabb kitüntetésben részesíti, melyet a parlamentben adnak át. Ezt átélni megrendítő, ha nem is kárpótol semmiért. (Véleményem persze szubjektív. A kérdés sokágú. Minden vonatkozását külön lehetne szálazni, de legfontosabb a szimbolikus jelentősége.)

        Hajnalban

Lina
 
       Lina szokása szerint 6-kor ugat, mint máshol a kakas kukorékol. Közben visszaállítottuk az órát, így már 5-kor felhangzik ébresztője. Én fönn vagyok már, soraimat rovom, de sejtem, mit éreznek a szomszédok:

      „Sok neszt gyűlölök én, de kivált gyötör eb ugatása.
       Vakkantás, vonitás mint gyilok éri fülem!”
                            (Goethe: Római elégiák, XVII., 1788, Dóczi Lajos fordítása)