2016. 12. 07.
Edwin Baumgartner a Wiener
Zeitungban érdekes cikket közöl arról, hogy ki is volt Shakespeare.
Arról ad hírt - Gabriel Egan nyomán -, hogy most már nem csupán
feltételezés, hogy Shakespeare-nek voltak szerzőtársai, ill. hogy néhány
darabja más szerzők műveinek átdolgozása. Ez nem összeesküvés-elmélet: a
bizonyosság számítógépes szókincs- és stíluselemzésen alapul.
Az Erzsébet-kori színházban a közös munka
nem volt ritka, s az előadás létrehozása a mai filmkészítéshez hasonlítható. A Gladiátor
c. film forgatókönyvét hárman írták: David Franzoni, John Logan
és William Nicholson. Baugartner több példát sorol fel Shakespeare
korából. Éppen Shakespeare lenne kivétel?
A fent említett elemzés kiderítette, hogy Shakespeare
44 műve közül 17 készült „koprodukcióban”. Chistopher Marlowe volt az
egyik közreműködő. Róla azt tartották korábban, hogy ő írta az összes Shakespeare-drámát.
Egyébiránt Géher István már nagy Shakespeare-t
elemző könyvében így írt: „Hiába: el kell fogadnunk a tényt, hogy minden
Shakespeare-szöveg kompiláció, kvartókból és fólióból összeollózott
hozzávetőleges átirat. A mesterpéldány, ha volt, elveszett. A ’műegész’
integritása, úgy tűnik, olyan meggyőződés (vagy babona), amivel a széplelkek
vigasztalják magukat a múlandóság ellenében. Nem mindegy? A
Shakespeare-olvasónak, Shakespeare-rel ellentétben: nem.”
Gabriel Egan, a leicesteri Montford
Egyetem tanára, aki előkészíti az új Shakespeare-kiadást, fel fogja
tüntetni, hogy a VI. Henrik-trilógia társszerzője Marlowe.
Úgy tűnik, a kutatóknak lesz dolguk a következő
évtizedekben is. És a fordítók? Tekintettel lesznek Marlowe-ra és
másokra?
S vajon ki írta a következő szonettet?
91.
Ennek gőgje a rang, annak az ész,
Soknak erős teste, vagy birtoka,
Vagy cifra köntös, korcs divatmü és
Másoknak agár, sólyom, paripa;
S minden szeszély azt a kéjt hozza, melyben
A lélek legjobban gyönyörködik;
De nem ilyet mér az én mérlegem, nem:
Mindent egyetlen fő-jóvá javít:
Szerelmed jobb nekem, mint ősi vér,
Ruhánál gazdagabb, kincsnél nagyobb,
Sólymoknál és lovaknál többet ér:
Veled mindenkinél büszkébb vagyok;
Csak egyben koldus: mindent elvehetsz,
S ezzel a legkoldusabbá tehetsz.
(Szabó Lőrinc fordítása)
Soknak erős teste, vagy birtoka,
Vagy cifra köntös, korcs divatmü és
Másoknak agár, sólyom, paripa;
S minden szeszély azt a kéjt hozza, melyben
A lélek legjobban gyönyörködik;
De nem ilyet mér az én mérlegem, nem:
Mindent egyetlen fő-jóvá javít:
Szerelmed jobb nekem, mint ősi vér,
Ruhánál gazdagabb, kincsnél nagyobb,
Sólymoknál és lovaknál többet ér:
Veled mindenkinél büszkébb vagyok;
Csak egyben koldus: mindent elvehetsz,
S ezzel a legkoldusabbá tehetsz.
(Szabó Lőrinc fordítása)
Források: Wiener Zeitung
Géher István: Shakespeare-olvasókönyv, 1991
Géher István: Shakespeare-olvasókönyv, 1991