Énekek éneke - négyszer

 2012. 03. 15.

     Az Énekek énekéről írtam már. Akkor a német fordítás lelkesített fel és Babits „átirata”. Most a könyvtárban egy négy, 16. századbeli fordítást tartalmazó kis kötetre bukkantam: Énekek éneke, sajtó alá rendezte és az utószót írta Komoróczy Géza, illusztrálta Reich Károly, Magyar Helikon, 1970. A fordítók: Károli Gáspár, a Döbrentei-kódex ismeretlenje, Heltai Gáspár és Bogáti Fazekas Miklós.

    A mai olvasóhoz persze a Károli-féle Biblia áll közelebb (1590). Nem okoz nehézséget a pár száz év. Mintha Adyt olvasnánk.

IV,
1.Ime szép vagy, szerelmes jegyesem, imé szép vagy,
az te szemeid ollyanok, mint az galambok szemei
az te hajadon kivöl.
Az te hajad hasonlatos a kecskéknek gyapjához,
mellyeket megnyítenek az Gilead hegyen.

2. Az te fogaid hasonlatosak
az szépen megnyíret juhoknak seregéhöz,
mellyek az feredőből feljőnek,
mellyek mind kettősöket ellenek,
és nincs egy is azok között meddő;

3. mint az veres cérna, az te ajakaid, ollyanok,
és az te beszéded ékes;
mint az pomagranátnak darabja,
ollyan az te két vakszemed
az te hajadnak fonatékja között.

4. Hasonló az Dávidnak tornyához az te nyakad,
melly építtetett fegyveres háznak,
melyben ezer paizsok függesztettek fel,
az erős vitézeknek paizsai.

5. Az te két mellyed hasonló az vad kecskének kettős fiához,
mellyek az liliomok között észnek.

     A Döbrentei-kódex az 1508 előtti évekből való. Gyulafehérvárott őrzik. Másolója, összeállítója Bertalan pap. Zsoltárfordításokat, himnuszokat, lecke- és evangéliumrészleteket, prédikációkat tartalmaz. Döbrentei Gábor másoltatta le először az Akadémia számára. Toldy Ferenc nevezte el róla a kéziratot.

IV. Mely szép vagy én barátom, mely szép vagy! Te szemeid galambaké, attól megválva, mi belől enyészik. Te fürtid mint Galad hegyéről hágó kecskéké. Te fagaid miként nyirett csordák, kik mosodóból hágának, és mindenik két ellővel, és közöttök nincsen meddő. Te ajakid miként erősből gyártott fűkötő, és édes te kedves beszéded. Te nyakad miként Dávid toronya, kiraktatott viadalhelyekkel, belőle ezer pajzs csügg, erősseknek minden fegyveri. Te két emlőid miként két gímborjó egy hasból, kiket őriznek liliomba.

     Heltai Gáspár protestáns prédikátor, nyomdász, a 16. század egyik legjelentősebb írója. 1551-1565 között majdnem az egész Bibliát lefordította.

IV. Ime én szeretőm szép vagy te, imé szép vagy te. A te szömeid olyanok, mint a galamb a te fürt hajaid közett. A te hajad olyan, mint a kecskéknek nyája, melyeket megnyírtenek Gileadnak hegyén.. A te fogaid olyanok, mint a megnyírt juhoknak nyája, kik az usztatásról jöttenek fel, kik kettőt-kettőt ellenek és kik közett egy sincsen meddő.
     A te ajakid olyanok, mint a veres bársony és a te beszéded ékes. A te két tügyed olyan, mint pomagranátnak hasadása, a te fürt hajaid közett. A te nyakad olyan mint Dávidnak tornya, mely erkélyekkel felépíttetett, kin ezer pajzsok függnek, erőseknek minden fegyverek. A te emleid olyánok, mint két kettős kecske gedelye, kik a rózsák közett legelnek…

     Bogáti Fazekas Miklós erdélyi unitárius tanító és pap, zsoltárfordító és énekszerző. A teljes zsoltárkönyvet legelőször ő fordította le. Virágéneknek nevezi verses fordítását.

NEGYEDIK FEJEZET

SALAMON

Ah virágom! Mely szép és mely jó te vagy,
szemeid mint a galambnak úgy állnak,
fodros üstököd köziből villámlanak,
hajad, mint kecskeszőr laposan állnak.

Neked fogaid tiszták és fejérek,
mint juhok, kik csak iment feredtek,
kik között meddőt csak egyet sem leltek,
sőt mindenha kettőt-kettőt ellettek.

Narancs színű szemed alatt két pofád,
kin ékesen lenyúlt szép fodor hajad,
piros gránát színű te szép ajakad,
ékes és kedves mindenben te szavad.

Olyan nyakad, mint Dávid király tornya,
kit derék bástyának ő csináltata,
Jeruzsálemben erősen rakata.
minden hadi szerszámmal kit megraka.

Nemes melljeden két szép termés alma,
erdei kecskének mint két szép fia,
ki mindenkor a rózsahegyet lakja,
színét, szépségét a rózsától kapta.

     Végül néhány gondolat Komoróczy Géza utószavából. Megtudjuk, hogy Rabbi Aqibának milyen nagy szerepe volt abban, hogy az Énekek éneke bekerült a szent kánonba. De csak vallásosan lehetett értelmezni: a Vőlegény Jahvét, a Menyasszony pedig Izrael népét jelenti.

     A keresztény értelmezésben hármat különböztet meg: 1. az Énekek éneke „Krisztus és az Egyház szeretetének költeménye”. A 2. értelmezés szerint az Énekek éneke „Isten és a feléje törő lélek költeménye”. A 3., a mariologista felfogás azt vallja: „Krisztus és Jegyese, Szűz Mária ’amor sanctus’-áról van szó.

     Korunk bibliatudományának véleményét Komoróczy így összegzi: „… a könyv: gyűjtemény; egymástól eredetileg teljesen független és különböző műfajokba tartozó, szerelmi, lakodalmi és egyéb világi témájú énekek, énektörmelékek szerencsés kézzel összeválogatott antológiája.”

Reich Károly: Énekek éneke, biblia.hu

Ábrahám fordulata

  2014. 04. 07.

Rembradt: Ábrahám áldozata, mmi.elte.hu

     

     A Die Welt c. német napilapban egy vita során érdekes írás jelent meg Ábrahámról, az ábrahámi fordulatról. Írója, Hannes Stein, felidézi Rembrandt rézkarcát. A Mórijjá hegyen három alakot látunk: Ábrahámot, Izsákot s az Úr angyalát. Ő menti meg Izsák életét. Ezt mondja Ábrahámnak: „Ne nyújtsd ki kezedet a fiúra, és ne bántsd őt…” (1Móz, 22 12) A legszebb a képen az, hogy az angyal mindkettőt védi!

     Ezt a pillanatot nevezi Hannes Stein a civilizáció kezdetének. Megszámolta a héber eredeti szövegben a szavakat. 242 szó mondja el a történetet, mely az Ószövetség legmegrázóbb szövegei közé tartozik, jóllehet a Bibliában van vérfertőzés, háború, népirtás, erotikus költemény, öngyilkosság. Éppen azért a legmegrázóbb, mivel itt egy apa készül feláldozni a gyermekét, s az Úr követelheti azt, amit követel: ő adta a fiút, és ugyanúgy el is veheti. Mindenesetre egy midrás (magyarázat a bibliai szöveghez, kiegészítés) leírja, hogy amikor Sára meghallotta, hogy Ábrahám kis híján megölte fiát, a fájdalomtól felkiáltott, és holtan esett össze.

     Gunnar Heinsohn szerint a zsidó volt az egyetlen nép, mely nem a gyermekek megölésével „szabályozta” a születésszámot. A római szokás az volt, hogy a pater familias lába elé helyezték a csecsemőt. Ha kezébe veszi, életben maradhat, ha nem emeli föl, a gyermeket megölik.

     Nota bene, teszi hozzá újságírónk, a rómaiak, görögök (Taigetosz), perzsák stb. nem voltak barbárok, csupán nem tartották szentnek az emberi életet.   Konstantin császár 318-ban tiltotta meg a gyermekek kitételét és a gyermekgyilkosságot.

Konstantin császár, hu.wikipedia.org

Ábrahám, Izsák és Kierkegaard

 2013. 06. 09.

(Ábrahám dicsérete)

     Szemrehányást kaptam a felsőbb hatóságtól (feleségem, első olvasóm), hogy Ábrahámról és Izsákról keveset írtam. Hát ehhez valóságos filozófussá vagy vallástörténésszé kellene válnom. Kit hívjak segítségül? Talán Kierkegaardot, a dán filozófust? Legyen!

Először: miről is van szó valójában?

     „…Isten próbára tette Ábrahámot, és megszólította: Ábrahám! Ő pedig felelt: Itt vagyok. Isten ezt mondta: Fogd a fiadat, a te egyetlenedet, akit szeretsz, Izsákot, és menj el Mórijjá földjére, és áldozd fel ott égőáldozatul az egyik hegyen, amelyet majd megmondok neked! Ábrahám felkelt reggel, fölnyergelte a szamarát, maga mellé vette két szolgáját meg Izsákot, a fiát. Fát is hasogatott az áldozathoz. Azután elindult arra a helyre, amelyet az Isten mondott neki.

(…)

     Amikor eljutottak arra a helyre, amelyet Isten mondott neki, oltárt épített ott Ábrahám, rárakta a fadarabokat, megkötözte a fiát, Izsákot, és föltette az oltárra a fadarabok tetejére. De amint kinyújtotta Ábrahám a kezét, és már fogta a kést, hogy levágja a fiát, kiáltott neki az ÚR angyala a mennyből: Ábrahám! Ábrahám! Ő így felelt: Itt vagyok. Az angyal így szólt: Ne nyújtsd ki kezedet a fiúra, és ne bántsd őt, mert most már tudom, hogy istenfélő vagy, és nem tagadtad meg tőlem fiadat, a te egyetlenedet.” (1Móz 22)

     Ábrahám próbatétele tehát sikeres volt. A szűkszavú leírásból kihagytam Ábrahám egyik fontos mondatát, melyet korábban aggódó fiához intézett: „Isten gondoskodik az áldozati bárányról.” Csakhogy ki vagy mi lesz az áldozati bárány, nem tudja sem az apa, sem a fiú. Mindenesetre a zsidó nép, sőt az egész emberiség történelme kezdetén ott áll Ábrahám, és Isten angyala megismétli az ígéretet: „…a te utódod által nyerhet áldást a föld valamennyi népe, mert hallgattál szavamra.” S Ábrahám hitt ennek az ígéretnek.

     A bibliai történet eme fontos motívumáról bizonyára sokan írtak, de a legérdekesebb Kierkegaard könyve, a Félelem és reszketés. Árulkodó cím. Megrajzolja azt a jelenetet, ahogy Ábrahám, miután mindent előkészített: „…elfordult és előhúzta a kést…” Innen a reszketés és a félelem.

     Kierkegaard nagyon jól ábrázolja az utódra várakozást s a kétségbeesést, mely Ábrahámot sok éven át elkísérte. Nem kevés tehetséggel magasztalja Kierkegaard Ábrahám hitét: „Hit által fogadta Ábrahám az ígéretet, hogy magjában a föld minden nemzetsége megáldatik. Múlt az idő, a lehetőség megvolt, Ábrahám hitt; múlt az idő, minden értelmetlenné vált, Ábrahám hitt.(…) Harcolt azzal az agyafúrt hatalommal, mely minden elképzelhetőt kieszel, azzal az éber ellenséggel, ki soha nem alszik, azzal a vénemberrel, aki mindent túlél – harcolt az idővel, és megőrizte a hitét.”

     Ezért is olyan tragikus, hogy miután meglett Izsák, fel kell áldoznia. Van-e ennél nagyobb fordulat, megpróbáltatás, szenvedés? „Most minden elvész! A nemzetség fennkölt hírneve, az Ábrahám magjáról tett ígéret, mindez csak ötlet, futó gondolat az Úrtól, és ezt most Ábrahámnak ki kellett törölnie magából. (…) Hallgatóim! Volt néhány apa, aki azt hitte, hogy gyermekével elveszti azt, ki a világban a legkedvesebb volt neki, ki azt hitte, hogy elragadják tőle a jövő minden reményét, de egy sem volt az ígéret gyermeke abban az értelemben, mint Ábrahám számára Izsák.”

Szalay Lajos: Ábrahám, Izsák és az Angyal

 

     Most félbeszakítom a könyv olvasását, melyet Johannes de Silentio (Csendes János) álnéven adott ki a szerző 1843-ban.  Innen valók az idézetek Rácz Péter fordításában. A kötet felépítése: Előszó, Előhang, majd az Ábrahám dicsérete c. fejezet. A továbbiakban Problémák címmel terjedelmesebb eszmefuttatások következnek. Ezekről más alkalommal számolok be.