Élőben Bécsből (2014)

2014. 09. 18.

Donauturm

     Ezúttal - élőben - jelentkezik Bécsből az Útrakelő. Semmi dolga, csak sétálni és élvezni az életet.

Csevej

Várakozás

Közel és távol

Karlskirche

Mindenki felajánl valamit

Leng a kezem, jelentkezem...

Bécs - nyár elején (2017)

Egy Klimt-grafika

1.    nap (Pünkösd hétfő)

     Ünnepnapon látogatható a közelben levő Klimt-villa. Nyilván fordítva tartottam a térképet, azért volt olyan nehéz eljutni a Feldmühlgasse 11-be. Itt volt Klimt utolsó műterme 1911-től 1918-ig. Főleg tájképek és természetesen női portrék fémjelzik ezt a korszakát. (A nyarakat főleg az Attersee partján töltötte.)

     A földszintes kerti házat 1923-ban az új tulajdonos építtette át neobarokk villává. Az eredeti berendezésből sajnos kevés maradt meg. Mostanra helyreállították a "fogadószobát", s megkerült a műterem néhány fontos tartozéka.

A Klimt-villa

*

     A Spanyol Lovasiskola bejáratánál egy fantasztikus Sacher-torta. Majd séta a Volksgartenben, mely most is tele volt rózsával, s talán a pünkösdre való tekintettel sok emberrel.

Virágok közt

     Hazafelé a Hietzingi főutcán rátaláltunk arra a házra, ahol utolsó éveiben Schiele lakott. Érzékelhetővé vált Klimt és Schiele között a mester-tanítvány viszony.

Hietzingben élni és halni

 2. nap

  Spanyol Lovasiskola. Délelőtti gyakorlás, munka. Roppant fegyelmezetten. Félóránként váltották egymást a lovasok. Feltűnt egy csinos lány a lovasok között. Egy főfő kiképző csak vele foglalkozott. Az utolsó félórában is ugyanez a helyzet. Egy fiatal, fekete lipicain lovagolt, mely még nem veszítette el sötét színét. A többi ló szőre már mind fehér vagy szürkésfehér lett. Ez a menetrend.

Sorakozó

*

     A lengyel származású Andjé Pietrzyk szobra Nagy Sándor lovát, Bukephalost ábrázolja. Talapzat nélkül, méltóságteljesen lebeg a fejünk felett. (9 méter magasban lépked, 5 méter hosszú, 16 tonna súlyú!) Ha mindenképpen jelentését keressük: nem a hadvezér fontos, hanem a ló!

Bukephalos

     A lovak az irodalmi művekben is nagy szerepet játszanak. Kedvenceim Akhilleusz beszélő lovai: Xanthos és Baliosz, akik óvnák urukat a végzetes hibától. De a görögök tudták, minden figyelmeztetés hiábavaló. Közelebb áll hozzánk Tolsztoj Foltosa, akit másságáért kiközösítettek társai. (A Vígszínházban Garas Dezső játszotta.) Amit legutóbb olvastam: Székely János A nyugati hadtest c. kis könyvéből a Pálinkás nevű ló története. Persze az egész könyv kivételesen nagy alkotás.

*

     Időnként feltűnt egy gyalogos, aki eltakarította a lócitromot. Hierarchia.

*

     Délután az Albertinában Schiele. Klimt szépségkeresésénél Schiele tovább lépett: az expresszionizmus kíméletlenségébe. Kétségtelen, amit ábrázol, az borzalmas és ijesztő. Mégis úgy tűnik, el kellett jönnie ennek a lélekkifordító pillanatnak (vagy száz éve már). Később a széthullt  Monarchia országai a "hősi halottaknak" fognak állítani mindent elfedő, hazug emlékműveket. Mi vessünk egy pillantást arra, hogyan rögzíti Schiele a dicstelen jelen képeit, lemeztelenítve az embert. 

Schiele: Eduard Kosmack arcképe, 1910

     A spanyolnátha vitte el 28 évesen, nemcsak őt, előbb hat hónapos terhes feleségét is.  Több áldozata volt a spanyolnáthának, mint az I. világháborúnak.

     A torz, a szenvedő ember portréi kiszolgáltatottságot, sivárságot sugallnak. Aktképei is.  A (proletár) gyerekképekkel ugyanez a helyzet. Az effajta művészet nem tud segíteni az emberen, csak ráébreszt arra, milyen világban élsz.

3. nap

     Éjjel viharos szél söpört végig Bécsen.

     Valamit nagyon csapkodott a szél a háztetőn. Egy manzárdszobában hallgattuk az elemek játékát. Reggelre 15 fokra hűlt le a levegő, s az eget felhők borították .

 *

     Első állomásunk a schönbrunni Wagenburg volt. Itt gyűjtötték össze azokat a hintókat, melyeket az udvar a múlt századfordulóig használt. Csodálatos gyűjtemény. Hozzákapcsolták a Mária Terézia születésének 300 évfordulója alkalmából készített emlékkiállítást. Számunkra a legérdekesebb az a családi kép volt, melyen rajta volt mind a 11 élő gyermeke, s az apa, Lotaringiai Ferenc István is. Aki nem lehetett osztrák császár. Vigasztalhatta azonban az a tudat, hogy német-római császárrá koronázták. Mária Teréziának volt az a küldetése, hogy a birodalmat megőrizze a széthullástól, s bevezessen bizonyos reformokat. 

Egy a sok közül

     A Wagenburgból föl a Glorietthez. Onnan kanyargós úton le a Hietzinger Haupstrasséra, megkeresni azt a helyet, ahol elfogadható áron ebédelhetünk.

     Újra vissza a schönbrunni parkba, a fémből és üvegből épült Pálmaházba. Remekül illeszkedik az óriási zöld ligetbe. Vajon miért megnyugtatóak az óriási pálmák, s lábuknál elhintve a sok virág?

Parkrészlet

*

     Vissza a kis étkezőbe (Beisl zum Seidl). Fáradtság.

4. nap

     Ma a Naturhistorisches  Múzeum volt napirenden. Azért akartam feltétlenül megnézni, mert úgy gondoltam, hogy Angelo Soliman nyomára bukkanok.  De sehol sem találkoztam nevével. Mintha nem is létezett volna. Soliman eltűnt az idők mélyén. S ha Péterfy nem írja meg történetét (Kitömött barbár, 2014), akkor nem is tudnánk róla.

Naturhistorisches Museum

     Aztán végigjártuk az aktuális kiállítást is: Katzenkorb & Löwengrube (Macskakosár és oroszlánverem - Természet és művészet Cranachtól Klimtig). Ami a megnevezett festőket illeti, csak halvány nyomokban fordultak elő. Csupán nagy nevükkel csábítják a látogatót. Mindenesetre óriási az anyag: szobor, kisplasztika, festmény, rajz. És valóban a macskák és az oroszlánok állnak a középpontban. Vallás, mitológia, irodalom fonódik egybe.

     Majd besétáltunk a múzeum legmonumentálisabb kiállítására, mely az ősrobbanástól kezdve mutatja be az élet fejlődésének évmillióit, mígnem megjelenik a neandervölgyi ember, majd az "értelmes ember".

     Már egy korábbi látogatásunk alkalmából megfogott a Willendorfi Vénusz. Lehet, hogy azért, mert a találékony régész a Vénusz nevet adta a picike szobornak, arra gondolva, hogy néhány ezer év múlva felbukkant a habokból a valódi Vénusz.

Willendorfi Vénusz

5. nap

     Ekkor szántuk el magunkat arra, hogy megnézzük a földalattinak azt az állomását (Hietzing), melyet Otto Wagner tervezett (1898) külön Ferenc József számára. (Érezhető a barokk hatás is, miközben a részletek teljesen mások!) A császár innen könnyen elérhette volna a schönbrunni parkot, s benne nyári rezidenciáját.

Csak neki

     Ferenc József azonban csak kétszer volt itt. Nem szerette az újításokat. Pedig Wagner itt is tekintettel volt a különleges követelményekre: külön váróterem a kíséret részére, s külön dolgozószoba (íróasztallal!) várta a hivatalnok császárt. Nem beszélve a szecessziós drapériáról, s Carl Moll monumentális bécsi látképéről.

     Mindezt sajnos nem láthattuk, mert a kis múzeum csak hétvégén van nyitva.

     Nem maradt más hátra, mint gyönyörködni a Schönbrunnban. A legszebb háttér a Mária-templom. Alapjai nagyon régiek, s egy Mária-képhez kapcsolódó legenda tette híressé: amikor a törökök ostromolták Bécset, a kép mentett meg négy embert a haláltól. Magyarok (nem tévedés, volt ilyen), de főleg törökök pusztítottak újra és újra, majd a 18. századtól megkímélte a háború, mígnem 1945-ben lebombázták. (A Pálmaházat is!) 1947-ben kezdődött el az újjáépítés.

A hietzingi bejárat

     A templom előtt áll I. Miksa mexikói császár szobra (1871, Johann Meixner). Maximilan Ferenc József testvére volt. Kapott egy kis részt Schönbrunn parkjából. Tizenhét évesen tervezett ide egy svájci stílusú faházat, a "Villa Maxing"-ot. Később a Miramare kastély kialakításában is részt vett. Utólag okos az ember: fölösleges volt beleélnie magát Mexikó császárának szerepébe. A "körülmények" szerencsétlen összejátszása folytán 34 évesen kivégezték.

     Szomorúan indultunk haza. A látnivalók száma végtelen, pénzünk azonban elfogyott. Útitársainknak is köszönjük az inspirációkat.

Brno

2012. december 23.

A Szabadság tér, Brno központja

     Ébresztő hajnali 3-kor. Tegnap este még magas lázam volt, mely hajnalra elszállt, csupán az ólmos fáradtság maradt utána. Az útvonal ismerős: Pozsony, Malacka… Szabad-e Dévénynél kitörnöm?

     Brno Csehország második legnagyobb városa. Várát, mely Spielberg néven vonult be a magyar történelembe, Ottokár cseh király építtette a 13. század második felében. A gótikus várat a 17. században barokk erőddé alakították át. Két emelet mélységű kazamatarendszere a Habsburg-monarchia legszigorúbb börtönei közé tartozott.

Ott magasodik Spielberg vára

       
     Itt raboskodott Kazinczy Ferenc, akinek a naplója nemcsak a gyalázatos körülményekről ad hű képet, hanem a szerző legyűrhetetlen egyéniségéről is: „Az Appellatios-Rath és G… úr visszamenének Bécsbe, s mi attól is eltiltatánk, hogy kopogva a falon egymással beszéljünk. Ekkor ablakomra másztam fel, s délután tükrömbe fogám fel a napot, s betűket festék az árnyékban álló falra.” (K. F.: Fogságom naplója)

     Lehet, hogy nem véletlen került ide, hisz egy helyütt a következőképpen fogalmaz: „A mi törvényeink arra valók, hogy bukjunk meg fejedelmünk előtt, vaktában teljesítsük, amit parancsolnak … s gazdagon fizessük meg a haza tolvajait.” (Z. Szabó László: Így K. F., 1977)

     Verseghy Ferencnek is elkövetett egy nagy bűnt: lefordította a Marseillaise-t:

Ébredj, hazánknak bajnok népe
Ragadd ki híres kardodat,
Nevednek esküdt ellensége
Dühödve hozza láncodat.
A vérszopó tirannusfajzat
Melledre szegzi fegyverét,
S véredbe mártja rút kezét,
Ha szolgálatra nem hurcolhat.

     Batsányi egy évig Kufstein „vendégszeretetét” élvezte (1795-96), majd  1815-ben Párizsban újra elfogták, s a Spielbergbe vitték. Felesége, Baumberg Gabriella közbenjárására szabadult ki.

     Tulajdonképpeni sétánkat a Janáček Színháznál kezdtük, mely valójában Brno operaháza. Külsőleg teljesen jelentéktelen, de akusztikája nagyon jó.

A Janácek Színház

        
     Leoš Janáček Hukladyban született 1854-ben. Minden Brnóhoz köti. Hatvankét éves koráig mint zeneszerzőt csak Brnóban ismerték. A Jenufa c. operáját (1904) 1916-ban mutatták be Prágában, 1918-ba Bécsben.

         Nem messze az operaháztól ismerősnek tűnő színházépületre figyelmeztetett vezetőnk. Az eklektikus Mahen Színházat ugyanaz a híres színházépítő bécsi cég (Fellner-Helmer) tervezte, mely a mi Nemzeti Színházunkat. (Akkor még Népszínháznak hívták, csak később lépett előre a ranglétrán. 1965-ben robbantották fel.) A Mahen Színház viszont ebben az évben megérte be a 130. születésnapját, s jó egészségnek örvend.

A Mahen Színház

         Jöjjenek a templomok! Először a Szent Tamás, mely a svédekkel folytatott harcokban elpusztult, s barokk stílusban született újjá. Belső kiképzése rokokó. Oltárképét Maulbertsch festette 1765-ban.

A Szent Tamás-templom

      
     Még szebb a gótikus Szent Jakab-templom, melyet a 13. században építettek a német telepesek. Reneszánsz tornya 92 m magas. Kis ördöge a hátsó felét mutatja a petrovi templomnak, melyet a morvák látogattak.
   

A Szent Jakab égbe nyúló tornya

 

Mise közben...

... akis ördög illetlenkedik.

     
     Először 1978-ban siettem föl a Petrov-dombra, hogy megcsodáljam a Péter-Pál katedrálist. Kicsit a prágai Szent Vitust sejtettem a gótikus tornyokban. Mérhetetlenül sokáig épült, 1180-tól 1909-ig, míg elnyerte mai formáját. Itt a déli harangszó előtt 11-kor is haragoznak, mert amikor a harmincéves háborúban a svédek megfogadták, ha délig nem foglalják el a várost, akkor elvonulnak falai alól, az élelmes brnóiak már 11-kor megkongatták a harangot, hogy megmentsék városukat.

A Szent Péter-Pál a ködben

      Most nem mentünk be a Kapucinus-kriptába, ahol mumifikálódott szerzetesek holtteste nyugszik. A homlokzat kísértetiesen hasonlít a bécsi Kapucinus templom homlokzatára.

A Kapucinus-templom Brnóban

     Nem mentünk be a Mária menybemenetele-temlomba sem, melyben egykor apácák éltek vígan a jezsuiták jöveteléig. Ezenkívül nem láttuk a Szent Mihály-templomot, Brno egyetlen tiszta barokk stílusban épült templomát sem. Hasonlóképpen nem láttuk a Parnasszus kutat sem, melyet Fischer von Erlach tervezett. (Legközelebb első utunk ide vezet!)

     Élvezettel vettük szemügyre viszont az Óvárosházát, a gótikus és reneszánsz építészetnek remek példáját, mely a legrégebbi világi épület Brnoban. Kapuzata Pilgram mester alkotása. Látható, hogy az egyik kis torony bizony ferde. A legenda szerint a polgárok nagy összeget ígértek Pilgram mesternek, de aztán nem voltak hajlandóak fizetni. Pilgram úgy feldühödött, hogy a középső tornyot elgörbítette, hogy a városi urak „nem egyenes” tettének örök emléket állítson.

Elhajlás