Bécs - nyár elején (2017)

Egy Klimt-grafika

1.    nap (Pünkösd hétfő)

     Ünnepnapon látogatható a közelben levő Klimt-villa. Nyilván fordítva tartottam a térképet, azért volt olyan nehéz eljutni a Feldmühlgasse 11-be. Itt volt Klimt utolsó műterme 1911-től 1918-ig. Főleg tájképek és természetesen női portrék fémjelzik ezt a korszakát. (A nyarakat főleg az Attersee partján töltötte.)

     A földszintes kerti házat 1923-ban az új tulajdonos építtette át neobarokk villává. Az eredeti berendezésből sajnos kevés maradt meg. Mostanra helyreállították a "fogadószobát", s megkerült a műterem néhány fontos tartozéka.

A Klimt-villa

*

     A Spanyol Lovasiskola bejáratánál egy fantasztikus Sacher-torta. Majd séta a Volksgartenben, mely most is tele volt rózsával, s talán a pünkösdre való tekintettel sok emberrel.

Virágok közt

     Hazafelé a Hietzingi főutcán rátaláltunk arra a házra, ahol utolsó éveiben Schiele lakott. Érzékelhetővé vált Klimt és Schiele között a mester-tanítvány viszony.

Hietzingben élni és halni

 2. nap

  Spanyol Lovasiskola. Délelőtti gyakorlás, munka. Roppant fegyelmezetten. Félóránként váltották egymást a lovasok. Feltűnt egy csinos lány a lovasok között. Egy főfő kiképző csak vele foglalkozott. Az utolsó félórában is ugyanez a helyzet. Egy fiatal, fekete lipicain lovagolt, mely még nem veszítette el sötét színét. A többi ló szőre már mind fehér vagy szürkésfehér lett. Ez a menetrend.

Sorakozó

*

     A lengyel származású Andjé Pietrzyk szobra Nagy Sándor lovát, Bukephalost ábrázolja. Talapzat nélkül, méltóságteljesen lebeg a fejünk felett. (9 méter magasban lépked, 5 méter hosszú, 16 tonna súlyú!) Ha mindenképpen jelentését keressük: nem a hadvezér fontos, hanem a ló!

Bukephalos

     A lovak az irodalmi művekben is nagy szerepet játszanak. Kedvenceim Akhilleusz beszélő lovai: Xanthos és Baliosz, akik óvnák urukat a végzetes hibától. De a görögök tudták, minden figyelmeztetés hiábavaló. Közelebb áll hozzánk Tolsztoj Foltosa, akit másságáért kiközösítettek társai. (A Vígszínházban Garas Dezső játszotta.) Amit legutóbb olvastam: Székely János A nyugati hadtest c. kis könyvéből a Pálinkás nevű ló története. Persze az egész könyv kivételesen nagy alkotás.

*

     Időnként feltűnt egy gyalogos, aki eltakarította a lócitromot. Hierarchia.

*

     Délután az Albertinában Schiele. Klimt szépségkeresésénél Schiele tovább lépett: az expresszionizmus kíméletlenségébe. Kétségtelen, amit ábrázol, az borzalmas és ijesztő. Mégis úgy tűnik, el kellett jönnie ennek a lélekkifordító pillanatnak (vagy száz éve már). Később a széthullt  Monarchia országai a "hősi halottaknak" fognak állítani mindent elfedő, hazug emlékműveket. Mi vessünk egy pillantást arra, hogyan rögzíti Schiele a dicstelen jelen képeit, lemeztelenítve az embert. 

Schiele: Eduard Kosmack arcképe, 1910

     A spanyolnátha vitte el 28 évesen, nemcsak őt, előbb hat hónapos terhes feleségét is.  Több áldozata volt a spanyolnáthának, mint az I. világháborúnak.

     A torz, a szenvedő ember portréi kiszolgáltatottságot, sivárságot sugallnak. Aktképei is.  A (proletár) gyerekképekkel ugyanez a helyzet. Az effajta művészet nem tud segíteni az emberen, csak ráébreszt arra, milyen világban élsz.

3. nap

     Éjjel viharos szél söpört végig Bécsen.

     Valamit nagyon csapkodott a szél a háztetőn. Egy manzárdszobában hallgattuk az elemek játékát. Reggelre 15 fokra hűlt le a levegő, s az eget felhők borították .

 *

     Első állomásunk a schönbrunni Wagenburg volt. Itt gyűjtötték össze azokat a hintókat, melyeket az udvar a múlt századfordulóig használt. Csodálatos gyűjtemény. Hozzákapcsolták a Mária Terézia születésének 300 évfordulója alkalmából készített emlékkiállítást. Számunkra a legérdekesebb az a családi kép volt, melyen rajta volt mind a 11 élő gyermeke, s az apa, Lotaringiai Ferenc István is. Aki nem lehetett osztrák császár. Vigasztalhatta azonban az a tudat, hogy német-római császárrá koronázták. Mária Teréziának volt az a küldetése, hogy a birodalmat megőrizze a széthullástól, s bevezessen bizonyos reformokat. 

Egy a sok közül

     A Wagenburgból föl a Glorietthez. Onnan kanyargós úton le a Hietzinger Haupstrasséra, megkeresni azt a helyet, ahol elfogadható áron ebédelhetünk.

     Újra vissza a schönbrunni parkba, a fémből és üvegből épült Pálmaházba. Remekül illeszkedik az óriási zöld ligetbe. Vajon miért megnyugtatóak az óriási pálmák, s lábuknál elhintve a sok virág?

Parkrészlet

*

     Vissza a kis étkezőbe (Beisl zum Seidl). Fáradtság.

4. nap

     Ma a Naturhistorisches  Múzeum volt napirenden. Azért akartam feltétlenül megnézni, mert úgy gondoltam, hogy Angelo Soliman nyomára bukkanok.  De sehol sem találkoztam nevével. Mintha nem is létezett volna. Soliman eltűnt az idők mélyén. S ha Péterfy nem írja meg történetét (Kitömött barbár, 2014), akkor nem is tudnánk róla.

Naturhistorisches Museum

     Aztán végigjártuk az aktuális kiállítást is: Katzenkorb & Löwengrube (Macskakosár és oroszlánverem - Természet és művészet Cranachtól Klimtig). Ami a megnevezett festőket illeti, csak halvány nyomokban fordultak elő. Csupán nagy nevükkel csábítják a látogatót. Mindenesetre óriási az anyag: szobor, kisplasztika, festmény, rajz. És valóban a macskák és az oroszlánok állnak a középpontban. Vallás, mitológia, irodalom fonódik egybe.

     Majd besétáltunk a múzeum legmonumentálisabb kiállítására, mely az ősrobbanástól kezdve mutatja be az élet fejlődésének évmillióit, mígnem megjelenik a neandervölgyi ember, majd az "értelmes ember".

     Már egy korábbi látogatásunk alkalmából megfogott a Willendorfi Vénusz. Lehet, hogy azért, mert a találékony régész a Vénusz nevet adta a picike szobornak, arra gondolva, hogy néhány ezer év múlva felbukkant a habokból a valódi Vénusz.

Willendorfi Vénusz

5. nap

     Ekkor szántuk el magunkat arra, hogy megnézzük a földalattinak azt az állomását (Hietzing), melyet Otto Wagner tervezett (1898) külön Ferenc József számára. (Érezhető a barokk hatás is, miközben a részletek teljesen mások!) A császár innen könnyen elérhette volna a schönbrunni parkot, s benne nyári rezidenciáját.

Csak neki

     Ferenc József azonban csak kétszer volt itt. Nem szerette az újításokat. Pedig Wagner itt is tekintettel volt a különleges követelményekre: külön váróterem a kíséret részére, s külön dolgozószoba (íróasztallal!) várta a hivatalnok császárt. Nem beszélve a szecessziós drapériáról, s Carl Moll monumentális bécsi látképéről.

     Mindezt sajnos nem láthattuk, mert a kis múzeum csak hétvégén van nyitva.

     Nem maradt más hátra, mint gyönyörködni a Schönbrunnban. A legszebb háttér a Mária-templom. Alapjai nagyon régiek, s egy Mária-képhez kapcsolódó legenda tette híressé: amikor a törökök ostromolták Bécset, a kép mentett meg négy embert a haláltól. Magyarok (nem tévedés, volt ilyen), de főleg törökök pusztítottak újra és újra, majd a 18. századtól megkímélte a háború, mígnem 1945-ben lebombázták. (A Pálmaházat is!) 1947-ben kezdődött el az újjáépítés.

A hietzingi bejárat

     A templom előtt áll I. Miksa mexikói császár szobra (1871, Johann Meixner). Maximilan Ferenc József testvére volt. Kapott egy kis részt Schönbrunn parkjából. Tizenhét évesen tervezett ide egy svájci stílusú faházat, a "Villa Maxing"-ot. Később a Miramare kastély kialakításában is részt vett. Utólag okos az ember: fölösleges volt beleélnie magát Mexikó császárának szerepébe. A "körülmények" szerencsétlen összejátszása folytán 34 évesen kivégezték.

     Szomorúan indultunk haza. A látnivalók száma végtelen, pénzünk azonban elfogyott. Útitársainknak is köszönjük az inspirációkat.