2013. 05. 16.
 |
| Szabó Magda írógépe, budaipolgar.hu |
Szabó Magda műve saját világából
merít. A „talált tárgyat”, életét, személyes mitológiáját alakítja, formálja
olyan művé, melyben a közösség is magára ismer. Családja, barátai, ismerősei
beléptek regényfolyamába, regényhőssé váltak.
*
A magyar irodalom jól
áll macskák tekintetében. Lásd Örkény Macskajátékát, Spiró
Csirkefejét. Amikor Szabó Magda regényében feltárul a
kilenc macska titka: őket rejtegeti Emerenc az ellenséges külvilág
elöl az ajtó mögött, rájövünk az egész történet mélyebb értelmére. Itt és most
a macskák az üldözöttek, a kijelölt áldozatok, akik Emerencnél
menedékre találnak. Jelképei ők annak az emberi tragédiának, üldözöttségnek,
amely végigvonul a XX. században. Emerenc átélte eme szörnyűségeket,
embert mentett, s titka az, hogy most sem mérlegel, kénytelen tenni a jót,
bármennyire megütközést is kelt az emberekben.
*
Kérdés, lehet-e
öntörvényű az ember? Vagy alkalmazkodnia kell? Emerenc ebbe pusztul
bele. A görög tragédiák szele csap meg: a hősök igyekeznek elkerülni a
végzetet, de egyre jobban belebonyolódnak a hurokba, s a macskák újra
kikerülnek védett helyükről, s nincs esélyük életben maradni.
*
Felajánlani a titkot, ez
a legtöbb, amit adhat az ember.
*
Elkerülni a végső
megaláztatást!! E könyvet olvasva, kevés az esély.
*
Ugyanakkor nemcsak görög
tragédia, hanem bibliai történet is. Emerenc a központi figura.
Ráadásul az apja ács. A többiek, akik követik, a tanítványok, igyekeznek
mindent megtenni, hogy méltóak legyenek Emerenc sugárzó alakjához.
Neki nagyobb igazsága s ereje van, mint a „közönséges” földi halandónak. Sutu
a racionalitás. A világban ő fog érvényesülni.
*
Emerenc csupán
jóvá akarja tenni az eredendő bűnt, amely rémülettel tölti el, mint a viharos
időben lecsapó villám.
*
Szabó István:
Az ajtó. Szabó István minden filmje személyes
vallomás is. Gondoljunk csak a Bizalomra (1980), a Mephistóra
(1981) vagy a Redl ezredesre (1985). Az ajtó is ilyen: vallomás a
történelemről, s a történelem foglyáról, a kiszolgáltatott emberről. Szabó
István képes filmvászonra vinni a regény árnyalatokban és látomásokban
gazdag világát. Hangsúlyozza a lényeget: itt ember és állat megmentéséről van
szó (Évike, macskák és a két Viola). Valójában az a nagy titok, mit élt át a
gyermek, és hogyan próbált úrrá lenni
sorsán.
