 |
| Számosz |
Idegen, a Gangesz partján fekszem, én, a szamoszi
ember. Ezen a barbárnál is barbárabb földön
éltem fájdalommal, verejtékes munkával és
jajkiáltással teli élemet. Ez a folyamparti sír
sok szenvedést zár magába. Az arany tiszta
vágya űzött átokkal terhes kereskedés felé.
Indiai partra vetett a vihar,
és szolgának adattam el. Öregkoromig
elcsigázódtam, dolgoztam egyhuzamban -
megfosztva görög beszédtől, és partjától
távol Szamosznak. Ezért most nem szenvedek
borzalmasan, s Hádészba nem gyászolva megyek.
Ott leszek polgártársaim körében.
És attól fogva görögül beszélek.
(Déri Balázs fordítása)
*
Idegen, itt, a Gangesz martján fekszem én, az ismeretlen
szamoszi férfi. Ezen a minden képzeletet fölülmúló barbár
földön borzalmas élet volt a részem - csak fájdalom, könny,
rémes gyötrelem. E rettentő folyam mardosta sírhalom
iszonytató sok titkot zár a mélybe. Fékezhetetlen, elvakult
aranyvágy hajszolt, ösztökélt gyalázatos kalmárkodásra
engemet. Ind partvidékre hurcolt, itt vetett ki bősz vihar,
majd rabszolgának adtak el. Megvénültem belé, annyit vesződtem,
kínlódtam én, dolgoztattak rogyásig, örökkön és keményen, szótlanul -
görög szó nélkül, szép görög beszédtől megfosztva itt, s be messzire
esve, szakadva Szamosz szigetétől! Nem szenvedek többé
már semmi szörnyűséget én, s Hadész felé sem indulok kesergőn.
Ott fellelem majd nemzetségemet, lenn fajtámbeliekkel leszek együtt.
És végre valahára görögül beszélhetek.
(1893. június)
(Kovács András Ferenc átirata)
A Sírfelirat első változata az Alexandria örök c. kötetben jelent meg (2006). Déri Balázs láthatóan arra törekedett, hogy minél hívebben adja vissza az eredetit.
Kovács András Ferenc már kötete címében is jelzi, nem fordításról, hanem átiratról van szó: Hazatérés Hellászból - Kavafisz-átiratok (2006).
Tessék választani!
