Irodallam és Toldi

2014. 04. 04.

"Irodallam" (vers és zene) a Radnótiban

A Tavaszi Fesztivál keretében (márc. 29.) belecsöppentünk az Irodallam c. sorozat „áttekintő” előadásába. Volt már Heltai Jenő (Bálint András) és Szabó Lőrinc (Adorjáni Bálint), s lesz Weöres Sándor (Szávai Viktória) és Parti Nagy Lajos (Andrusko Marcella). Mindegyikben benne van Dinnyés Dániel zeneszerző.
     Érdemes „felidézni” két verset. Az elsőt Adorjáni Bálint adta elő, gyermekkorára emlékezve., a másodikat Szávai Viktória mondta el – varázslatosan:

 

Szávai Viktória, fidelio.hu

 1.

Versek a gyerekszobából

II.

Hörpentő

Gá-gá, bíró, bumbele Máté,
nem apádé, nem anyádé,
tied ez a nagy karéj,
tej van hozzá, hófehér.
Míg ezt szépen megiszod,
Húz a liba papucsot,
indul messze Angliába,
fél, hogy fázni fog a lába.
Azt üzeni: odaér,
mire elfogy a karéj,
s ahogy iszod a tejet,
kortyok szerint lépeget:
lép,
lép,
lépeget,
még,
még, még egyet, -
az utolsót! Így ni! Már
egész üres a pohár!
Ennek aztán örvendek,
s én is nagyot hörpentek.

(Minden sora aktuális, még az is, hogy "indul messze Angliába"!)

(Szabó Lőrinc Különbéke c. kötetében)

2.

Csíja, csicsíja, rózsa,
Csicsíja, mályva!

Hold-lepte úton,
Csillag-lepte úton
Két kutya kullog,
Köves, szeles úton.

Csíja, csicsíja, rózsa,
Csicsíja, mályva!

A nagyfülü kutya kérdi:
Rózsa-rózsa mit csinál?
A nagyorru kutya kérdi:
Mályva-mályva mit csinál?
Rózsa-szál, mályva-szál
Kék gyöngyöt tesz bársony-tokba,
Addig jó, míg szundikál.

Csíja, csicsíja, rózsa,
Csicsíja, mályva!

(Weöres magyarázata: a kék gyöngy a bársonytokban: véraláfutás a kézen.)

(Rongyszőnyeg, 47)

Toldi a Pestiben

     Annak idején Nagy Attila vagy Koncz Gábor csupán elmondta Arany Toldiját, s a kisiskolások csöndben figyeltek. Ma (ápr. 1., főpróba) Csőre Gábor mindent és mindenkit eljátszott: Toldit, a bátyját, az anyját, Bencét, a királyt, a cseh vitézt, aki természetesen anyanyelvén szólal meg, s akinek sörös dobozként szorította össze vaskesztyűjét. Játékát kiegészítette az abszolút modern díszlet (kopott buszmegálló), elektromos gitár és dob, az animáció, a mozgás.

Csőre Gábor, femina.hu

     Kezdetben jobban figyeltünk a nyelv szépségeire, később fontosabb volt a mának szóló üzenet: az értékek átrendeződése. Ebben a cirkuszban, a jelen görbe tükrében, Toldi meg tudja mutatni, mit ér. Az örökség, a vagyon számára mellékes, viszont a Toldi György-félék semmitől sem riadnak vissza. (Rendezte Paczolay Béla)

Gavrilov játszik

     Kevés koncertet vártam úgy, mint a Gavrilovét. (Müpa, jan. 20.) 2014-ben már volt a Pannon Filharmonikusokkal a Müpában. Akkor Prokofjevet játszott. Most Rahmanyinov 3. zongoraversenyét. 

     Rahmanyinov és Gavrilov: szerencsés találkozás. Úgy gondolom, hogy Rahmanyinov művét nem adhatja elő akárki. A virtuozitáson túl rokon lélek, rokon szenvedély kell. Olyan, aki fel tudja tárni, meg tudja csillogtatni a kompozíció adta lehetőségeket: a tempóváltásokat, a ritmus örömet sugárzó játékosságát, a finom, halk csillogást, a vibráló, őrült lendületet. Mindezt könnyedén, hisz már tizenöt évesen eljátszotta ezt a sokáig eljátszhatatlannak tartott zongoraversenyt.

      A zenekar méltó partnere Gavrilovnak, aki - ha más dolga nincs - néha rákönyököl a zongorára, és a zenekarral szembefordulva figyeli szép, komoly játékukat. Amikor célba érnek, Gavrilov felugrik, és összeölelkezik a karmesterrel, Bogányi Tiborral, aztán majd mindenkivel. Három ráadást ad. Végül búcsút int, de úgy érezzük, maradna még, és boldogan játszana tovább.

Egy régi felvétel: 

   

Harangok

     2011. 10. 07.

 Amikor a könyvtárban a Magyar Zene c. folyóirat legújabb számában lapozgattam, szemembe ötlött Schaffhausen neve. Most nyáron voltunk a vízesésnél (Rheinfall) Újra körbejártuk a zuhatagot, s megtapasztaltuk, milyen pici az ember a természettel szemben. Más csendül ki a schaffhauseni, 1486-ból való harang feliratából, mely ékes latin nyelven így hangzott:

„Vivos voco, mortuos plango, fulgura frango.”

     Magyarul: Hívom az élőket, elsiratom a holtakat, szétzúzom a villámokat. Szépen hangzik - főleg latinul - ez a középkori leoninustöredék. (Leoninus=rímes disztichon) Nem véletlenül tette meg Schiller a Dal a harangról c. versének mottójává.

     Erről jutott eszembe, hogy találkoztunk mi nyáron egy másik, harang ihlette verssel is, mégpedig Schwazban, ebben az Innsbruckhoz közel fekvő kisvárosban. Hans Sachs, Paracelsus, Anton Fugger nyomait követtük. A Miasszonyunk plébániatemplom (gyönyörű fényképet készítettem róla) harangja a következő verset szavalja németül:

„Maximilian heiß ich,
alle Wetter weiß ich,
für alle Wetter bin ich gut,
wenn man mich nur läuten tut.”

Vettem a bátorságot, és magyarra fordítottam a szöveget:

„ Maximilian a nevem,
az időjárást kémlelem,
vihar ha jő, figyelj rám,
harangozás a munkám.”

Schwazban

Halló! Így köszönnek...

 2013. 03. 12.

1.
     Halló! Így köszönnek sokan a berlini üzletekben, éttermekben. A ruhatáros is így üdvözöl a múzeumban. De az l-et röviden mondják: mintha arra szeretnének emlékeztetni, hogy én sem élek örökké.

     A berliniek elveszítettek egy szép szót:  Kindergarten (gyermekkert, azaz óvoda). Helyette most Kitát mondanak (Kindertagesstätte, napközi gyerekeknek).

2.
     Március 7. Este 11 óra. Haydn Esz-dur szonátáját hallgatom (No. 43.) Arthur Schoondewoerd előadásában. Nehéz szebbet elképzelni. Nemrég egy német kisváros áruházának első emeletén ültem (Storchengalerie), s míg feleségem bevásárolt, Haydn szonátáinak hallgatásával töltöttem az időt. 

     Nincs semmi baj, csupán sajnálom, hogy már az is elmúlt. Végérvényesen.

3.
     Sokat kerestem egy könyvet. Végül a könyvespolc előtt állva, egy Bartókról szóló könyv olvasásába merültem. Nagyon meglepett, hogy Bartók áttért az unitárius hitre. Igaz, amikor a Csillag a máglyán c. drámát olvastam, az volt az érzésem, hogy az unitáriusoké a legszabadabb vallás: "... hiábavaló és lehetetlen bárkinek is megparancsolni, vagy bárkit is erőszakkal kényszeríteni, hogy hite, gondolkodása ilyen vagy amolyan legyen. Miként merészkedik a dőreség oly titkos lelki dolgot, amilyen a meggyőződés, zabla alá vetni? Az efféle kényszer csak hazugságot és színlelést fiadzik. A gondolatok pedig, a gondolatok vámmentesek!" (Szervét szavai, Sütő András átírásában)

Sütő András, jelesnapok.oszk.hu

Hallgatom és olvasom...

2012. 11. 30.  

Lajtha László, fidelio.hu

 

     Hallgatom Lajtha László harmóniát sugárzó Capriccióját. Kevésbé ismert mű, manapság a disszonanciát érzik az emberek sajátjuknak.

*

     Ezen a héten (2012. nov.) Bécsben két Gluck-operát mutattak be. Az Operaházban az Alceste-et, a Theater an der Wienben pedig az Iphigenia Auliszban. Ki tud itt választani?

*

     Levelekből
     Fanny Mendelssohn írta: "A hölgyek, szokásuktól eltérően,igen elegánsak és jól öltözöttek voltak."
     Volt tanítványaimnak írtam: "Ha a Goethe Faustjáról akarsz írni, el kell olvasnod a művet. Persze a róla szóló irodalmat is. Az utóbbi lehetetlen, de a válogatás rajtad múlik!" (1)
     "Sok nemszeretem dolgot  el kell végezni ahhoz, hogy az ember eljusson valamiféle örömteli végkifejletig, eredményig." (2)

*

     Jaj! Milyen igazságtalan megjegyzés! Elhatárolódom tőle, még ha barátom mondja, akkor is!: "Washington testvérvárosa, Kecskemét újra egy pálinkás butykost küldhet ajándékba Barack Obamának, az újraválasztott elnöknek."