2016. 04. 25.
Deborah Patterson a Guardianban
(2016. márc. 14.) összegyűjtött néhány tanácsot, miként lehetsz
Shakespeare-hez hasonló költő. Összefoglaltam számodra a lényeget.
1. Írj valóságos történelmi eseményről és szereplőről! A történetet
kedvenc könyvedből is kölcsönözheted. Persze, ne ragaszkodj szigorúan a
tényekhez!
2. Szőj mesédbe néhány „varázsos” szálat: úgymint boszorkányokat, tündéreket, koboldokat! Gondolj a Szentiván éji álomra!
3. Fordíts gondot a nyelvi játékra! Sok ma is használatos kifejezés shakespeare-i eredetű. Találj ki te is új szavakat, fordulatokat!
4. Kapcsolj a jellemekhez különféle problémákat! Pl. előfordulhat,
valaki szamárfejű férfiba lesz szerelmes, vagy a születésükkor
szétválasztott ikrek sorsa is érdekes. A végkifejlet néha szerencsés,
néha tragikus.
5. Írj a
szerelemről is - legfőképpen, ha tiltott -, valamint a féltékenységről, a
viszolygásról és a viszonzatlan szerelemről.
6. Shakespeare
arról is híres, hogy a szereplők találékony módon tudják sértegetni
egymást: „Művészeted hasonló a varangyhoz: csúnya és mérges.” Olykor
halmozza a jobbnál jobb kifejezéseket: kecskeszagú, malátaféreg…
7. Shakespeare
előadásra szánta műveit. Szavai életre keltek a színpadon, s a hangos
szóhoz hozzátartozik a ritmus, a versmérték… Olvad fel hangosan azt,
amit írtál.
8. Ha sötétebb tónusra akarod hangolni a történeted, vess be egy szellemet. Gondolj Hamlet apjára, ill. Banquóra a Machbethben.
9. A shakespeare-i
vígjátékhoz hozzátartozik egy vagy két álruhás szereplő. Ez többféle
lehetőséget kínál: felszabadíthatja vagy korlátozhatja az ember
mozgásterét.
10. Ne félj megölni a szereplőidet! Legalább kettőt, vagy akár tizenkettőt, mint ahogy Shakespeare teszi a Titus Adronicusban. Nincs határ, legyen az főszereplő vagy mellékszereplő.
Persze a dolog nem ilyen egyszerű. Ezt már én teszem hozzá: előbb életre kell kelteni őket!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése